Fotó: Agerpres
2009. december 18., 10:102009. december 18., 10:10
Ismét lendületet vett a koppenhágai klímakonferencia, miután a delegációk csütörtökön délben úgy döntöttek, új munkacsoportokban folytatják a tárgyalásokat. „Kérem vigyázni, az ajtók záródnak, a szerelvény újra indul, mindenki kapaszkodjon” – érzékeltette a délelőtt még holtponton lévő tárgyalások fellendülését Yvo de Boer, az ENSZ éghajlatváltozási ügyekért felelős vezető tisztségviselője.
A reggeli sajtóhírek még arról szóltak, hogy a dán kormány már nem lát esélyt egy átfogó éghajlatvédelmi megállapodás elérésére, és most már csak arra törekszik, hogy a felek tető alá hozzanak egy zárónyilatkozatot. Yvo de Boer ugyanakkor kora délután arról számolt be, hogy a konferencia új lendületet vett, amikor a delegációk két munkacsoportot alakítottak. Az egyik a Kiotói Jegyzőkönyv alapján dolgozik egy megállapodástervezet szövegezésén, a másik pedig egy olyan egyezmény összeállítására törekszik, amely az Egyesült Államokra és a fejlődő országokra vonatkozik.
Előzőleg, szerda este a tárgyalásokat először felfüggesztették, majd 22 órakor ismét nekifutottak a nyitott kérdéseknek, de hamar világossá vált, hogy a frontok megmerevedtek, ezért aztán csütörtökre napolták a hivatalos program folytatását. Az éjszaka informális egyeztetésekkel telt el, de több nagy fejlődő ország küldöttsége nem volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni. Az Európai Unió, Japán, az Egyesült Államok és Ausztrália tárgyalói egész éjjel igyekeztek megbeszéléseket kezdeni a kínai, az indiai és a brazil delegációval, de a felek egyre csak halogatták a találkozót, végül pedig egyszerűen nem jelentek meg a megbeszélt időpontban.
„Még mindig hiszek abban, hogy sikerrel zárulhat a konferencia – mondta Yvo de Boer csütörtök délután. – A következő 24 óra lesz a döntő.”
Négy kulcskérdés továbbra is nyitott. Nincs egyetértés a fejlődő országoknak biztosítandó klímavédelmi támogatás mértékéről, nem állapodtak meg a konferencián arról, hogy az ipari államok milyen mértékben fogják vissza az üvegházhatású gázok kibocsátását, továbbá nem világos, hogy miként kellene monitorozni, nyilvántartani a fejlődő országokban a kibocsátás alakulását, végül abban sincs konszenzus, hogy milyen jogi formába foglalják mindazt, amiben sikerül megállapodni – emelik ki a koppenhágai beszámolók.
Az elmozduláshoz a holtpontról csütörtökön egyébként az is hozzájárult, hogy Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere bejelentette: országa hajlandó hozzájárulni egy hosszú távú alaphoz, amely évi 100 milliárd dollárral támogatná a fejlődő államok klímavédelmi törekvéseit. Ez utóbbihoz Japán három év alatt összesen 15 milliárd dollárral járulna hozzá, az ajánlat igen nagyvonalú: jóval meghaladja az Európai Unió által múlt pénteken bejelentett 10,5 milliárd dolláros ajánlatot. Így már több mint 25 milliárd dollárnyi felajánlás érkezett az alapba, miközben az ENSZ becslése szerint összesen 30–36 milliárd dollárra lenne szükség.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.