A tejtermelés több munkaerőt igényel, de jövedelmezőbb foglalkozás, mint a húsmarhatartás
Fotó: Makkay József
Dilemmát jelenthet a szarvasmarhatartó gazdák számára, hogy tej- vagy húshasznosítású tehenet tartsanak. Mindkettő mellett több érv szól, a szakember szerint azonban aki ebből szeretne megélni, nagyobb létszámú állatállományban gondolkozhat, ami mögött egy agrárvállalkozás áll. A pályázati pénzeket csak így lehet lehívni.
2023. december 20., 18:202023. december 20., 18:20
2023. december 21., 09:072023. december 21., 09:07
A rendszerváltás utáni évek emléke az erdélyi falvak utcáin reggel és este felvonuló népes szarvasmarhacsordák látványa. Az 1-2-3 tehenes kisgazdaságok mára jórészt felszámolódtak, a tehéntartó gazdák többsége kiöregedett, kihalt, helyükbe alig léptek fiatalok.
Az utóbbi három évtizedben a szarvasmarhatartás gyökeresen átalakult. Jövedelmezőség szempontjából a pártehenes kisgazdaságok fenntarthatatlanná válnak. Ezt mutatja az uniós és hazai agrártámogatások pályázási eredményessége is: az állattenyésztésre kiírt pénzügyi forrásokat elsősorban az agrárvállalkozói háttérrel működő állattelepek tulajdonosai hívják le.
Gál Attila állatorvos, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének szarvasmarhatenyésztésért – elsősorban a székelyföldi húsmarhatartásért – felelős falugazdásza a Krónikának elmondta, hogy
,,Ez a minimális állatlétszám biztosíthatja az agrárvállalkozó megélhetését. Csak ilyen háttérrel lehet olyan jövedelmezőségre számítani, aminek egy része visszafordítható befektetésekre. A kisebb állományok csak önellátásra elegendőek, nehezen tudják kitermelni az állattelepek megugrott költségeit” – nyomatékosította portálunknak a szakember.
Gál szerint a kisgazdaságok azért nem juthatnak megfelelő uniós támogatáshoz, mert nem tudják előteremteni a 35 százalékos önrészt. Ez százezer eurós pályázat esetében 35 ezer eurót tesz ki, ami egy kisgazda számára nagy összeg.
Egyre nagyobb a kereslet a hizlalt húsmarhák iránt
Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Az utóbbi években jelentős átrendeződés tapasztalható a szarvasmarhatenyésztésben. A krónikus munkaerőhiány miatt többen is feladták a tejtermelést – illetve a korábbi terveik ellenére hozzá sem fogtak –, inkább a húsmarhatartás mellett kötöttek ki. A kevesebb energia- és humánerőforrás-igényű állattenyészésztési ágazat fejlődését az is segítette, hogy az uniós csatlakozást követő években jelentős támogatás járt a törzskönyvezett húsmarhákra. A nagy érdeklődés miatt a tehenenként igényelhető dotáció azonban drasztikusan lecsökkent.
,,A tejelő tehénállományt tartó gazdák havonta hozzájutnak a tejpénzhez, míg a húsmarhatartók a felhizlalt borjakat és a kiselejtezésre váró teheneket tudják értékesíteni. Jelenleg jó áruk van a nyugat-európai származású húsfajták hizlalt állatainak – háromszáz kg-ig élősúlykilogramonként 16-18 lejt fizetnek a gazdáknak –, azonban a most értékesített borjak nevelésében a tavalyi magas inputanyagárak jelentik a fő költségtételt” – magyarázza a székelyföldi szakember.
A vidékfejlesztési hivatal (AFIR) december 20-án megnyitja a pályáztatást két új intézkedésére: a DR 20-ra (Beruházások az állattenyésztésben) és a DR 22-re (Beruházások a mezőgazdasági termékek és gyümölcsök eladásra való előkészítésében).
A tejtermelés terén sem rózsás a helyzet, azonban a komolyabb tejfeldolgozó cégek jobb árakkal igyekeznek megtartani a beszállító gazdákat. A tejbegyűjtők arra törekszenek, hogy a téli és a nyári felvásárlási ár között ne legyen drasztikus különbség. Az állatorvos szerint a felvásárló cégekkel partneri viszonyt kialakító nagyobb állattelepek előnyösebb helyzetben vannak: az agrárvállalkozók a nagyobb mennyiségben leadott tejért jobb árat tudnak kialkudni. A pártehenes kisgazdákat az alacsony tejfelvásárlási árak is hátrányosan érintik.
A romániai húsmarhatartásban a felkapott nyugati fajták vannak terjedőben: Charolais, Limousin, Aderdeen Angus és a Red Angus. Sokan a piros tarka fajta román változatának a húsvonalát kedvelik, de Gál Attila szerint ennek az a hátránya, hogy az igényekhez képest kevés a törzskönyvezett egyed. A tejkontroll alapján történő kiválogatás hosszú ideig a tejhasznosítású piros tarka teheneket részesítette előnybe, a húshasznosítású fajta pedig csupán az utóbbi években kezdett el terjedni. Holott a román tarka sokkal jobban alkalmazkodott a hazai viszonyokhoz, mint a nyugati húsfajták, amelyek közül nem mindenik bírja a mostohább erdélyi körülményeket.
A helyi állatkereskedők azonban gyakran szembesülnek azzal, hogy nincs elegendő hizott borjú. A kereslet nagyobb, mint a kínálat, ami tovább növeli a felvásárlási árakat.
Szarvasmarha-, sertés- és baromfitartó állattelepek tulajdonosai pályázhatnak plusztámogatásra. Az átcsoportosított európai uniós forrásokat a bukaresti kormány az állattenyésztési ágazatra fordítja.
Az egykoron zöldségtermesztéséről híres Aranyosszéken keresgélnie kell az embernek, amíg olyan családra akad, ahol hagymát, murkot és sárgarépát termelnek. Néhány családi gazdaságban azonban kitartanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az idei első negyedévben a munkaképes korú – 15 és 64 év közötti – lakosság foglalkoztatási rátája 62,7 százalékos volt, 0,3 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A magánszemélyek június 19-étől igényelhetnek állami támogatást a Környezetvédelmi Alap (AFM) honlapján új gépkocsi vásárlására a 2025-ös roncsautóprogram keretében. Az AFM közzétett egy magyarázó videót az eljárásról.
Az idei első negyedévben a múlt év azonoson időszakához képest 20,6 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában, miközben a nyugdíjasok átlagos száma 4,9 millióra csökkent – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Áprilisban márciushoz képest 44 lejjel, azaz 0,8 százalékkal 5647 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhágazat, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását.
A romániai bankrendszer hat legnagyobb bankja – kivéve a CEC Bankot, amely csak éves és féléves alapon számol be pénzügyi eredményeiről – 2025 első negyedévében 3,1 milliárd lejes nettó nyereséget ért el.
A 15 és 29 év közötti romániai fiatalok 14,7 százaléka súlyos anyagi és szociális nélkülözésben élt 2024-ben; az európai uniós átlag 5,8 százalék volt – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett adataiból.
Májusban az áprilisi 4,9 százalékról 5,45 százalékra nőtt az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 7,09 százalékos árnövekedést a szolgáltatási szektorban regisztrálták – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Cotroceni-palota előtt tüntetnek csütörtökön az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség tagjai, „méltányos adóreformot” követelve, amelyben „a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között”.
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!