A tejtermelés több munkaerőt igényel, de jövedelmezőbb foglalkozás, mint a húsmarhatartás
Fotó: Makkay József
Dilemmát jelenthet a szarvasmarhatartó gazdák számára, hogy tej- vagy húshasznosítású tehenet tartsanak. Mindkettő mellett több érv szól, a szakember szerint azonban aki ebből szeretne megélni, nagyobb létszámú állatállományban gondolkozhat, ami mögött egy agrárvállalkozás áll. A pályázati pénzeket csak így lehet lehívni.
2023. december 20., 18:202023. december 20., 18:20
2023. december 21., 09:072023. december 21., 09:07
A rendszerváltás utáni évek emléke az erdélyi falvak utcáin reggel és este felvonuló népes szarvasmarhacsordák látványa. Az 1-2-3 tehenes kisgazdaságok mára jórészt felszámolódtak, a tehéntartó gazdák többsége kiöregedett, kihalt, helyükbe alig léptek fiatalok.
Az utóbbi három évtizedben a szarvasmarhatartás gyökeresen átalakult. Jövedelmezőség szempontjából a pártehenes kisgazdaságok fenntarthatatlanná válnak. Ezt mutatja az uniós és hazai agrártámogatások pályázási eredményessége is: az állattenyésztésre kiírt pénzügyi forrásokat elsősorban az agrárvállalkozói háttérrel működő állattelepek tulajdonosai hívják le.
Gál Attila állatorvos, a Székely Gazdaszervezetek Egyesületének szarvasmarhatenyésztésért – elsősorban a székelyföldi húsmarhatartásért – felelős falugazdásza a Krónikának elmondta, hogy
,,Ez a minimális állatlétszám biztosíthatja az agrárvállalkozó megélhetését. Csak ilyen háttérrel lehet olyan jövedelmezőségre számítani, aminek egy része visszafordítható befektetésekre. A kisebb állományok csak önellátásra elegendőek, nehezen tudják kitermelni az állattelepek megugrott költségeit” – nyomatékosította portálunknak a szakember.
Gál szerint a kisgazdaságok azért nem juthatnak megfelelő uniós támogatáshoz, mert nem tudják előteremteni a 35 százalékos önrészt. Ez százezer eurós pályázat esetében 35 ezer eurót tesz ki, ami egy kisgazda számára nagy összeg.
Egyre nagyobb a kereslet a hizlalt húsmarhák iránt
Fotó: Mezőgazdasági minisztérium
Az utóbbi években jelentős átrendeződés tapasztalható a szarvasmarhatenyésztésben. A krónikus munkaerőhiány miatt többen is feladták a tejtermelést – illetve a korábbi terveik ellenére hozzá sem fogtak –, inkább a húsmarhatartás mellett kötöttek ki. A kevesebb energia- és humánerőforrás-igényű állattenyészésztési ágazat fejlődését az is segítette, hogy az uniós csatlakozást követő években jelentős támogatás járt a törzskönyvezett húsmarhákra. A nagy érdeklődés miatt a tehenenként igényelhető dotáció azonban drasztikusan lecsökkent.
,,A tejelő tehénállományt tartó gazdák havonta hozzájutnak a tejpénzhez, míg a húsmarhatartók a felhizlalt borjakat és a kiselejtezésre váró teheneket tudják értékesíteni. Jelenleg jó áruk van a nyugat-európai származású húsfajták hizlalt állatainak – háromszáz kg-ig élősúlykilogramonként 16-18 lejt fizetnek a gazdáknak –, azonban a most értékesített borjak nevelésében a tavalyi magas inputanyagárak jelentik a fő költségtételt” – magyarázza a székelyföldi szakember.
A vidékfejlesztési hivatal (AFIR) december 20-án megnyitja a pályáztatást két új intézkedésére: a DR 20-ra (Beruházások az állattenyésztésben) és a DR 22-re (Beruházások a mezőgazdasági termékek és gyümölcsök eladásra való előkészítésében).
A tejtermelés terén sem rózsás a helyzet, azonban a komolyabb tejfeldolgozó cégek jobb árakkal igyekeznek megtartani a beszállító gazdákat. A tejbegyűjtők arra törekszenek, hogy a téli és a nyári felvásárlási ár között ne legyen drasztikus különbség. Az állatorvos szerint a felvásárló cégekkel partneri viszonyt kialakító nagyobb állattelepek előnyösebb helyzetben vannak: az agrárvállalkozók a nagyobb mennyiségben leadott tejért jobb árat tudnak kialkudni. A pártehenes kisgazdákat az alacsony tejfelvásárlási árak is hátrányosan érintik.
A romániai húsmarhatartásban a felkapott nyugati fajták vannak terjedőben: Charolais, Limousin, Aderdeen Angus és a Red Angus. Sokan a piros tarka fajta román változatának a húsvonalát kedvelik, de Gál Attila szerint ennek az a hátránya, hogy az igényekhez képest kevés a törzskönyvezett egyed. A tejkontroll alapján történő kiválogatás hosszú ideig a tejhasznosítású piros tarka teheneket részesítette előnybe, a húshasznosítású fajta pedig csupán az utóbbi években kezdett el terjedni. Holott a román tarka sokkal jobban alkalmazkodott a hazai viszonyokhoz, mint a nyugati húsfajták, amelyek közül nem mindenik bírja a mostohább erdélyi körülményeket.
A helyi állatkereskedők azonban gyakran szembesülnek azzal, hogy nincs elegendő hizott borjú. A kereslet nagyobb, mint a kínálat, ami tovább növeli a felvásárlási árakat.
Szarvasmarha-, sertés- és baromfitartó állattelepek tulajdonosai pályázhatnak plusztámogatásra. Az átcsoportosított európai uniós forrásokat a bukaresti kormány az állattenyésztési ágazatra fordítja.
Az egykoron zöldségtermesztéséről híres Aranyosszéken keresgélnie kell az embernek, amíg olyan családra akad, ahol hagymát, murkot és sárgarépát termelnek. Néhány családi gazdaságban azonban kitartanak.
Áprilisban 52,1 százalékra nőtt Románia GDP-arányos államadóssága – közölte vasárnap a bukaresti pénzügyminisztérium.
Tavaly az Európai Unióban tízből egy ember (a lakosság 9,5 százaléka) nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon – ez az arány 1,2 százalékponttal magasabb a 2022-ben jegyzettnél.
Nem meglepő ma már senkinek sem, hogy milyen hatalmas különbségek vannak az Európa különböző országaiban regisztrált nettó átlagkeresetek között – egy friss elemzés is azt mutatja: az észak- és nyugat-európai országokban a legmagasabb a nettó átlagbér.
A romániai foglalkoztatottak létszáma 7,697 milliót tett ki tavaly, közülük 11,9 százalék a mezőgazdaságban dolgozott – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Mivel továbbra sem sikerült lezárnia új repülőgépe bejegyzését, kénytelen tovább halasztani brassói és nagyszebeni járatainak elindítását a Fly Lili.
Idén májusban áprilishoz képest 99 lejjel (1,9 százalékkal) 5118 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS). Tavaly májushoz viszonyítva 12,7 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset Romániában.
A fiatal gazdák letelepedését támogató uniós pályázati kiírásra beérkezett 5640 kérés közül az AFIR 3500 pályázatot támogat. A pályázat nyertesei számára elkezdődött a hetvenezer eurós támogatási összeg 75 százalékának előlegként történő kifizetése.
Felújítják a Temesvár–Szeged-vasútvonalat: a román kormány csütörtökön jóváhagyta a két város közötti vasúti összeköttetés helyreállításáról szóló, Magyarországgal kötött egyezményt.
A májusi 5,12 százalékról júniusban 4,94 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Megérte hétfőn csoportosan „beteget jelenteni” a Tarom román légitársaság pilótáinak: a cég vezetésével folytatott tárgyalásokat követően 1500 euróval – mintegy 7460 lej – nő a fizetésük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!