Kihívás előtt a juhágazat. Tízmillió tenyészállatával Románia Európa második legnépesebb juhállományával rendelkező országa
Fotó: Orbán Orsolya
Igen nehéz helyzetbe kerülhet a romániai juhtenyésztés, ha az Európai Bizottság módosítja az élőállat-exportra vonatkozó szabályokat, amellyel gyakorlatilag lehetetlenné tennék a juhoknak a muszlim államokba történő tengeri szállítását. Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság Románia európai parlamenti képviselőivel közösen kemény lobbitevékenységre készül, hogy az Európai Bizottság elálljon eredeti terveitől, amelyet állatvédő szervezetek nyomására akar bevezetni. Szakembereket kérdeztünk a juhágazatot érintő várható fejleményekről.
2025. június 13., 07:592025. június 13., 07:59
A romániai juhtenyésztés újabb kegyelemdöfést kaphat – kongatta meg a vészharangot Ioan Oleleu, az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) alelnöke az Agro Tv-nek adott interjúban. A Kolozs megyei állategészségügyi hatóság volt igazgatója szerint európai szinten az állatok szállítása során betartandó – a jelenleginél jóval szigorúbb – új állatjóléti szabályok bevezetéséről folynak tárgyalások, amelyek veszélyeztetik a Románia számára létfontosságú juhágazat fennmaradását.
Az ANSVSA képviselője a készülő új szabályokat „túlzónak” minősítette, és hangsúlyozza, hogy Románia szigorúan betartja az állatszállításra vonatkozó előírásokat, ezen a téren nem mutatkoznak súlyosabb problémák.
Mi nemcsak országos, hanem uniós szinten is rendelkezünk olyan jogszabályi kerettel, amelyet betartunk, különösen az állatok szállítása alatti jóléti előírásokat illetően. Vannak olyan nemzetközi állatjóléti modellek, amelyeket – állatorvosként és az ANSVSA képviselőjeként – személy szerint túlzónak tartok. Ilyen például a megnövelt helyigény az állatok számára, a szállítási idő lerövidítése, az állatorvos kötelező jelenléte a berakodásnál és a kirakodásnál, valamint a szállítóeszközökre vonatkozó kiegészítő előírások” – fejtette ki Ioan Oleleu.
A szakember szerint Románia Európa egyik legnagyobb juhexportőr országaként fontos közel-keleti és észak-afrikai piacokat veszíthet el, ha ezek az intézkedések valóra válnak. Ha az új szabályok ellehetetlenítik az élőállat-szállítást, az súlyosan érintené a romániai juhtenyésztő ágazatot. „Ezeket a szabályokat úgy látom, mint a kereskedelem európai és nemzetközi szintű korlátozására irányuló intézkedéseket. Ilyen szigorú közúti és tengeri szállítási szabályok bevezetése a jelentős állatszállítási szektor végét jelentené. Jelenleg a következő szállítási séma érvényes: 14 óra szállítás, 1 óra pihenő, újabb 14 óra szállítás, 24 óra állatkiszállítás és etetés, majd még egy 14 órás ciklus, pihenő, és újabb 14 óra.
– hangsúlyozta Ioan Oleleu.
Az alelnök felszólította a gazdaszervezeteket és Románia európai parlamenti képviselőit, hogy az állategészségügyi hatósággal közösen lépjenek fel ez ügyben, és győzzék meg a brüsszeli döntéshozókat arról, hogy az ilyen szabályozásokat nem szabad bevezetni.
A Krónika megkereste Csutak Nagy Lászlót, az Országos Állategészségügyi Hatóság magyar alelnökét, aki portálunknak elmondta, hogy az Európai Bizottság állatvédő civil szervezetek nyomására szigorítaná az élőállat-szállítást. Brüsszelben előrehaladottak az ezzel kapcsolatos tárgyalások, de döntés még nem született, ezért egyelőre a jelenlegi szabályok érvényesek. A szakember szerint az állatvédelmi előírásokat Romániában betartják, a szárazföldi és a tengeri élőállat-szállítást hatósági állatorvosok szigorúan ellenőrzik.
hogy milyen mértékben lehetne kiváltani az élőállat-exportot a romániai vágóhidakon levágott és mélyfagyasztott állapotban exportált bárány- és juhhússal. Csutak szerint a váltást nehezíti, hogy a Romániából exportált birkák többségét nem azonnal vágják le Jordániában, Szaúd-Arábiában vagy más arab országban, hanem akár több hónapig is saját takarmányon hizlalják, és az állatok levágására helyi halal vágóhidakon kerül sor. Számukra egyértelműen előnyösebb, ha élő állatot vásárolnak Romániából, illetve Spanyolországból, ez a két uniós ország ugyanis Európa legnagyobb juhexportőre.
Lecseng a kis kérődzők vírusos betegsége, a juh- és kecskepestis. Az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság magyar alelnöke a Krónikának elmondta, hogy egy hónapon belül felszámolják az állatkereskedelemben hozott megszorító intézkedéseket.
„Romániában mintegy tízmilliós tenyészállománnyal termelnek a juhászok, és mi ehhez igazodva újabb és újabb észak-afrikai és arab országokat kerestünk meg, hogy biztosítsuk a zavartalan juhexportot. Elképzelhetőnek tartom, hogy ezen országok egy része hajlandó lesz a Romániából érkező húsexportra is” – fogalmazott a Krónikának Csutak Nagy László, az Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság alelnöke.
Magyar Lóránd Bálint Szatmár megyei RMDSZ-es képviselő szerint nem az Európai Bizottság jogköre kellene legyen, hogy a romániai állattartó gazdák milyen formában exportálják a birkákat külföldre. Az állatorvos végzettségű parlamenti képviselő szerint ezek olyan többletszabályozások, amelyek nagyon megterhelnék az élőállat-exportot. „Ma Románia minden más húsfajtából importra szorul, egyedül a juhágazat képes exportra termelni. Ha Brüsszelben új játékszabályokat akarnak bevezetni a jelenleg olajozottan működő piaci viszonyokban, akkor ez a romániai mezőgazdasági ágazat is bedőlhet” – figyelmeztet az RMDSZ szakpolitikusa.
Ennek feltétele, hogy a levágott juhok húsát fogadó közel-keleti és észak-afrikai államok hatóságai elfogadják a halal vágásra engedélyezett romániai vágóhidak működését. Erre már van példa Magyarországon, ahonnan halal vágóhidakon vágott baromfit exportálnak arab országokba, erre viszont a vásárló részéről fogadókészség kell legyen a juhhúsexport terén is.
Mit jelent a halal vágás?
A halal vágás olyan iszlám vallási előírásokon alapuló állatlevágási módszer, amelyet a muszlimok követnek. Az arab országok csak olyan húst fogadnak el, amelyet a halal szabályok szerint vágtak le, és ezt megfelelő tanúsítvánnyal lehet igazolni. A halal arabul azt jelenti: megengedett, tiszta. Az ennek megfelelő vágás célja, hogy az állat szenvedését minimalizálják, miközben megfelelnek az iszlám előírásoknak. Az állat nyakát egy éles késsel kell átvágni, és a vért teljes mértékben ki kell ereszteni a testből. A vágást végző személy muszlim kell legyen, és a vágás közben ki kell mondania: „Bismillah, Allahu Akbar” (Isten nevében, Isten a legnagyobb).
Az európai állatvédelmi szabályokkal viszont nehezen összeegyeztethető, hogy a halal vágással összefüggésben több arab országban nem fogadják el az állatok kábítását. Szaúd-Arábia, Kuvait és Katar nem fogadják el a kábítással végzett vágást, kivéve, ha az reverzibilis (visszafordítható) és az állat nem pusztul el tőle. Az Egyesült Arab Emírségek, Jordánia, Indonézia elfogadják bizonyos fajta kábítást, ha az megfelel a halaltanúsító szervezetek előírásainak.
Az Európai Unióból történő export esetén rendszerint csak úgy engedélyezett a húskivitel muszlim országokba, ha a vágást megelőzően nincs kábítás, vagy speciális engedéllyel végzik. Az arab országokba történő exportálás során a húsnak rendelkeznie kell hivatalos halal tanúsítvánnyal, amelyet elismert iszlám hatóság vagy szervezet bocsát ki.
Hatszáz fős juh- és kecskeállományával a csegezi Szilágyi Dezső Aranyosszék elismert állattartója. Videós riportunkban a húsvéti élőállat-értékesítéssel is foglalkozó termelőt arról faggattuk, hogy a tavalyi mélypont után miként talált magára a juhászat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Hidroelectrica, Románia legnagyobb villamosenergia-termelője, amely egyben legalább 600 000 háztartási ügyfél számára áramot is szolgáltat, az idei év első hat hónapjában kevesebb energiát termelt, mint amennyit értékesített.
Ilie Bolojan kormányfő kedden kijelentette, hogy a fejlesztési minisztériumnak az Anghel Saligny közművesítési programra elkülönített költségvetése gyakorlatilag kimerült. A PSD ragaszkodik a beruházások folytatásához.
A kormány tervezetet készít elő az állami intézmények közötti áthelyezések és kiküldetések leállítására, amely a költségvetési hiány lefaragását célzó második intézkedéscsomag része.
Sürgősen rendezni kell a különleges nyugdíjak kérdését – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök keddi sajtótájékoztatóján, amelynek egyik fő témája a bírák és ügyészek nyugdíjazásának reformja a speciális juttatásoktól a nyugdíjkorhatárig.
Egyre határozottabb megerősítést nyer, hogy Románia még messze van attól, hogy az idénre is átnyúlt tavalyi választási szuperévben óriásira duzzadt költségvetési hiány csökkentésének útjára lépjen.
A vonatjegyek árának növelését javasolja augusztus 1-től a közlekedési minisztérium. A szaktárca rendelettervezete szerint az intézkedést az áfakulcs 19 százalékról 21 százalékra emelése indokolja.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedden pontban délre tervezett sajtótájékoztatón tervezi ismertetni a különleges nyugdíjak reformintézkedéseit, ám néhány részletet már hétfőn elárult a G4media.ro portálnak adott interjúban.
Az idei első negyedévben 9148 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 13,7 százalékkal nagyobb mint 2024 ugyanezen időszakában; a kiadások az összeg 83,8 százalékát kitevő 7667 lejt vittek el – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A járművezetőknek szeptember 1-jétől többet kell fizetniük az útadómatricáért, ahogyan az útdíjat be nem fizetőkre kiszabott bírságok összege is nő.
Nicușor Dan államfő kihirdette az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagról szóló törvényt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!