Nehéz ügy. A kormányzásra felkért pártok továbbra sem tudnak megegyezni a deficitcsökkentő intézkedésekről
Fotó: Orbán Orsolya
Az eheti harmadik egyeztetés is kudarcba fulladt a Nicușor Dan államfő által kormányzásra felkért pártok között a költségvetési hiány lefaragását célzó intézkedésekről, sőt egyre jobban elfajulóban a vita.
2025. június 12., 10:302025. június 12., 10:30
2025. június 12., 18:012025. június 12., 18:01
Mint ismeretes, Nicușor Dan és az általa kormányzásra felkért négy politikai párt – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ – hétfő óta folytat egyeztetéseket az államfői hivatal képviselőivel a deficitcsökkentésről és a leendő koalícióról.
Nicușor Dan államfő egyeztetésre hívta hétfőre az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség, az Országos Szakszervezeti Tömb, a CNSLR-Frăția, a Meridian és a Romániai Demokratikus Szakszervezeti Szövetség képviselőit – értesült az Agerpres az elnöki hivatalhoz közel álló forrásokból. A tárgyalásokat hétfőn 8 órától tartják majd a a Cotroceni-palotában.
Az Alfa Kartell Országos Szakszervezeti Szövetség tagjai csütörtökön a Cotroceni-palota előtt tüntettek, méltányos adóreformot követelve, amelyben a terhek igazságosan oszlanak meg a tőke és a munka között. A tiltakozó akció résztvevői kérték továbbá, hogy a döntéshozók a kiadáscsökkentéseket a pártoknál és parlamenti politikusoknál kezdjék, csökkentve az állami szubvenciójukat és megszüntetve a kiváltságaikat.
Az Alfa Kartell ugyanakkor valódi társadalmi párbeszédet szorgalmaz, valamennyi érdekelt fél – szakszervezetek, munkaadók és a civil társadalom – részvételével. Emellett arra kérték az államfőt, hogy ne csak szemlélője, hanem közvetítője legyen a párbeszédnek.
A több mint öt órán át tartó szerdai egyeztetéseken a miniszterek is részt vettek, azonban továbbra sem sikerült megállapodni.
A találkozó feszült volt, a PSD és az USR kölcsönös vádakkal illette egymást, a vita középpontjában az európai uniós helyreállítási program (PNRR) keretében érkező összegek elosztása állt a Digi24 forrásai szerint.
Kedden a résztvevőknek egyetlen intézkedésben sikerült megállapodniuk: az állami alkalmazottakra fordított kiadások kismértékű csökkentésében.
A Digi 24 értesülései szerint
Cristian Ghinea, az USR szenátora nem értett egyet Alexandru Rafila PSD-s egészségügyi miniszterrel a 11 új kórház PNRR-es forrásokból történő megépítésére irányuló program kapcsán, mondván, hogy azokról a kórházakról, amelyeknek a megépítése esélytelen 2026-ra, teljesen le kellene mondani.
Az egészségügyi miniszter hevesen ellenkezett, és Ghineát az európai forrásokkal való visszaéléssel vádolta meg, mire az USR politikusa perrel fenyegette meg.
A fejlesztési miniszter azt mondta, hogy több pénzre lenne szüksége a költségvetés kiigazításakor, a PSD ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu közlekedési miniszter pedig szintén több pénzt kért a közlekedési minisztériumnak.
A tervek szerint idén tíz-, jövőre húszmilliárd lejjel csökkenhetnek a beruházásokra fordítható források.
Az adók kérdésében sincs egyetértés.
A PSD emellett progresszív adót is akara 12 000 lej feletti jövedelmek esetében. Sorin Grindeanu szerint az ezen összeg fölötti jövedelmeket 20 százalékos adóval sújtanák jövő év január elsejétől.
A szolidaritási adó ugyanakkor a PSD vezetője szerint már a jövő hónapban életbe léphet.
A PSD mindazonáltal nem akarja megadóztatni a nyugdíjakat, és nem akarja emelni az áfát sem.
AZ RMDSZ és az USR ugyanakkor nem ért egyet az adóemelésekkel.
Csoma Botond képviselőházi frakcióvezető leszögezte:
Az USR leszögezte: az adóemelés csak utolsó eszköz lehet, aki ugyanis jelenleg nem fizet adót és áfát, az ezután sem fog. A párt egyúttal az RMDSZ-hez hasonlóan progresszív adónak tekinti a szolidaritási adót, és ellenzi azt.
A következő tárgyalási fordulókra várhatóan az államfői rezidenciaként szolgáló Cotroceni-palotában kerül sor, Nicușor Dan elnök jelenlétében.
A keddi egyeztetéseken sem jutottak megállapodásra a kormányzásra készülő pártok a költségvetési hiány csökkentéséről szóló intézkedésekről, ugyanakkor Nicușor Dan államfő leendő gazdasági tanácsadója szerint mégiscsak történt némi előrelépés.
Mint arról beszámoltunk, a leendő kormánynak hatalmas, 9,3 százalékos költségvetési hiányt kell lefaragnia.
A körvonalazódó intézkedések keretében a jelenlegi 10-ről 16 százalékra nőne az osztalékadó, 16-ról pedig 19 százalékra a társasági adókulcs.
Várható a jövedéki adó emelése, bizonyos illetményhatár fölött 10 százalékos egészségbiztosítási hozzájárulásra köteleznék a nyugdíjasokat és a volt politikai foglyok hozzátartozóit, továbbá többletadót vetnének ki a 10 000 lej fölötti jövedelmekre.
Emellett állami vállalatok magánosítása és tőzsdére vitele útján is növelnék a költségvetési bevételeket, képbe került többek között a Hidroelectrica energetikai társaság, a Romgaz földgázkitermelő cég, a Nuclearelectrica atomenergetikai vállalat, a konstancai kikötő és a Salrom sóipari vállalat privatizációja.
Megemelkednek az útdíjak, adót vethetnek ki a Facebookról, Google-ról, Tiktokról, továbbá a kriptovalutákkal való kereskedésből származó jövedelemre, ugyanakkor megszüntethetik vagy alaposan lefaraghatják a közalkalmazottak bérpótlékainak egy részét.
Emellett a banki tranzakcióra kivetendő illeték ötlete is fölmerült.
Dan: nem topognak egy helyben a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalások
Nicușor Dan román államfő szerda este Odesszában kijelentette: nem hiszi, hogy a felek közötti technikai tárgyalások a költségvetési hiány megfékezése érdekében meghozandó költségvetési intézkedésekről akadoznak.
„Nem hiszem, hogy egy helyben topogunk. Eddig a technikai csoport 50 órán keresztül tárgyalt és 60-80 lehetséges intézkedést sikerült átnéznie. Ezek némelyikéről már megállapodás született a felek technikai képviselői között" – mondta Nicușor Dan.
Hozzátette, hogy egyes intézkedések „rendkívül érzékenyek”, és politikai megállapodásra van szükség.
Arról is beszélt, hogy technokrata miniszterelnököt lehetne kinevezni, ha a politikai vezetők egyike sem vállalja a posztot.
Arra a skérdésre, hogy szerinte mi tartja vissza Ilie Bolojant attól, hogy elvállalja a miniszterelnöki tisztséget, Nicușor Dan így válaszolt: „Van egy hárombetűs válaszom, de nem árulom el”.
Ezzel vélhetően a PSD-re célzott.
Az elnök elmondta, hogy a rotációs miniszterelnök, a technokrata miniszterelnök vagy a politikai miniszterelnök lehetősége továbbra is munkahipotézis, hozzátéve, hogy egyik lehetőséget sem zárták ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Továbbra is a használt autók a kelendőbbek a romániai lakosság körében, változatlanul a BMW a legnépszerűbb, de a dízelek egyre jobban visszaszorulnak – derül ki az ország legnagyobb autóértékesítő platformjának számító Autovit.ro friss elemzéséből.
Az év első öt hónapjában 3,151 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (54 500 toe) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
A pénzügyminisztérium szombaton közzétett adatai szerint márciusban az előző havi 990,84 milliárd lejről 998,617 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Részben újraindította a termelést a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzem: beindította az egyik ammóniaüzemét, amely egy köztes nyersanyag, amely lehetővé teszi az NPK műtrágyák, az ammónium-nitrát és a nitrokalcium előállítását.
Továbbra is a főváros és a nyugati megyék uralják a rangsort a fizetések földrajzi összevetésében egy állásközvetítő platform adatai szerint.
Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!