Fotó: Barabás Ákos
Zavart okozott a kisvállalkozók körében az új ingatlanadó. Legtöbbjük nem tudja, mennyit kell fizetnie ettől az évtől, csupán a hírekből értesültek arról, hogy a lakóingatlanok címére bejegyzett vállalkozások nagyobb épületadóra számíthatnak, ám az illeték mértékét kevesen ismerik, és még kevesebben tudnak eligazodni az erre vonatkozó kvótákon, képleteken.
2016. február 03., 21:232016. február 03., 21:23
Ettől az évtől ugyanis – mint ismeretes – nem annak alapján számolják ki az adó mértékét, hogy az ingatlan tulajdonosa magán- vagy jogi személy-e, hanem a lakás rendeltetése szerint.
Az új adótörvénykönyv értelmében az épületet lehet lakásként vagy kereskedelmi tevékenységekre használni, de lehet akár vegyes használatú is, amikor egy részében kereskedelmi tevékenység zajlik, a többi pedig lakrészként szolgál. Ha a lakást kereskedelmi tevékenységre használják, akkor annak függvényében számolják ki az adót, hogy mikor vásárolták vagy értékelték fel az épületet.
Ha ez az utóbbi öt évben történt, akkor az önkormányzatok 0,2 és 1,3 közötti adókulcsot alkalmazhatnak, ez Székelyudvarhely esetében az épület értékének 1,3 százaléka. Tavaly az adókulcs 0,1 százalék volt országszerte, így idén akár tizenháromszor nagyobb is lehet az ingatlanadó a múlt évinél. Ha a magánszemély 2011 előtt vásárolta, építette vagy értékeltette fel az ingatlant, akkor az adótörvénykönyv szerint értékének 2 százalékát kell kifizetnie illetékként, tehát akár hússzor többet, mint tavaly.
Dáné Gizella, a Kisköved utcai Fehér-Fekete ruhabolt ügyvezetője elmondta, ő is saját lakására jegyezte be vállalkozásait, nem is egyet, hanem két céget. Egyelőre nem tudja, mekkora ingatlanadót kell fizetnie idén, de azt igen, hogy jóval nagyobbat, mint tavaly. Az ügyvezető azon gondolkodik, hogy az egyik céget felszámolja, remélhetőleg ezzel csökkentve adóköltségeit is. Mint elmondta, nincs egyedül ebben a helyzetben, hiszen a Kisköved utcában a legtöbb üzlet tulajdonosa saját lakására jegyeztette be cégét. Dáné Gizella elmondta, a Tábor negyedben is bérelnek egy helyiséget, de attól tart, hogy az adónövelés miatt a havi bér is magasabb lehet.
„Minket is érint az adóváltozás, hiszen a Kisköved utcában található bolt munkapontként van bejegyezve, míg a cég egy lakóingatlanra” – mondta Pál Imre, a Mini-max játékbolt ügyvezetője. Ő már járt a polgármesteri hivatal adóosztályán, de még nem talált számára megfelelő megoldást a helyzetre. Elmondása szerint a sajátjához hasonló ingatlanra akár 3800 lej is lehet az éves adó mértéke, de mivel a munkapont és a cég más-más helyszínre van bejegyezve, neki azt kétszer kellene kifizetnie. Ez számára túlságosan nagy összeg. Jelenleg azon gondolkodik, hogy az otthona címére bejegyzett céget az üzlet címére íratná át, így a lakásra számított illeték nem lenne olyan magas. Keserű szájízzel jegyezte meg, Udvarhelyen mindig a legmagasabb érték alapján számolják az adót.
Az adóváltozás mértékével kapcsolatosan többször is kérdésekkel fordultunk a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatalhoz, ám az adóosztályon a városháza sajtófelelőséhez irányítottak, ő pedig csak a helyi adókra és illetékekre vonatkozó törvény alkalmazásáról szóló 85 oldalas, román nyelvű önkormányzati határozatot küldte el válaszként kérdéseinkre.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
szóljon hozzá!