2010. május 06., 09:402010. május 06., 09:40
Mosolyszünet Tamás és Borboly között? Előbbi szerint rosszul sült el a projekt első lépése |
Mint arról beszámoltunk, a két székely megye elöljárói február elején Sepsiszentgyörgyön a sikeres együttműködésről és a közös projektekről számoltak be, akkor jelentette be Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke, hogy a székely termékek első megmérettetése májusban lesz, amikor Magyarországon a Cora üzletlánc székelyföldi termékeket kínál, sikeres szereplés esetén pedig a székely vállalkozók új piacot hódíthatnak meg. A Cora üzletekbe azonban csak hét Hargita megyei és egy mezőpaniti termelőtől vittek árut, a háromszékiek kimaradtak.
Tamás Sándor most úgy látja, az akció Borboly Csaba kapcsolataira épült, az ő kezdeményezése volt, sokat dolgozott vele, mégis keserű szájízzel maradtak, hiszen a háromszéki termékek kimaradtak a projektből. „Lesz még folytatás, de az első lépésből sem kellett volna kihagyni a háromszékieket” – összegezte Tamás, kiemelve, hogy a projekt lebonyolításával Kovászna megyében megbízott Gazda Zoltán lelkiismeretesen, jól végezte a feladatát, több céget megkeresett, és kitűnő minőségű termékeket gyűjtött össze.
„Egyszerűen nem rúgtunk labdába” – állapította meg Gazda Zoltán, aki a Krónikának elmondta, a programra nem volt közvetlen rálátásuk, hiszen a Cora hipermarkettel a Hargita megyeiek tartották a kapcsolatot. Záros határidőre kellett Csíkszeredába vinni a termékmintákat, a Cora képviselői mégis három hét után válogattak, tette hozzá. Gazda szerint továbbá a Hargita megyei önkormányzat épületében nem volt megfelelő tárolási lehetőség, így az élelmiszeripari termékek nagy részét nem is mutathatták be.
Több olyan árut vittek azonban, amelyek nem romolhattak meg az értékelésig, így például a Bon Sweet Bon édességgyár 25-féle termékét, bodoki, bibarcfalvi és kovásznai borvizet, a Váncsa-féle száraztésztákat, húsipari termékeket, sajtot, tejfölt, fagyasztott hasábburgonyát – összesen tíz háromszéki cég portékáját vitték Csíkszeredába az értékelésre.
A szűrőn a Bertikris sajtos kolbásza ment át, de a sertéspestis-embargó miatt azt sem tudták kivinni Magyarországra. Gazda szerint négy háromszéki cég szerezte meg az Európai Unió területén való forgalmazásra feljogosító ovális pecsétet, több hagyományos termékként szerzett engedélyt. Mint beszámoltunk, a Cora hipermarket szolnoki, szegedi, miskolci, debreceni és budapesti–budakalászi, fóti és törökbálinti–üzleteiben hét Hargita megyei és egy mezőpaniti termelőtől vittek árut: sajtot, áfonyaszörpöt, majonézt, mézet, ásványvizet, nápolyi szeletet, almalevet és kerámiákat.
Borboly Csaba a Krónikának elmondta, a következő lépésekben igyekeznek segíteni, hogy mind a három székely megyéből a termelők meg tudjanak felelni a követelményeknek, tudják értékesíteni az árujukat, legyen a termékeiken vonalkód vagy ovális pecsét. Mint részletezte, a fagyasztott áru indulásból kiesett, vagy a kiváló sajtos kolbászt a sertéspestis-embargó miatt nem lehetett kivinni. „Nem azt kell számba venni, ki nincs ott most a Székely Heteken, hanem segíteni kell a székely termelőket, hogy a következő körben ott lehessenek” – szögezte le. Mint elmondta, Hargita megyéből is a jelentkező hetven termelő közül kevesebb mint húszat válogattak be.
„A Cora üzletlánc nem a Hargita megyei önkormányzat tulajdona, szuverén joguk volt eldönteni, melyik terméket teszik ki a polcaikra. A Székelyföldön gyógynövényi, egészséges környezetben létrehozott termékeket feláron lehet kínálni, de hatalmas szakadék tátong, amíg az egészséges alapanyagokból csomagolt termék lesz, és ezt kell áthidalni” – összegzett Borboly. Hozzátette: a Hargita megyei önkormányzat a technológiai átállásban is segíti a termelőket, székelyföldi üzletlánc létrehozásán gondolkodnak, illetve azt próbálják elérni, hogy a benzinkutaknál legyen „székely polc”.
„A székely termék elfogadtatásában a száz lépésből még csak az elsőt tettük meg, a Corába kivitt ötkamionynyi termék csütörtöktől vizsgázik a Cora polcain, és nem vet jó fényt a projektre a negatív hozzáállás” – fogalmazta meg a Hargita megyei elöljáró. Borboly hangsúlyozta, sok esetben a magyar igazgatók akadályozták meg a termelőket, hogy kiváltsák a különböző engedélyeket és betörhessenek a tágabb piacra. „A politikumnak azt kell elérnie, hogy olyan igazgatók kerüljenek a dekoncentrált intézmények élére, akik nem félemlítik meg, hanem támogatják a termelőket” – szögezte le Borboly Csaba.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.