Fotó: A szerző felvétele
2008. január 25., 00:002008. január 25., 00:00
Az igazgató elmondta, az elmúlt évet veszteséggel zárták az olcsó keleti áru térhódítása és a lej elértéktelenedése miatt. A sepsiszentgyörgyi gyárban 0,47 eurócentért állítottak elõ egy négyzetméter vásznat, míg a szudáni, pakisztáni és kínai termelõk 0,36 eurócentért el is szállították ugyanazt a terméket a vállalat udvarára. Emiatt tavaly év végén a sepsiszentgyörgyi textilgyár vezetõsége úgy döntött, felszámolják a veszteséges fonó- és szövõrészlegeket, és csak a nyereséget termelõ kikészítõt, valamint a varrodát tartották meg. „Decemberben ezért kellett 173 alkalmazottat elbocsátani\" – magyarázta Iszakovics. Jelenleg 480 munkást foglalkoztatnak, és még legalább ötven szakemberre lenne szükség, de nincsenek jelentkezõk. Az igazgató cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint havi 200–300 lejes éhbérért dolgoztat, és ezért nem talál képzett munkásokat. Elmondta, 500 lejes minimálbérrel alkalmazta az embereket, de normarendszer van, így elõfordul, hogy valaki csak 300 lejt visz haza, de olyan is volt, aki 1700 lejt keresett. A gyárigazgató a háziorvosokra panaszkodott, akik szerinte túl könnyen adnak betegszabadságot alkalmazottainak. Elmondása szerint alkalmazottai 3-4 százaléka havonta betegszabadságon van, tavasszal a mezõgazdasági munkálatok kezdetével pedig munkásai 10 százaléka kér és kap betegszabadságot, ezért nehezen tudja teljesíteni a szerzõdéseket. Így, aki nem dolgozott egész hónapban, az valóban csak 200-300 lejt keres. Iszakovics kifejtette, 2009-ig van szerzõdésük, az általuk gyártott átlagon felüli minõségû ágynemû 98 százalékát külföldön értékesítik. Az export miatt a valutaárfolyam alakulása is befolyásolja a gyár bevételeit, tavaly az erõs lej havi 50 ezer eurós veszteséget okozott, idén a hazai pénz gyengülése miatt azonban havi 50 ezer eurós nyereségük van. A sepsiszentgyörgyi textilgyár több mint 100 éve mûködik, 1999-ben magánosították, a belga Drapantex cég a részvények 72 százalékát birtokolja.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.