Kezdődik: megemelte a hitelelőleget a Raiffeisen

Megemelte a Raiffeisen Bank a jelzáloghitelek kibocsátásakor az ügyfelektől igényelt előleget: a lej alapú kölcsönök esetében 35 százalékra, míg az euróban felvett hiteleknél 40 százalékra növelték az önrészt a pénzintézet honlapján közölt adatok szerint. 

Kőrössy Andrea

2016. január 28., 16:202016. január 28., 16:20

2016. január 28., 16:282016. január 28., 16:28

A bank illetékesei rámutattak: az intézkedés ugyan meglehetősen kockázatos, elképzelhető ugyanis, hogy emiatt piaci részesdést veszítenek a hitelezési szektorban, de hosszas mérlegelés után úgy döntöttek, hogy mégis rászánják magukat a lépésre.

A Raiffeisen vezetői elmondták: az előleg emelését az úgynevezett hitelcserés jogszabálytervezet miatt látták szükségesnek. A tervezet előírja, hogy azok a nehéz anyagi helyzetbe jutott banki ügyfelek, akik nem tudják törleszteni a kölcsönt, önként átadhatják a jelzálogként feltüntetett ingatlant, a pénzintézeteknek pedig el kell törölniük minden további tartozást.

A dokumentumot a közvitára terjesztése óta hevesen bírálják a kereskedelmi bankok, amelyek egyrészt a hitelezés jelentős visszaesésétől tartanak, ugyanakkor a hitelfeltételek módosítását helyezték kilátásba. Úgy tűnik, a Raiffeisen Bank az első pénzintézet, amely a veszélyektől tartva konkrét intézkedéseket hozott az ügyben.

Három különböző állásponton a bankok

A módosítás nyomán a Hotnews.ro hírportál más pénzintézeteknél is érdeklődött a várható lépésekről, és mint kiderült, a bankok három különböző álláspontra helyezkedtek a hitelcserés tervezettől tartva.

Egy részük a közeljövőben ugyancsak emelni fogja az előleget, de egyelőre nem tudni, hogy mekkora mértékben, míg többen azt ígérték, hogy nem növelik a kliens önrészét. A harmadik csoportba tartozó bankok egyelőre kivárnak, nem intézkednek a jogszabály hatályba lépéséig, amely után a többi pénzintézet rendelkezései alapján lépnek.

A Raiffeisen tehát komoly kockázatot vállalt az előlegemeléssel, ugyanis ha a piacon szereplő többi nagybank mégsem hoz ilyen döntést, akkor ügyfeleinek egy része minden bizonnyal más hitelező után néz. Egy hazai banki vezető a Hotnews.ro-nak elmondta: egy ilyen intézkedés előtt rendszerint összeül a pénzintézet kockázatbizottsága, amelytől a vezérigazgató hatástanulmányt kér a szóban forgó jogszabály bevezetése nyomán várható következményekről. „A várható pluszkiadások tekintetében döntenek arról, hogy az előleget, a kamatot vagy más bevételi forrást emelnek” – magyarázta a szakember.

Steven van Groningen, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója – az országos banki munkáltatói szövetség elnöke – a hírportálnak azt nyilatkozta, hogy több külföldi kollégája is érdeklődött a hitelcserés törvénytervezetről, és valósággal sokkolta őket a tervezett intézkedés. „Többen is azt kérdezték tőlem, hogy Románia merrefele akar haladni az ilyen jogszabályokkal” – fogalmazott van Groningen, aki korábban számos alkalommal bírálta a kezdeményezést.

A Transilvania Bank már intézkedik

Látszólag nem ennyire határozottak a Transilvania Bank vezetői, akik a Hotnews.ro-nak csak annyit árultak el, hogy a jelzálog- és ingatlanhitelek kapcsán különböző forgatókönyveket vesznek számításba, illetve elemeznek. Omer Tetik vezérigazgató rámutatott: várható volt, hogy a jogszabálytervezet komoly változásokat fog előidézni a bankpiacon, a Transilvania Bank szolgáltatásait pedig a törvény végső formája alapján fogják módosítani.

„Ahogyan már korábban is említettem, amennyiben a mostani formájában, illetve csak kisebb változtatásokkal lép hatályba a jogszabály, annak az lesz a következménye, hogy a bizonyos kategóriákba tartozó ügyfelek nem fognak hozzáférni a hitelekhez” – fogalmazott a Transilvania Bank vezetője. A pénzintézethez közel álló források szerint ugyanakkor a Transilvania ugyancsak a hitelelőleget fogja növelni, de nem akkora mértékben, mint a Raiffeisen Bank, hogy ne veszítsen piaci versenyképességéből.

Több pénzintézet ezzel szemben hivatalosan nem tervezi az illetékek emelését. A svájci frank alapú hitelek piacán az egyik legnagyobb részesedést magának tudó Bancpost képviselői a Hotnews.ro-nak elmondták: folyamatosan elemzik a kockázatokat és a lehetséges veszélyeket, és ezek alapján rendszeresen módosítják feltételeiket, az intézkedésekről pedig időben tájékoztatják ügyfeleiket.

Hasonló állásponton van a Román Kereskedelmi Bank (BCR) is, amelynek képviselői úgy nyilatkoztak: egyelőre még ötlet szintjén sem merült fel a kölcsönelőleg növelése, erről leghamarabb a törvény hatályba lépése után fognak tárgyalni. Ígéretük szerint azonban az esetleges emelés nyomán sem fogja semmiképpen elérni az önrész a 35 százalékot. A magyar tőkéjű OTP Bank sem hozott még döntést az ügyben, az UniCredit pedig „a jelenleg hatályban lévő törvényes feltételek között nem kívánja módosítani az előleget”.

Az Első otthon programot féltik

A Román Nemzeti Bank (BNR) már a kezdetektől ellenezte a kezdeményezést, amely az illetékesek meglátása szerint jelentős mértékben visszaveti majd a hitelezést. Eugen Radulescu, a központi jegybank egyik igazgatója egyenesen úgy véli: a jogszabálytervezet nyomán meg fog szűnni a kedvezményes ingatlanhitelt biztosító Első otthon program, mert a megváltozott körülmények között az állam nem tud garanciát vállalni a kölcsönök felére. A hitelcserés törvényt kezdeményező Daniel Zamfir kezdeményező egyébként nemrég azt javasolta: a tervezetet módosítsák úgy, hogy az előírások ne vonatkozzanak azokra az üzletembereke, akik a felvett hitelből bevásárlóközpontot vagy lakóparkot építtettek.

Az európai kockázatbizottság eközben arról számolt be, hogy az európai országok közül Románia a harmadik a valuta alapú hitelek részesedésének tekintetében, ezek a kölcsönök ugyanis a hitelek közel 50 százalékát teszi ki az országban. Romániát Horvátország és Bulgária előzi meg, mögötte pedig Magyarország, Lengyelország és Csehország szerepel.

Ezzel szemben Portugáliában, Olaszországban és Szlovákiában elenyésző arányú hitelt igényeltek valutában a tavalyi év első kilenc hónapjában. A statisztika szerint 22 európai uniós tagországban 10 százalék alatti a valuta alapú hitelek aránya. Szakértők szerint a romániai banki rendszer egyik legnagyobb problémája továbbra is a valutában felvett hitelek magas részesedése. Tavaly ugyanakkor emelkedett a lej alapú kölcsönök aránya, miután a BNR intézkedései nyomán jelentősen csökkent a lakosságnak és a cégeknek adott lej alapú hitelek kamatja.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 08., vasárnap

Pénzügyi tranzakciós díjat is tartalmazhat a megszorító csomag

Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.

Pénzügyi tranzakciós díjat is tartalmazhat a megszorító csomag
2025. június 08., vasárnap

Számos vállalkozás megszűnt egy év alatt az országban

Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.

Számos vállalkozás megszűnt egy év alatt az országban
2025. június 07., szombat

Magyarország sikeresen leküzdötte a ragadós száj- és körömfájást

Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.

Magyarország sikeresen leküzdötte a ragadós száj- és körömfájást
2025. június 07., szombat

Egy kis feltöltődés: Románia Európa villanyautó-tankolási ártérképén

A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.

Egy kis feltöltődés: Románia Európa villanyautó-tankolási ártérképén
2025. június 06., péntek

Milliárdok mennek el a közalkalmazottak pótlékaira

A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.

Milliárdok mennek el a közalkalmazottak pótlékaira
2025. június 06., péntek

Romániában csökkent a legjobban a foglalkoztatottság

Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.

Romániában csökkent a legjobban a foglalkoztatottság
2025. június 06., péntek

Kétkulcsos jövedelemadót és a tőkejövedelem adójának növelését javasolja az IMF Romániának

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.

Kétkulcsos jövedelemadót és a tőkejövedelem adójának növelését javasolja az IMF Romániának
2025. június 05., csütörtök

Bírósági villám csapott a grandiózus erdélyi energetikai beruházásba

A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.

Bírósági villám csapott a grandiózus erdélyi energetikai beruházásba
2025. június 05., csütörtök

Megrázó új villanyszámla: nem tud mindenkit fogadni a legolcsóbb szolgáltató

Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.

Megrázó új villanyszámla: nem tud mindenkit fogadni a legolcsóbb szolgáltató
2025. június 04., szerda

Brüsszel megintette Romániát a túlzott deficit miatt, veszélyben az uniós források folyósítása

Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.

Brüsszel megintette Romániát a túlzott deficit miatt, veszélyben az uniós források folyósítása