Elrendelte a tervezési és építési munkálatok megkezdését az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság (CNADNR) szerdán az észak-erdélyi A3-as jelzésű autópálya Aranyosgyéres és Marosugra közötti 37 kilométeres szakaszán.
2016. május 05., 14:462016. május 05., 14:46
2016. május 05., 16:022016. május 05., 16:02
A három szakaszra felosztott – az A3-as sztráda már megépült, Kolozsvárt elkerülő szakaszát Marosvásárhely irányába meghosszabbító – gyorsforgalmi út tervezésére és megépítésére három különböző konzorciummal kötött tavaly szerződést a CNADNR áfa nélkül 773 millió lej értékben. A tervezésre négyhónapos, a kivitelezésre pedig egyéves határidőt szabtak meg.
A Nagyváradot Brassóval összekötő 415 kilométeres észak-erdélyi autópálya megépítésére a román hatóságok 2003-ban kötöttek szerződést az amerikai Bechtel vállalattal, amit – a szerződést kifogásoló Európai Unió támogatása híján – kizárólag a román költségvetésből lehetett pénzelni. Mivel a finanszírozás akadozása miatt egy évtized alatt csak a Kolozsvár mellett elhaladó 52 kilométeres Gyalu–Aranyosgyéres-szakasz épült meg, Bukarest 2013-ban felbontotta a szerződést az amerikaiakkal – emlékeztet az MTI.
Az észak-erdélyi sztráda Marosvásárhely és Aranyosgyéres közötti szakaszát az EU 2012-ben felvette a transzeurópai közlekedési hálózatba (TEN-T), és így Románia ennek megépítésére most már európai támogatást is igénybe vehet. Bukarest azt remélte, hogy mind a Marosvásárhely-Aranyosgyéres-sztrádát, mind – az észak-erdélyi A3-ast az Erdély déli részén haladó A1-essel összekötő – Torda-Szászsebes-autópályát a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklus jórészt kihasználatlanul maradt forrásaiból finanszírozhatja.
Bár ezeknek a támogatásoknak a lehívási határidejét két évvel meghosszabbították, Románia nem sokat tudott megmenteni a korábbi infrastrukturális alapokból, és az észak-erdélyi pályaszakasz most kezdődő építéséhez a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban rendelkezésére bocsátott támogatásokat kénytelen felhasználni.
Perrel fenyegetnek a bírált olaszok
A román állam beperelésével fenyegetőzik az olasz Salini-Impregilo vállalat, miután neki kellene kijavítania a hibákat a Lugos–Déva-autópálya nem megfelelőképpen megépített szakaszán. Az építővállalat képviselője a Digi24 hírtelevíziónak azt mondta, nem fogadja el az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság által elkészíttetett szakértői véleményezést, amiből – mint arról beszámoltunk – az derült ki, hogy sem a felhasznált anyagok minősége, sem az elvégzett munka nem üti a mércét. Dan Costescu közlekedésügyi miniszter – mint ismeretes – április végén bejelentette, a szakértői véleményezés eredményeit közölték az építő Salini Impregilóval – amelyik egyébként a felmerült gondok miatt egy szakaszon lezárt Szászváros–Nagyszeben-sztrádát is építette –, és a szaktárcavezető szerint a cég kötelessége helyreállítani a hibákat. A miniszter elmondása szerint egy alig 5,9 kilométeres szakaszról van szó, amelyet nem kell újraépíteni – mint a már említett problémás aszfaltcsíkot –, csak ki kell javítani a felmerült hibákat.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Április 8-tól, hétfőtől idén immár másodszor drágul a cigaretta Romániában. 2023 első napja óta ez már az ötödik cigarettaáremelés.
Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megerősítette: július elsejétől 3700 lejre nő a bruttó minimálbér Romániában, összhangban az európai minimálbér idei bevezetésével.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany szerdán 336,9552 lejt ért, miután hétfőn 336,2958 lej volt az ára. Ezzel a nemesfém ára 65,94 banival drágult, és újabb rekordot döntött.
Több mint 169 millió lej kártérítést fizettek ki tavaly a biztosítótársaságok különféle lakáskárok miatt, 63 százalékkal nagyobb összeget, mint egy évvel korábban – közölte szerdán a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Nagyváradon nyit üzemet az Etron Technology tajvani chipgyártó vállalat – közölte szerdán a CTP kereskedelmi ingatlanfejlesztő cég.
A múlt évben a vasúti személyszállításban 5,4 százalékkal nőtt az utasok és 6,1 százalékkal az utaskilométerek száma 2022-höz képest – derül ki az Országos Statisztikai Intézet szerdán közzétett adataiból.
szóljon hozzá!