Elrendelte a tervezési és építési munkálatok megkezdését az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság (CNADNR) szerdán az észak-erdélyi A3-as jelzésű autópálya Aranyosgyéres és Marosugra közötti 37 kilométeres szakaszán.
2016. május 05., 14:462016. május 05., 14:46
2016. május 05., 16:022016. május 05., 16:02
A három szakaszra felosztott – az A3-as sztráda már megépült, Kolozsvárt elkerülő szakaszát Marosvásárhely irányába meghosszabbító – gyorsforgalmi út tervezésére és megépítésére három különböző konzorciummal kötött tavaly szerződést a CNADNR áfa nélkül 773 millió lej értékben. A tervezésre négyhónapos, a kivitelezésre pedig egyéves határidőt szabtak meg.
A Nagyváradot Brassóval összekötő 415 kilométeres észak-erdélyi autópálya megépítésére a román hatóságok 2003-ban kötöttek szerződést az amerikai Bechtel vállalattal, amit – a szerződést kifogásoló Európai Unió támogatása híján – kizárólag a román költségvetésből lehetett pénzelni. Mivel a finanszírozás akadozása miatt egy évtized alatt csak a Kolozsvár mellett elhaladó 52 kilométeres Gyalu–Aranyosgyéres-szakasz épült meg, Bukarest 2013-ban felbontotta a szerződést az amerikaiakkal – emlékeztet az MTI.
Az észak-erdélyi sztráda Marosvásárhely és Aranyosgyéres közötti szakaszát az EU 2012-ben felvette a transzeurópai közlekedési hálózatba (TEN-T), és így Románia ennek megépítésére most már európai támogatást is igénybe vehet. Bukarest azt remélte, hogy mind a Marosvásárhely-Aranyosgyéres-sztrádát, mind – az észak-erdélyi A3-ast az Erdély déli részén haladó A1-essel összekötő – Torda-Szászsebes-autópályát a 2007–2013-as uniós költségvetési ciklus jórészt kihasználatlanul maradt forrásaiból finanszírozhatja.
Bár ezeknek a támogatásoknak a lehívási határidejét két évvel meghosszabbították, Románia nem sokat tudott megmenteni a korábbi infrastrukturális alapokból, és az észak-erdélyi pályaszakasz most kezdődő építéséhez a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban rendelkezésére bocsátott támogatásokat kénytelen felhasználni.
Perrel fenyegetnek a bírált olaszok
A román állam beperelésével fenyegetőzik az olasz Salini-Impregilo vállalat, miután neki kellene kijavítania a hibákat a Lugos–Déva-autópálya nem megfelelőképpen megépített szakaszán. Az építővállalat képviselője a Digi24 hírtelevíziónak azt mondta, nem fogadja el az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság által elkészíttetett szakértői véleményezést, amiből – mint arról beszámoltunk – az derült ki, hogy sem a felhasznált anyagok minősége, sem az elvégzett munka nem üti a mércét. Dan Costescu közlekedésügyi miniszter – mint ismeretes – április végén bejelentette, a szakértői véleményezés eredményeit közölték az építő Salini Impregilóval – amelyik egyébként a felmerült gondok miatt egy szakaszon lezárt Szászváros–Nagyszeben-sztrádát is építette –, és a szaktárcavezető szerint a cég kötelessége helyreállítani a hibákat. A miniszter elmondása szerint egy alig 5,9 kilométeres szakaszról van szó, amelyet nem kell újraépíteni – mint a már említett problémás aszfaltcsíkot –, csak ki kell javítani a felmerült hibákat.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
szóljon hozzá!