2010. február 12., 09:222010. február 12., 09:22
A szükségesnél jóval kevesebb pénzt tehet félre a Szatmár megyei önkormányzat a megye településeinek fejlesztésére. Csehi Árpád Szabolcs, a megyei közgyűlés elnöke szerint a szükséges 300 millió lej helyett csupán 20 millió áll rendelkezésre.
„Ezt a pénzalapot a megye településeinek tervezzük szétosztani. Mivel a legtöbb község nem rendelkezik a 2010-ben benyújtandó európai uniós projektek finanszírozásához szükséges önrészszel, mintegy kamatmentes kölcsönként tőlünk kapják meg a pályázáshoz elengedhetetlen pénzösszegeket. A sikeres elbírálás után pedig a megnyert pénzből visszautalják a kapott összeget” – részletezte az elképzelést a Krónika kérdésére Nagy Szabolcs, a megyei önkormányzat szóvivője.
A partiumi megye képviselőtestülete hétfői ülésén dönt majd költségvetésének azon 20 százalékáról, amely fölött szabadon rendelkezhet. „Többször kértük, a tanács kapjon 30 százalékot, és a fennmaradó 70 százalékot ossza el a megyei pénzügyi igazgatóság. Ha ezt jóváhagyták volna a fővárosi illetékesek, hatékonyabban tudtuk volna segíteni a megyei települések munkáját, ám a megye parlamenti küldöttségének folyamatos közbenjárása ellenére sem kapunk több pénzt” – tette hozzá Nagy.
A sajtóreferens elmondta, a jelenleg hatályban lévő algoritmus szerint több szatmári település önkormányzata hátrányos pénzügyi helyzetbe kerülhet, ugyanis a pénzügyi hatóság százaléklevonással bünteti azokat a falvakat, amelyek nem gyűjtötték be maradéktalanul a tavalyi helyi adókat és illetékeket. „Van olyan önkormányzat a megyében, amely 100 százalékban beszedte a tavalyi adókat, de olyan is van, amelyben korábban gyár működött, és annak csődbe jutása komoly hátralékkal terhelte meg az ottani költségvetést” – fogalmazott a szóvivő. 2009 végén olyan falvak is voltak Szatmár megyében, ahol a polgármesteri hivatal alkalmazottai végrehajtóként mentek ki az adóval elmaradt lakosokhoz, és a hátralék összegének megfelelő mennyiségű ingóságot foglaltak le.
Az önkormányzat ugyanakkor idén is tervezi a tavaly bevezetett tartalékalap létrehozását, amelyből minden év vége felé a bajba jutott települések pénzügyi gondjait próbálják enyhíteni, szigorúan gazdasági szempontok alapján, s nem a településvezetők polgármestereinek „politikai színezete” alapján utalva ki a pénzeket. Csehi Árpád Szabolcs megyei tanácselnök emellett a legutóbbi egyeztető ülésen arra kérte a pénzügyi hatóság képviselőit, az áruforgalmi adóból (TVA) befolyt összeg leosztásakor részesítsék előnyben azokat a községeket, amelyek központokként működnek, és több település adminisztrációját végzik.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.