Nem lesz kompatibilis a Vistával vagy a Windows 7-tel, mégis kompatibilis lesz mindennel – állítják a szakemberek. A Software Development Times nevű szaklap úgy tudja, öt éven belül biztos, hogy nem kerül a boltokba a Midori.
Az internetközpontú operációs rendszer
A Microsoftnál már évek óta dolgoznak a Windowst követő operációs rendszeren, a Midorin, ami a korábban már bemutatott kísérleti rendszerre, a Singularityre épül – számolt be a napokban az index.hu magyarországi internetes portál. A bevett gyakorlattól eltérően a fejlesztők egyetlen sort sem használnak fel a korábbi Windowsok forráskódjából, és elképzelhető, hogy a cég el is szakad majd a Windows márkanévtől. Ez leginkább marketingkérdés, de maga az operációs rendszer biztosan új korszakot nyit majd – vallják a szakemberek.
A Software Development Times arról is tájékoztatott, hogy a Midori egy internetközpontú operációs rendszer, ami függetleníti az alkalmazásokat a hardvertől. A tervek szerint a közeljövőben kevesebb program lesz majd fizikailag a gépen, a feladatok ellenőrzését ugyanis egészen máshogy végzi a Midori. Az új rendszer segít abban, hogy minden szoftver és eszköz folyamatosan kapcsolatban legyen egymással vagy az internettel. Ehhez a virtualizáció a kulcs, olyan környezet létrehozása, amiben az adott szoftver jól érzi magát és könnyen irányítható.
Mindez azzal járna, hogy megszűnnének a kompatibilitási problémák, nem kellene minden operációs rendszerhez külön elkészíteni, optimalizálni egy adott programot, és az sem jelentene gondot, ha a Midori nem hasonlítana a korábbi Windowsokra: a virtualizáció szabadságot ad a fejlesztőknek. A Software Development Times bár elismeri, hogy még legalább öt év, mire lesz valami a Midoriból, mégis biztos abban, hogy „alapvető paradigmaváltást” jelent.
Cél a kötöttségek levetkőzése
A szakértők szerint azzal, hogy a nulláról kezdenek mindent, végre megszabadulhat az új rendszer egy sor olyan kötöttségtől, amiket a hatvanas-hetvenes évek óta cipelnek magukkal a programozási nyelvek és a hardveres architektúrák. A cél a gyors, kicsi és biztonságos rendszer, amit tetszőlegesen lehet bővíteni. Hogy ezt konkrétan miként akarják elérni, egyelőre rejtély, egyetlen nagy újításra derült fény eddig, a szoftveresen elkülönített folyamatok (SIP) rendszerére. Ez nagyjából annyit tesz, hogy a párhuzamosan futó programok ugyanabban a memóriarészben képesek futni a maguk programkörnyezetében, nem kell nekik külön memóriaterületeket biztosítani, miközben egymással is képesek biztonságosan kommunikálni. Ez a módszer pedig jelentősen lecsökkenti az alkalmazások memóriaigényét, és az egy utasítás végrehajtásához szükséges órajelciklusok számát (vagyis azt, hogy mennyi ideig foglalkozik a processzor egy paranccsal). A sebességnövekedés és a memóriaigény csökkenése akár 10–15-szörös is lehet a mai Windows- és Linux-rendszerekhez képest. n Krónika
Windows-mentes világ készül
Szorosabban együttműködik az IBM három nagy Linux-fejlesztővel, hogy 2009-re a Microsoft teljes mellőzésével is lehessen számítógépezni, írja az Inquierer című brit műszaki portál. Az IBM kezdeményezését az Ubuntu, a Novell és a Red Hat támogatja. A négy cég olyan számítógépeket akar kifejleszteni, amelyekre a gyárban Linux operációs rendszert telepítenek a Windows helyett. A gépekre felkerül az IBM Lotus szoftvercsomag is, például a Notes, a Sametime csevegőprogram, illetve a dokumentumok, táblázatok és bemutatók előállítására használható Symphony. Emellett arra ösztönzik majd a független szoftverfejlesztőket, hogy készítsenek alkalmazásokat a nyílt forráskódú Eclipse keretrendszerre épülő Lotus Expeditorhoz. Ezen olyan kliensprogramok futtathatók, amelyek távoli szerverről telepíthetők és menedzselhetők. Mivel a felhasználók általában azokat a szoftvereket használják, amelyek a megvásárolt hardverre előre fel vannak telepítve, a Microsoftnak nagy előnye van. A Windows mellé általában az Office irodai programcsomag kerül fel a laptopokra és az asztali számítógépekre. Az IBM abban reménykedik, hogy az együttműködéssel rá lehet majd venni az embereket a Linux használatára, és megtörik a Microsoft egyeduralma a szoftverek piacán. A linuxos cégek kihasználhatják a Windows Vista lassú terjedését, ha minden régióban megjelennek Windows-mentes számítógépek, véli Kevin Cavanaugh, az IBM Lotus Software üzletágért felelős alelnöke. A nyílt forráskódú programok, például a Mozilla Firefox és az OpenOffice jelenleg is népszerű, de a Linuxot kevesebben próbálták ki. Az IBM linuxos csomagja 2009-re készül el, a cég egyelőre nem nevezte meg azokat a pc-gyártókat, amelyekkel megállapodást kötött a forgalmazásról.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.