Fotó: Agerpres
2010. november 02., 08:502010. november 02., 08:50
A feltételek teljesítését nyugtázta Székely István, az EB Romániáért felelős igazgatója is. Székely szerint Románia teljesítette a következő, 1,2 milliárd eurós EB-hitelrészlet kiutalási feltételeit.
Jeffrey Franks elsőként az állami adósságok problémáját említette, hiszen annak ellenére, hogy szeptember végén a román állam jelentős összegű adósságot törlesztett a magánbeszállítókkal szemben, még mindig magas értéket érnek el az állami tartozások. Franks elsősorban az egészségügyet említette olyan területként, ahol számos kifizetetlen számla halmozódott fel. Ezért – mint tájékoztatott – a kormánnyal megállapodtak több olyan intézkedésben, amelyek csökkentik az egészségügy kiadásait, növelik a bevételeit, és hatékonyabb ellenőrzést vezetnek be az anyagi források elköltésében.
Jeffrey Franks tegnapi nyilatkozatában ugyanakkor felszólította a romániai hatóságokat, hogy mielőbb privatizálják vagy számolják fel a még állami kézben levő nagyvállalatokat, mivel az ezek által felhalmozott közadósságok egyre nagyobbak, s a továbbiakban is nőni fognak. Az IMF számításai szerint a tíz legnagyobb állami vállalat közös adósságállománya eléri a 7 milliárd lejt. Franks leszögezte, ezeknek a vállalatoknak a teljesítménye nagy csalódást okozott a nemzetközi hitelintézetek számára, és nagyon kevés esélyt látnak a helyzet javulására.
Mintegy válaszképpen tegnapi sajtótájékoztatóján Emil Boc miniszterelnök leszögezte, a kormány folytatja a Román Vasúttársaság áruszállító ágazatának (CFR Marfă) a magánosítását, s ezzel párhuzamosan átszervezi a veszteséges vállalatokat, illetve tőzsdén próbálja értékesíteni azokat a részvényeket, amelyeket az állam az egyes vállalatokban kisebbségi részvényesként birtokol. Hozzátette: az erős vállalatok, mint például a Transgaz többségi részvénypakettjét viszont változatlanul állami kézben tartják.
| „A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság bukaresti vizsgálódása nem volt könnyű, mivel a tárgyalások igen kemények voltak” – nyilatkozta tegnap a tárgyalások lezárását követően Emil Boc miniszterelnök, aki ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy nagy segítséget jelentett a kormány számára, hogy Traian Băsescu államfő is aktívan részt vett a megbeszéléseken. A kormányfő szerint az államelnök közbenjárásával alakult ki a megállapodás végleges formája. Mint ismeretes, egyes források szerint a banki hitelezésről szóló 2010/50-es kormányrendelet kapcsán alakult ki a hét végén nézeteltérés a kormány és az IMF képviselői között. A valutaalap küldöttsége vasárnap késő este ült ismét tárgyalóasztalhoz Traian Băsescuval, a megbeszélésen pedig Emil Boc is részt vett. Ezt követően pedig a felek már tegnap reggel bejelentették, hogy sikerült megállapodásra jutniuk. |
Franks ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a hitelrészlet kibocsátásának feltételei közé tartozik a közalkalmazottak egységes bérezésére vonatkozó törvény elfogadása, a nyugdíjrendszer megreformálása, és a 2011-es költségvetés, amit a parlament várhatóan december végén fogad el. Ezért halasztották január közepére a hitelrészlet kibocsátását. Az IMF következő hitelrészletének értéke 870 millió euró, az Európai Bizottság hitelrészlete pedig eléri az 1,2 milliárd eurót. Románia tavaly kötött csaknem 20 milliárd euró értékű többoldalú nemzetközi hitelmegállapodást az IMF szervezésében. Ez a megállapodás a jövő év tavaszán jár le.
Az IMF bukaresti küldöttségének vezetője újságírói kérdésre válaszolva nem sorolta konkrétan a hitelkibocsátás feltételei közé a lakossági hitelszerződések módosításának megnehezítését előíró, már hatályban lévő sürgősségi kormányrendeletet, amely kapcsán nézeteltérés merült fel a román kormány és az IMF között. A kabinet ugyanis megszigorította a bankok számára a lakossági hitelszerződések módosításának feltételeit, ami a nemzetközi pénzintézet szerint a romániai bankoknak több százmillió euró veszteséget okozhat. Franks azonban hangsúlyozta, hogy a továbbiakban együttműködnek a román parlamenttel – amelynek el kell még fogadnia a rendeletet ahhoz, hogy hosszú távon is érvényben maradhasson –, és olyan megoldást próbálnak találni, ami egyensúlyt teremt a hitelfelhasználók és a bankok érdekei között.
Hangsúlyozta: az IMF arról akar meggyőződni, hogy ezzel a rendelettel nem sodródik veszélybe a román pénzügyi szektor stabilitása, és emiatt ragaszkodnak a kormányrendelet módosításához. Az EB-t képviselő Székely István azonban leszögezte: jogi kötelezettségszegési eljárás indulhat Románia ellen, ha Bukarest nem módosítja a 2010/50-es rendeletet. Az EB korábban már jelezte Romániának, hogy az 50-es számú rendelet bizonyos előírásai nincsenek összhangban az európai szabályokkal. Brüsszel azt kifogásolja, hogy a rendelet szerint a fogyasztóvédelmi hatóság gyakorolhat olyan hatásköröket, amelyek kizárólag a jegybankot (BNR) illetik meg. Lapzártánkkor egyébként olyan információk szivárogtak ki a Demokrata-Liberális Párt vezetőségi üléséről, amelyek szerint Emil Boc kormányfő arról tájékoztatta párttársait, hogy az IMF-fel abban állapodtak meg, hogy a 2010/50-es rendeletnek nem lesz viszszamenőleges hatálya. A források szerint a téma kapcsán Boc nem árult el több részletet.
Még nem tudni, mennyivel, de jövőre mindenképp nőni fog a minimálbér – ígéri Emil Boc. Mint elmondta, a 2011-es legkisebb garantált fizetés összegét a szakszervezetekkel, illetve a munkáltatói szövetségekkel folytatandó tárgyalások során számolják ki. Ugyanakkor a kormányfő arra is ígéretet tett, hogy a júliusban elveszített 25 százalék egy részét jövőre visszakapják a közalkalmazottak a költségvetés alakulásának függvényében, arról azonban egyelőre nem kívánt beszélni, hogy hány százalékkal nőnek jövőre a jelenlegi szinthez képest a bérek.
Mint arról beszámoltunk, a kormány 700 lejre szerette volna emelni a jelenlegi 600 lejről a minimálbért, az IMF képviselői azonban a tárgyalásokról kiszivárogtatott információk szerint leszögezték, 650 lejnél többről semmiképp nem lehet szó. Jeffrey Franks tegnap a Mediafax hírügynökség kérdésére viszont azt mondta, nem szabtak meg konkrét értéket, a minimálbér alakulását a gazdaság helyzetétől tették függővé. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ha túlzott mértékben nőnek a fizetések, akkor elvész a gazdasági versenyképesség, ami plusz inflációt generálna. „Minden béremelést össze kell hangolni a termelékenység növekedésével” – szögezte le az IMF romániai küldöttségének vezetője.
A miniszterelnök a jövő évi büdzsé kapcsán tegnap arról is beszámolt, hogy a 2011-es évi költségvetés nem fogja tartalmazni a parlament által a kormánypártok szerint tévedésből elfogadott jogszabály következményeit, azaz az alapélelmiszerek esetében nem 5 százalékos áfával számolnak, mint ahogy a 2 ezer lejesnél kisebb nyugdíjak adómentességével sem kalkulálnak. Ezek ugyanis Boc szerint a deficit lényeges megugrásához vezetnének.
„Arra várunk, hogy Traian Băsescu államfő kihirdeti-e vagy sem a jogszabályokat, hogy utána a kormány megtalálhassa annak a módját, hogy tartani lehessen a 2011-re előirányzott költségvetési sarokszámokat” – fogalmazott a miniszterelnök. Mint arról beszámoltunk, az elmúlt héten kormányzati források úgy nyilatkoztak a Mediafax hírügynökségnek, hogy Băsescu megígérte az IMF illetékeseinek, nem írja alá a törvényeket, hanem visszaküldi azokat a parlament elé.
A Romániával kötendő újabb hitelszerződés kapcsán Franks elmondta, hogy a jövő év eleji bukaresti látogatásuk alkalmából folytatnak részletesebb egyeztetéseket.
Az IMF számításai szerint az idei román bruttó össztermék (GDP) várhatóan 2 százalékkal fog zsugorodni, miután eddig 1,9 százalékos visszaeséssel számoltak. Franks szerint az infláció az év végén enyhén meghaladhatja a tervezett 8 százalékos éves szintet amiatt, hogy a kormány júliustól öt százalékponttal, 24 százalékra emelte a forgalmi adót.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Látogatottsági adatok