Bár korábban úgy volt, hogy a hét folyamán akár képviselőházi végszavazásra is kerülhet az úgynevezett hitelcseretörvény, még a jogi bizottsági vita sem kezdődött el a témában.
2016. március 14., 19:542016. március 14., 19:54
Ciprian Nica, az alsóház jogi bizottságának szociáldemokrata párti (PSD) elnöke hétfőn elmondta, procedurális okok hátráltatják a munkát, így az általa vezetett testület napirendjére várhatóan már csak a jövő héten kerül a tervezet.
A politikus egy, a fizetés nélküli törlesztés témájában megszervezett bukaresti konferencián szólalt fel, beszédében pedig arra is kitért, hogy egyelőre úgy tűnik, a szenátus által már elfogadott jogszabály széles körű támogatottságnak örvend az alsóházi honatyák körében, illetve a PSD, a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az UNPR és az ALDE képviselői is készek azt megszavazni. „Rendezni akarjuk az egyszerű emberek egyik szociális problémáját, akik nem adnák a házukat, de objektív okokból nehéz helyzetbe kerülnek, és nem tudják folytatni (a törlesztést – szerk. megj.)” – szögezte le Nica. Amint arról beszámoltunk, az RMDSZ módosító indítványokkal készül az alsóházi vitára.
A hétfői vitán egyébként nem jelentek meg sem a kereskedelmi pénzintézetek, sem a Román Nemzeti Bank (BNR) képviselői. Nica bírálta is ezt. „A múlt héten azt tanácsoltam nekik, jöjjenek egyeztetni, hogy közösen alkossunk törvényt. Mivel sehol a világon nem agresszívek a bankok, ezért nem értem, Romániában miért azok” – fejtette ki a jogi bizottság elnöke, megjegyezve, a bankok képviselői egyéb teendőikre hivatkozva maradtak távolt a hétfői találkozótól.
Bírál az IMF
A hitelcseretörvény a szenátus által elfogadott formában veszélybe sodorhatja a tulajdonhoz való jogot, és aláaknázhatja a külföldi befektetőinek a román gazdaságba vetett bizalmát – jelentette ki hétfőn Reza Baqir, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai küldöttségének vezetője, aki szerint léteznek jobb megoldások a bankok bajba jutott ügyfeleinek megsegítésére. A washingtoni pénzintézet illetékese ugyanakkor azt ajánlotta a bukaresti hatóságoknak, hogy folytassák a szerkezeti reformokat, illetve halasszák el a jövőre tervezett áfacsökkentést. Az IMF küldöttsége március 2–15. között tartózkodik Romániában felülvizsgálati látogatáson.
A törvény két kezdeményezője, Daniel Zamfir liberális párti képviselő és Gheorghe Piperea ügyvéd eközben ismételten védelmébe vette a jogszabálynak a szenátus által elfogadott formáját. Mint ismeretes, azt a bankok képviselői mellett a kormány is bírálta, és azt kérte a honatyáktól, hogy adjanak a törvénynek szociális jelleget, vagyis csak az igazán rászorulók élhessenek a fizetés nélküli törlesztés lehetőségével.
Zamfir hétfői felszólalásában azt próbálta elmagyarázni, hogy meglátása szerint miért nem jelentené a hitelcsere az Első otthon kormányprogram végét. Mint hangsúlyozta, ezt a jegybank találta ki, hogy „mérgezze vele” a közvéleményt. Eközben szerinte azért fontos a jogszabály hatálya alatt tartani a kedvezményes hitelfeltételeket biztosító programot, mivel ha kilakoltatnak egy személyt/családot, aki ennek keretében vásárolta lakását, arra ébredhet, hogy az Országos Adóhatóság (ANAF) is be akarja hajtani rajta az 50 százalékos garanciát. „Az ANAF kamatja pedig jóval nagyobb, mint a bankoké” – jegyezte meg Zamfir.
Gheorghe Piperea eközben arra hívta fel a jelenlévők figyelmét, hogy a hitelcseretörvény „magja” benne van a polgári törvénykönyvben, „abban a törvénykönyvben, amelyről a jogszabály ellenzői azt állítják, hogy ellentmond neki”. Az ügyvéd egy sor cikkelyt is felhozott állítása alátámasztására, majd arról beszélt, hogy a bajba jutott hitelesek megsegítésére kitalált magáncsőd intézménye éppen a becsületes embereket nem fogja megvédeni, mivel alkalmazása „túl sok megszorítást, komplikációt tartalmaz”, így „nem valós megoldás a védekezésre”.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.