A kötelező gépjármű-biztosítási (RCA) kötvények körüli vitáktól volt hangos az óév: előbb a fiatal autótulajdonosok háborodtak fel amiatt, hogy számukra jóval drágább díjszabásokat számolnak fel a biztosítótársaságok, év végén pedig a fuvarozók tiltakoztak Bukarestben a kötvények árának jelentős emelése nyomán.
2016. január 03., 16:582016. január 03., 16:58
2016. január 03., 18:342016. január 03., 18:34
A biztosítási piacért felelős Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (ASF) eközben ígéretekkel próbálta nyugtatni a sofőröket, de a hivatal vezetői sokszor ellentmondó, illetve homályos bejelentéseket tettek. A nyilatkozatok szerint ettől az évtől szigorú szabályozásra számíthatnak a társaságok, egyelőre azonban az ASF intézkedései csak ígéretek szintjén léteznek.
Biró Albin, a pénzügyi hatóság RMDSZ-es tagja lapunknak elmondta: az elmúlt időszakban valóban több javaslat is megfogalmazódott a kötelező gépjármű-biztosítási kötvények díjszabásainak kiszámítási módszertanára vonatkozóan, de ezek többsége sajnos nem a problémák okait orvosolja, hanem a tüneteket próbálja megszüntetni tűzoltómódszerrel.
A szakértő példaként azt az elképzelést említette, amely szerint a biztosítást a jogosítványra kötötték volna, vagyis egyáltalán nem vették volna figyelembe az érintett autó típusát és tulajdonságait. A biztosítási szakember ugyanakkor visszásnak tartja, hogy 2015 elején Mişu Negriţoiu, az ASF elnöke még áremelésre biztatta a társaságokat – hogy ennek nyomán csökkentsék veszteségeiket, illetve elejét vegyék az esetleges csődnek –, ezzel szemben pedig az év vége fele már minden eszközzel próbálták megakadályozni a kötvények drágítását.
Biró Albin arról is beszámolt, hogy a hazai kötelező gépkocsi-biztosítási piac 32 százalékos mínusszal zárta a 2015-ös esztendőt, vagyis a társaságok összesen 120–140 millió eurós veszteséget könyveltek el. Az ASF tagja szerint a cégek valóban emelték tavaly a díjszabásaikat, átlagosan mintegy 15–30 százalékkal, a drágítás azonban csak a legolcsóbb kötvényekre vonatkozott. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez az ügyfelek többségét érintette, hiszen a kliensek 90 százaléka a legolcsóbb biztosítást vásárolja meg.
Biró leszögezte: évek óta meglévő jelenség, hogy az RCA tekintetében a vállalkozások veszteséget jegyeznek, az állandósult hiányt pedig nem lehet lefaragni, amíg egy–két biztosító dömpingárakkal dolgozik, vagyis rendkívül olcsón kínálja a szolgáltatást. A szakértő azt is elmondta: a 2010-ben bevezetett, úgynevezett „bonus-malus” rendszert – amely a biztosítottat autóvezetői múltja szerint jutalmazza vagy bünteti – azért nem lehet a gyakorlatban betartani, mert a biztosítók ugyan árcsökkentéssel jutalmazták a „jól teljesítő” sofőröket, de büntetést nem alkalmaztak, mert attól tartottak, hogy ezzel elijesztik a klienseket.
A pénzügyi hatóság tagja szerint a hazai biztosítási rendszert európai példák alapján kellene átalakítani. Mint rámutatott: három alapvető módosításra lenne szükség, ezeket egyébként már több ízben is előterjesztette, sikertelenül. Biró kifejtette: szerinte egyrészt nyugat-európai mintára meghatározatlan időre kellene kötni a biztosítási szerződéseket. Ezeket ugyan év végén fel lehetne bontani, de a rendszer egyfajta kiszámíthatóságot jelentene a piacon, hiszen például Magyarországon az ügyfeleknek mindössze 10–15 százaléka él a biztosító cseréjére vonatkozó lehetőséggel.
Az ASF tagja szerint ugyanakkor az ellenőrizhetőség is fontos szempont: a jelenlegi, időszakos közúti kontrollok nyomán nehéz kiszűrni a biztosítás nélküli autókat, ezért az érvényes rendszámú járművek és a biztosított tulajdonosok jegyzékét kellene összevetni. Biró arra is rámutatott, hogy jelenleg sokan arra hivatkozva nem kötnek biztosítást, hogy úgysem használják autójukat, holott éppen úgy fennáll a baleset kockázata annál, aki egy évben egyszer, illetve aki naponta használja a gépkocsit. „Akinek érvényes rendszámtáblája van, annak kötelezően biztosítást kellene kötnie” – szögezte le Biró Albin.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
szóljon hozzá!