A Metro, a Selgros, a Mega Image és az Interex áruházláncok, valamint beszállítóik megbírságolását javasolja a Versenytanács, amely néhány hónapja zárta le a vállalatok tevékenységének vizsgálatát.
2014. szeptember 30., 18:482014. szeptember 30., 18:48
Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke rámutatott: az üzletláncok között, illetve a beszállítókkal kötött megegyezésekre vonatkozó vizsgálat következtetéseit tartalmazó iratcsomót elküldték az érintett cégek illetékeseihez, akiknek kihallgatását október végén kezdik meg.
Chiriţoiu azt is kifejtette, hogy a hatályos jogszabályok szerint a bírságok mértéke az egyes vállalatok üzleti forgalmának 2-4 százaléka lehet, de ez az arány akár növekedhet a megkötött, a piacra kedvezőtlen szerződések időtartamától függően például – közölte a Mediafax hírügynökség.
A hivatal egyébként még 2009-ben kezdte vizsgálni a francia Auchan csoport által felvásárolt Metro és Real, a Selgrost és a Billát magában foglaló Rewe, valamint a Mega Image és a az Interex üzleti tevékenységét. „Az ügy ugyan különálló vállalatokat érint, az eljárást mégis egyszerre folytattuk, hiszen ugyanolyan típusú kihágásokról van szó. Arra számítunk, hogy az üzletláncok bíróságon fellebbeznek, amennyiben valóban a cégek megbírságolásáról döntünk” – fogalmazott a Versenytanács vezetője.
A csoportok meglehetősen borsos szankciókra számíthatnak, hiszen például a Metro éves üzleti forgalma eléri az egymilliárd eurót. A Selgros forgalma tavaly 699,3 millió euró volt, míg a Mega Image-nek csak az eladásai elérték az 530 millió eurót. Az Interex francia szupermarket-hálózat 2012-ben minden üzletét bezárta, és kivonult Romániából, 2011-es üzleti forgalma ugyanakkor nem érte el a 40 millió eurót.
Mint ismeretes, a Versenytanács 2011-ben több olajipari nagyvállalatra rótt ki hatalmas bírságot: az OMV Petrom, az ENI Románia, a Mol Románia és a Lukoil Románia összesen több mint 200 millió eurós szankciót kapott, ez 2010-es üzleti forgalmuknak közel három százaléka volt.
Az intézmény kartellgyanú miatt folytatott vizsgálatot a hazai üzemanyagpiacon, és megállapította: a versenyjogi szabályok megsértése történt, amikor a forgalmazók az Eco Premium benzint egységesen kivonták a román üzemanyagpiacról.
Április elsejétől Belgiumban havi 2029,88 euróra nő a minimálbér, és ezzel ötre nő azoknak az európai uniós országoknak a száma, ahol a havi bruttó minimálbér meghaladja a 2 000 eurót – írja az Euractiv.
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!