2009. április 28., 08:202009. április 28., 08:20
Egy év haladékot kaptak az egyéni vállalkozók és a családi vállalkozások arra, hogy a 2008/44-es sürgősségi kormányrendelet előírásai szerint jegyeztessék be magukat. A kormány azért kényszerült a határidő meghosszabbítására, mert a hiányos tájékoztatás miatt az érintetteknek csupán egyharmada újította meg a cégaktáit, a többség vállalkozását pedig törölni kellett volna a nyilvántartásból.
„Pénteken, a határidő lejárta előtti utolsó napon mentem a cégbíróságra, hogy beadjam a kért iratokat – meséli a Krónikának egy kolozsvári taxisofőr. – Fel voltam készülve, hogy nagy sort kell kiállnom, de meglepetésemre nem így történt – teszi hozzá a taxisofőr. – A cégbíróságon közölték: fél órával azelőtt tudták meg, hogy 2010. április 25-éig tolták ki a határidőt.” A Cégbíróság Országos Hivatala honlapján rövid közlemény tájékoztat arról, hogy április 24-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben az egyéves haladékot biztosító 2009/38-as sürgősségi kormányrendelet.
„Én a polgármesteri hivataltól kaptam márciusban levelet, melyben a közelgő határidőre figyelmeztettek – nyilatkozta a Krónikának egy magánvállalkozó újságíró. – Úgy tudom azonban, nem sok hivatal tájékoztatta hasonlóképpen az érintetteket. Húsvét hétfőjén adtam be az iratcsomót körülbelül 40 perces sorbanállás után. 80 lejt kellett lepengetnem az okmánycseréért.”
Egy nappal a határidő lejárta előtt Adriana Luminiţa Iacob, a Cégbíróság Országos Hivatalának vezérigazgatója még nem tudott a határidő módosításáról. A Krónika kérdéseire küldött írásos válaszban csak annyit jegyzett meg: „a 2008/44-es sürgősségi kormányrendeletben megszabott határidő csak egy újabb sürgősségi kormányrendelettel vagy a 44-es rendeletet elfogadó törvénnyel hosszabbítható meg. Kérdésünkre, hogy a hivatal miképpen próbálta az érintettek tudtára adni a vállalkozásuk újrabejegyzésére vonatkozó kötelezettséget, azt írta, a Cégbíróság Országos Hivatalának honlapjára 2008. december 8-án tettek fel egy tájékoztatóközleményt, de emellett a cégbíróság megyei hivatalaiba is hirdetményeket ragasztottak ki.
A tájékoztatás – az adatok tükrében – elégtelennek bizonyult. A vezérigazgató közlése szerint április 14-éig az érintetteknek csupán harmadrésze tett eleget a rendeletben megszabott kötelezettségnek. Az 101134 újrabejegyzési kérés mellett 18618-an (6 százalék) a vállalkozás törlését kérték a hivatali nyilvántartásból.
A törlést voltaképpen szükségtelen is volt kérvényezni, hiszen a tavalyi 44-es sürgősségi kormányrendelet jogvesztő határidőként jelöli meg 2009. április 24-ét. E dátum után az újbóli regisztrálást elmulasztó egyéni és családi vállalkozásokat automatikusan törölni kellett volna a nyilvántartásból. „Ez jelentős mértékben sújtotta volna a romániai üzleti világot” – áll a határidőt meghosszabbító jogszabály indoklásában.
Az újrabejegyzési kötelezettség egyébként csak azokra az egyéni és családi vállalkozásokra vonatkozik, amelyek működési engedélyét 2008 májusa előtt állították ki, és működésüket nem szabályozza külön törvény. Az egyéni vállalkozóként tevékenykedő ügyvédeknek, közjegyzőknek, orvosoknak, könyvelőknek például nem kell új bejegyzést kérvényezniük.
A cégbíróság vezérigazgatójának közlése szerint a legtöbb egyéni és családi vállalkozás a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás, valamint a halgazdálkodás területén működik. De e vállalkozási formában jegyezték be a kisüzletek, kisebb autószerelő-műhelyek jelentős hányadát is. Ez egyébként a legegyszerűbb vállalkozási forma.
Előnye, hogy a kisebb forgalmat lebonyolító vállalkozások áfa-mentesen dolgozhatnak, és a cégekénél lényegesen egyszerűbb a könyvelésük. A vállalkozások újbóli regisztrálásának kötelezettségét a rendteremtés szándékával rendelte el a Tăriceanu-kormány. A hasonló vállalkozások számára ugyanis korábban a polgármesteri hivatalok bocsátottak ki működési engedélyt; a törvényt pedig mindenütt másképpen értelmezték.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Látogatottsági adatok