Fotó: Gönczi Ákos
2010. február 17., 09:242010. február 17., 09:24
A romániai nagyvárosokra jellemző ingatlanáraknál jóval olcsóbban, 19–36 ezer euróért megvásárolhatják a jövőben az ANL-lakásokat a benne élők, amennyiben a kormány mai ülésén elfogadja az erről szóló határozattervezetet.
A kabinethez benyújtandó dokumentumot Elena Udrea régiófejlesztési és turisztikai miniszter ismertette tegnapi sajtótájékoztatóján. Mint elmondta, a tervezet szerint egy garzon 19 140 euróba, egy kétszobás lakás 26 950 euróba, míg a háromszobás lakrészek 36 014 euróba kerülnek majd. A lakások mérete pedig jóval meghaladja a rendszerváltás előtt épült panelházakét, a garzon 40-50, a kétszobás 57-58, míg a háromszobás 67-70 négyzetméteres, miközben a nyolcvanas években épült lakások esetében a kétszobások átlagmérete az 50 négyzetméter.
Elena Udrea egyébként több pontban is módosíttatná az ANL-lakásokra vonatkozó törvényt. Egyebek mellett azt szeretné elérni, hogy a bérlő nem három, hanem egy év ottélés után már megvásárolhassa a lakást. „Ma már a bérlők havi bevételének nem kell nagyobbnak lennie, mint két bruttó átlagbér értéke. Így ezt a kitételt is törölni kell a jelenleg hatályos jogszabályból” – ecsetelte elképzeléseit a tárcavezető.
Ugyanakkor az Udrea-féle tervezetben szereplő lakásárak csak kiindulási árak, ugyanis egy tömbház évről évre amortizálódik, veszít értékéből, ezért az eladási árnak Udrea szerint csökkennie kell.
A regionális fejlesztési tárcavezető abban bízik, hogy mielőbb értékesíteni tudnak 20 ezer ANL-lakást, s ebből a minisztérium mintegy 500 millió eurós bevételre tesz szert. „Abban bízunk, hogy az eddig felépült 26 ezer ANL-lakásból még idén el tudunk adni 20 ezret. Valószínűsíthető, hogy valamennyi lakás nem talál idén gazdára, de ezzel a programmal azt szeretnénk elérni, ha a bérlők megvásárolnák az államtól a lakrészeket, az így nyert pénzösszegekből ugyanis további 100 ezer lakást tudnánk építeni” – hangsúlyozta a tárcavezető, aki ugyanakkor arra is kitért, hogy a bérlők lakásvásárláskor élhetnek az Első otthon nyújtotta kedvezményekkel is.
Amint arról lapunkban is több ízben beszámoltunk, a program keretében 5 százalékos előleg befizetése mellett lehet kedvezményes kamatú bankkölcsönt igényelni. Az euróalapú hitelek esetén a kamat értéke maximum 4 százalékkal haladhatja meg az európai irányadó bankközi kamatlábat (Euribor), míg a lejalapú hitelek esetében legtöbb 2,5 százalékkal lehet magasabb, mint a romániai bankközi kamatláb (Robor).
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.