„Nem kizárt, hogy hallgatólagos megegyezés van a háromszéki munkáltatók között, akik a munkaerőhiány ellenére mégsem emelik a béreket” – mutatott rá keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor.
2016. május 17., 18:502016. május 17., 18:50
2016. május 17., 20:192016. május 17., 20:19
A Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója kérdésünkre kifejtette, az alkalmazók többsége minimálbért fizet, s bár azt mondják, nem tudnak nagyobb fizetést adni, „valószínűleg nem is akarnak”.
A munkaügyi szakértő szerint a szomszédos megyékben is alacsonyak a fizetések, így nincs verseny, és ezért nem érdekük a vállalkozóknak, hogy emeljék a béreket. „Sokan ingáznak Brassó megyébe, de ők is panaszkodnak, hogy kevés pénzt kapnak, sőt még az utazás költségeit is zsebből fizetik. Ez egy gazdasági játszma: a munkaadók figyelik egymást, a szomszédos megyéket, és senki nem akar úttörő lenni a fizetésemelésben” – fogalmazta meg az igazgató.
Kelemen Tibor egyúttal hangsúlyozta, hogy már nincsenek pontos adataik a megyei átlagbérről, mert egy ideje azt nem jelentik az ügynökségnek a cégek, de meglátása szerint annak összege nem növekedett jelentősen. Másrészt egyre több esetben csak meghatározott időre alkalmaznak, nagy a fluktuáció, az újonnan alkalmazottak pedig beérik az alacsonyabb fizetéssel, ám egy idő után, ha nem kapnak több pénzt, felmondanak.
Az igazgató ugyanakkor elmondta, tudomására jutott, hogy a Holzindustrie Schweighofer rétyi gyárában is nagy a fluktuáció, a jelenleg mintegy 400 alkalmazottat foglalkoztató fűrészüzemnél gyakran mondanak fel az alkalmazottak, és keresnek helyükre újakat. Általában a sok kifizetetlen túlórára panaszkodnak, valamint arra, hogy a bérezés nincs arányban az elvárt munkamennyiséggel, de kollektív munkaszerződés és szakszervezet hiányában nem tudják képviselni az alkalmazottak érdekeit.
Kelemen Tibor kedden arról is beszámolt, hogy Kovászna megyében egyébként történelmi mélypontot ért el a munkanélküliségi mutató, 1992 óta még soha nem volt ennyire alacsony a munkanélküliség, elérte a 4,81 százalékot. Az igazgató szerint ez két szempontból is gondot jelent: „egyrészt a potenciális befektetők nem találnak már alkalmazható munkaerőt, másrészt ilyen adatok mellett nem lehet lehívni a foglalkoztatás növelésére előirányzott európai uniós pénzeket”.
A nyilvántartásban szereplő munkanélküliek közül különben csak 568-an kapnak munkanélküli támogatást, a többi 3920 személy tartósan munkanélküli, szociális segélyből él. Az utóbbiak a szakember tapasztalatai szerint általában nem is akarnak munkát vállalni, mert ha a családból már egy fő dolgozik, akkor elveszítik a szociális támogatást. Kelemen Tibor éppen ezért úgy véli, törvénymódosításra lenne szükség, szigorítani kellene a szociális segély odaítélésének feltételeit, különben semmi nem ösztönzi ezeket az embereket a munkavállalásra.
A keddi sajtótájékoztatón elhangzott továbbá, hogy jövő hónapban újabb „minibörzét” szerveznek, a sepsiszentgyörgyi Olt textilgyár és a kökösi kisállat-koporsókat gyártó cég keres húsz-húsz munkást. A kökösi cég az átlaggal ellentétben fogyatékkal élőket és romákat is szívesen foglalkoztat, ezért bíznak benne, hogy sikerrel közvetítenek munkanélkülieket – emelte ki Kelemen Tibor.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
szóljon hozzá!