„Nem kizárt, hogy hallgatólagos megegyezés van a háromszéki munkáltatók között, akik a munkaerőhiány ellenére mégsem emelik a béreket” – mutatott rá keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Kelemen Tibor.
2016. május 17., 18:502016. május 17., 18:50
2016. május 17., 20:192016. május 17., 20:19
A Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója kérdésünkre kifejtette, az alkalmazók többsége minimálbért fizet, s bár azt mondják, nem tudnak nagyobb fizetést adni, „valószínűleg nem is akarnak”.
A munkaügyi szakértő szerint a szomszédos megyékben is alacsonyak a fizetések, így nincs verseny, és ezért nem érdekük a vállalkozóknak, hogy emeljék a béreket. „Sokan ingáznak Brassó megyébe, de ők is panaszkodnak, hogy kevés pénzt kapnak, sőt még az utazás költségeit is zsebből fizetik. Ez egy gazdasági játszma: a munkaadók figyelik egymást, a szomszédos megyéket, és senki nem akar úttörő lenni a fizetésemelésben” – fogalmazta meg az igazgató.
Kelemen Tibor egyúttal hangsúlyozta, hogy már nincsenek pontos adataik a megyei átlagbérről, mert egy ideje azt nem jelentik az ügynökségnek a cégek, de meglátása szerint annak összege nem növekedett jelentősen. Másrészt egyre több esetben csak meghatározott időre alkalmaznak, nagy a fluktuáció, az újonnan alkalmazottak pedig beérik az alacsonyabb fizetéssel, ám egy idő után, ha nem kapnak több pénzt, felmondanak.
Az igazgató ugyanakkor elmondta, tudomására jutott, hogy a Holzindustrie Schweighofer rétyi gyárában is nagy a fluktuáció, a jelenleg mintegy 400 alkalmazottat foglalkoztató fűrészüzemnél gyakran mondanak fel az alkalmazottak, és keresnek helyükre újakat. Általában a sok kifizetetlen túlórára panaszkodnak, valamint arra, hogy a bérezés nincs arányban az elvárt munkamennyiséggel, de kollektív munkaszerződés és szakszervezet hiányában nem tudják képviselni az alkalmazottak érdekeit.
Kelemen Tibor kedden arról is beszámolt, hogy Kovászna megyében egyébként történelmi mélypontot ért el a munkanélküliségi mutató, 1992 óta még soha nem volt ennyire alacsony a munkanélküliség, elérte a 4,81 százalékot. Az igazgató szerint ez két szempontból is gondot jelent: „egyrészt a potenciális befektetők nem találnak már alkalmazható munkaerőt, másrészt ilyen adatok mellett nem lehet lehívni a foglalkoztatás növelésére előirányzott európai uniós pénzeket”.
A nyilvántartásban szereplő munkanélküliek közül különben csak 568-an kapnak munkanélküli támogatást, a többi 3920 személy tartósan munkanélküli, szociális segélyből él. Az utóbbiak a szakember tapasztalatai szerint általában nem is akarnak munkát vállalni, mert ha a családból már egy fő dolgozik, akkor elveszítik a szociális támogatást. Kelemen Tibor éppen ezért úgy véli, törvénymódosításra lenne szükség, szigorítani kellene a szociális segély odaítélésének feltételeit, különben semmi nem ösztönzi ezeket az embereket a munkavállalásra.
A keddi sajtótájékoztatón elhangzott továbbá, hogy jövő hónapban újabb „minibörzét” szerveznek, a sepsiszentgyörgyi Olt textilgyár és a kökösi kisállat-koporsókat gyártó cég keres húsz-húsz munkást. A kökösi cég az átlaggal ellentétben fogyatékkal élőket és romákat is szívesen foglalkoztat, ezért bíznak benne, hogy sikerrel közvetítenek munkanélkülieket – emelte ki Kelemen Tibor.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
A megfontoltság a jelszó a legtöbb romániai háztartásban húsvét közeledtével is.
Elfogadja a kormány szerdai ülésén az üdülési csekkek odaítélésének szabályait rögzítő határozattervezetet – jelentette be az ülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
szóljon hozzá!