2010. december 21., 08:392010. december 21., 08:39
Nagy nyüzsgés fogadja a betérőt valamennyi sepsiszentgyörgyi boltban, ránézésre sehol nincs kevesebb vásárló, mint az előző években. Az elárusítók viszont azt tapasztalják, idén több a nézelődő és kevesebb a vásárló. Mint mondják, sokan végigjárják az üzleteket, összehasonlítják a kínálatot, mérlegelik az árakat, de a vásárlást az utolsó napokra halasztják. Mindenki nagyon körültekintően költekezik, a praktikus vagy a szimbolikus apróságok iránt nagyobb a kereslet.
A kereskedők többsége panaszkodik, hogy az eladás szinte a felére csökkent az elmúlt évek decemberi forgalmához viszonyítva. A vásárlók viszont úgy vélik, a választék sem sokkal gazdagabb, és bár a gazdasági válság, a megszorító intézkedések miatt csökkent a vásárlóerő, az árak nem lettek alacsonyabbak. Azzal ugyanakkor mindenki egyetért, hogy a hagyományos karácsonyi fogásokon nem spórolnak, az ünnepi asztalról idén sem hiányoznak majd a finomságok, a töltött káposzta, a kalács, egy-két üveg bor, viszont a karácsonyfa alá kevesebb és olcsóbb ajándék kerül. K. Irénke – aki éppen a polcok között nézelődik – úgy fogalmaz, az élelem egyre drágább, évről évre többet kell költeni a karácsonyi menüre, idén 200–300 lejből lehet megvenni a hozzávalókat, hogy kiadós, jóízű étel kerüljön az asztalra.
Hozzáteszi: ha az ételen nem akarunk spórolni, kénytelenek vagyunk apró, de praktikus ajándékokat vásárolni: sálat, sapkát, kesztyűt, meleg zoknit teszünk a fa alá. A decemberi ünnepekre szánt költségvetés 1000–1500 lej körül van, ebbe bele kell férjen a karácsonyi, a szilveszteri ünneplés, étel-ital, az ajándékok – mondja V. Gyula, aki szerint ennél többet nincs ahonnan előteremteni, tehát ezt a pénzt kell beosztani. O. Klára eközben arról számol be, hogy már hónapokkal ezelőtt megvásárolt néhány ajándékot, elsősorban az unokáknak, ugyanis decemberben a gázszámla is magas, nem lehet mindent az ünnepek előtt beszerezni, ezért apránként kell készülni. Érződik, hogy kevesebb pénzük van az embereknek, nagyon megnézik, mit és mennyiért vásárolnak, az árleszállításokat, a kedvezményeket keresik, közli kérdésünkre egy eladó is.
Középkorú hölgy áll előttünk két tömött kosárral Gyergyószentmiklóson az egyik helyi vállalkozó által működtetett élelmiszerüzlet pénztáránál. Amikor fizetésre kerül a sor, előkerülnek az élelmiszerjegyek, a pénztáros szoroz-összead-kivon, majd közli: „a különbözetet pénzben kell kifizetni”. A vevő a retikülje aljáról előkaparja pénztárcáját, de hiába nézi át tüzetesen minden zsebét, a kosarakba pakolt áruból ki kell venni valamit. Így hát a pultra odakészített másik kosárba kerül a cigaretta, a két tasak szaloncukorból az egyik és még néhány apróság, amiről úgy véli, talán mégsem lesz rá szükség karácsonykor.
„Így megy az idén a nagy karácsonyi bevásárlás” – állapítja meg a pénztáros, kifejtve, hogy sajnos a fennebb vázolt helyzet igencsak gyakori a napokban. Mint mondja, az embereknek meglenne az igényük, hogy az előző évekhez hasonlóan vásároljanak az ünnepekre, de sok esetben – mint a hölgy is – a pénztárnál szembesülnek, idén nem futja annyira, mint a „jobb időkben”. Megtudjuk azt is, hogy ritka az a vásárló, aki egy kilogramm szaloncukrot vásárol, inkább fél kilót, vagy néhány dekát vesznek a karácsonyfára, s nem vásárolják kilószámra a lisztet, vajat, cukrot sem süteménykészítés céljából.
A Szatmár megyei kisebb boltokban alig indult meg a karácsonyi hajsza, a nagyobb szupermarketekben viszont már hetek óta sok vásárlóval lehet találkozni. „A szaloncukrot keresik a leginkább” – közli a Krónika munkatársával az egyik nagykárolyi bolt eladója, aki szerint tavaly ilyenkor sokkal több vásárlójuk volt, és több termék fogyott. A partiumi kisváros üzleteiben meglepően sok a magyarországi termék. Olyan bolt is van, amely az árukészletének 75–80 százalékát a szomszédos ország viszonteladóitól és nagykereskedéseitől szerzi be.
Emellett ünnepek előtt a városi piacon is megjelennek azok az árusok, akik a Magyarországon vásárolt árut kínálják. Nagyrészt fűszereket, étolajat, sütemény-alapanyagokat és szépségápolási cikkeket lehet tőlük vásárolni. Itt valamivel többet kérnek a termékekért, mint a határ túloldalán, ám még ha a pénzváltási díjat és az útiköltséget is hozzáadjuk, akkor is jobban járunk, mintha magunk mennénk el értük, vagy a hazai boltok termékeit vásárolnánk meg. Magyarországon minőségtől, ízesítéstől és csomagolástól függően 350 és 1000 forint (5,5–15,7 lej) közötti áron kínálják a szaloncukor csomagolását, amely 400 gramm és egy kilogramm közötti kiszerelésben kapható. Itthon ugyanaz a fajta karácsonyfadísz-édesség 10-11 lejes áron szerezhető be.
Azonban szép számban akadnak olyan Szatmár megyeiek is, akik a magyarországi nagyáruházak választékát részesítik előnyben. Hétvégén, amikor lapunk munkatársa a helyszínen járt, sok szatmári, máramarosi és szi-lágysági rendszámú autóval találkozott a mátészalkai hipermarket előtti parkolóban. Az eladók szerint nem ritka, hogy az ünnepek előtt lehetetlen szabad helyet találni az üzlet körüli parkolóban, és a romániai települések mellett a közeli Kárpátaljáról is sok bevásárlóturista érkezik.
Az üzlet polcai között sokan előre megszerkesztett listával és számológéppel járnak-kelnek, és mérlegelik, mit érdemes onnan vásárolni, és mi az, amit itthon olcsóbban meg lehet kapni. Nem ritka, hogy többen utaznak ki egy autóval, így az üzemanyag költsége is oszlik, és gazdaságosabb a karácsonyi nagybevásárlás. „Azért járok ide, mert itt nagyobb a választék. Nemcsak karácsonyra vásárolok, hanem havonta egyszer-kétszer itt vásárolom meg a háztartáshoz szükséges fogyókellékeket. Csak egyes termékeket szerzek be innen, azokat, amelyek olcsóbbak, mint otthon, vagy nálunk olyanokat nem lehet kapni” – mondja az egyik bevásárlóturista.
A romániai lakosság 67 százaléka a 2007-esnél jóval kevesebbet szán a karácsonyi ünnepkörre, miközben Bulgáriában ez az arány 55, Portugáliában 54, míg Olaszországban 47 százalékos – derült ki a The Wall Street Journal által készíttetett felmérésből. Nem csupán e tekintetben áll a legrosszabbul Románia, itt a legmagasabb, 30 százalékos azoknak az aránya, akik egyáltalán nem vásárolnak idén karácsonyi ajándékokat. Hasonló arány csak Hollandiában van, ott azonban hagyományosan nem a Kisjézus születése napján ajándékozzák meg egymást az emberek, hanem Mikuláskor. A karácsony náluk inkább vallási ünnep, amelyet családi körben ülnek meg. Eközben az európai lakosság közel ötven százaléka immár tud annyit költeni az angyaljárásra, mint három évvel ezelőtt, amikor a válságról hírből sem hallottunk.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.