Jövőre éri el a csúcsát a román gazdasági növekedés, azután lassulásnak indul annak üteme – vallja Ionuţ Dumitru. A Pénzügyi Tanács elnöke kedden egy konferencián beszélt a témáról, mondván, 2016-ban a bruttó hazai termék (GDP) bővülése eléri majd a 4 százalékot, 2017-ben viszont már csak 3,5 százalékot mérhetnek.
2015. december 09., 14:362015. december 09., 14:36
2015. december 09., 16:592015. december 09., 16:59
Szerinte ez a 4 százalékos bővülés az elkövetkező években nem tud megismétlődni, mivel nincsenek befektetések, s ami van, az gyenge.
„Például az Országos Előrejelzési Bizottság (CNP) 5 százalék körüli gazdasági növekedést prognosztizál az elkövetkező évekre, és a bruttó hazai termék (GDP) 4 százalékos bővülését látja egy adott ponton. Számomra ez kevésbé hihető, mivel nem történtek beruházások. Nem volt még olyan ország ezen a világon, ahol csak a fogyasztás hosszú távú növekedéshez vezetett volna” – magyarázta a szakember.
Ő ugyanis úgy véli, hogy amennyiben nem történnek befektetések, főként közpénzekből, a 2016-os év csúcsot jelenthet a gazdasági növekedés terén, a bővülés üteme azonban 2017-re már 3,5 százalék körüli értékre lassulhat.
Ionuţ Dumitru egyúttal arról is beszélt, hogy a jelenlegi –1,6 százalékos szintről –2 százalék alá fog süllyedni jövő év elején az infláció, azonban 2,5-3 százalékra nő majd, amint elmúlik az általános forgalmi adó (áfa/TVA) csökkentésének a hatása.
„Az adótörvénykönyv egyensúlytalan, mivel csak a fogyasztást serkenti, és csak igen kis mértékben a beruházásokat. Úgy látjuk, hogy egyensúlytalanságok körvonalazódnak. A 6 százalék fölötti értékkel bővülő fogyasztás mellett bizonyára egyensúlytalanságokra kell számítanunk, amelyek már látszanak is. Vagyis a kereskedelmi mérleg elég gyorsan romlik, az importok jóval gyorsabban bővülnek, mint a kivitel, így a behozatal máris negatívan járul hozzá a gazdasági növekedéshez” – jelentette ki a Pénzügyi Tanács elnöke.
Mint rámutatott, másik lehetséges hatást az inflációs nyomás jelentheti, amit az áfacsökkentéssel kendőznek el. „Amint elmúlik az áfacsökkentésnek az inflációra gyakorolt hatása, a pénzhígulás üteme valószínűleg vissza fog térni a 2,5-3 százalék körüli szintre, ami európai szinten egyáltalán nem számít alacsonynak” – vallja Ionuţ Dumitru.
Ebben az összefüggésben a Pénzügyi Tanács arra számít, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) a jelenlegi 1,75 százalékos szinten fogja tartani az alapkamatot, nincs ugyanis hely egy újabb csökkentésre, mivel az adóügyi serkentések elkezdik éreztetni hatásukat, és egyensúlytalanságok fognak megjelenni a gazdaságban.
„Jövőben a monetáris politika terén még egy keményebb ciklus is szóba jöhet, talán a jövő év végén, 2017 elején. Nincs, ahogy ne legyen inflációs nyomás, amikor a fizetések nagyon gyorsan nőnek, a fogyasztás hat százalék feletti értékkel nő, a bizalom nagyon erős. A kiigazítás akkor történik meg, amikor a kereslet nagyobb, mint a kínálat” – vallja Dumitru.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!