Jövőre éri el a csúcsát a román gazdasági növekedés, azután lassulásnak indul annak üteme – vallja Ionuţ Dumitru. A Pénzügyi Tanács elnöke kedden egy konferencián beszélt a témáról, mondván, 2016-ban a bruttó hazai termék (GDP) bővülése eléri majd a 4 százalékot, 2017-ben viszont már csak 3,5 százalékot mérhetnek.
2015. december 09., 14:362015. december 09., 14:36
2015. december 09., 16:592015. december 09., 16:59
Szerinte ez a 4 százalékos bővülés az elkövetkező években nem tud megismétlődni, mivel nincsenek befektetések, s ami van, az gyenge.
„Például az Országos Előrejelzési Bizottság (CNP) 5 százalék körüli gazdasági növekedést prognosztizál az elkövetkező évekre, és a bruttó hazai termék (GDP) 4 százalékos bővülését látja egy adott ponton. Számomra ez kevésbé hihető, mivel nem történtek beruházások. Nem volt még olyan ország ezen a világon, ahol csak a fogyasztás hosszú távú növekedéshez vezetett volna” – magyarázta a szakember.
Ő ugyanis úgy véli, hogy amennyiben nem történnek befektetések, főként közpénzekből, a 2016-os év csúcsot jelenthet a gazdasági növekedés terén, a bővülés üteme azonban 2017-re már 3,5 százalék körüli értékre lassulhat.
Ionuţ Dumitru egyúttal arról is beszélt, hogy a jelenlegi –1,6 százalékos szintről –2 százalék alá fog süllyedni jövő év elején az infláció, azonban 2,5-3 százalékra nő majd, amint elmúlik az általános forgalmi adó (áfa/TVA) csökkentésének a hatása.
„Az adótörvénykönyv egyensúlytalan, mivel csak a fogyasztást serkenti, és csak igen kis mértékben a beruházásokat. Úgy látjuk, hogy egyensúlytalanságok körvonalazódnak. A 6 százalék fölötti értékkel bővülő fogyasztás mellett bizonyára egyensúlytalanságokra kell számítanunk, amelyek már látszanak is. Vagyis a kereskedelmi mérleg elég gyorsan romlik, az importok jóval gyorsabban bővülnek, mint a kivitel, így a behozatal máris negatívan járul hozzá a gazdasági növekedéshez” – jelentette ki a Pénzügyi Tanács elnöke.
Mint rámutatott, másik lehetséges hatást az inflációs nyomás jelentheti, amit az áfacsökkentéssel kendőznek el. „Amint elmúlik az áfacsökkentésnek az inflációra gyakorolt hatása, a pénzhígulás üteme valószínűleg vissza fog térni a 2,5-3 százalék körüli szintre, ami európai szinten egyáltalán nem számít alacsonynak” – vallja Ionuţ Dumitru.
Ebben az összefüggésben a Pénzügyi Tanács arra számít, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) a jelenlegi 1,75 százalékos szinten fogja tartani az alapkamatot, nincs ugyanis hely egy újabb csökkentésre, mivel az adóügyi serkentések elkezdik éreztetni hatásukat, és egyensúlytalanságok fognak megjelenni a gazdaságban.
„Jövőben a monetáris politika terén még egy keményebb ciklus is szóba jöhet, talán a jövő év végén, 2017 elején. Nincs, ahogy ne legyen inflációs nyomás, amikor a fizetések nagyon gyorsan nőnek, a fogyasztás hat százalék feletti értékkel nő, a bizalom nagyon erős. A kiigazítás akkor történik meg, amikor a kereslet nagyobb, mint a kínálat” – vallja Dumitru.
Bár a közgazdászok szerint a lej még mindig kissé túlértékelt, az ING Bank elemzői úgy vélik, hogy a Román Nemzeti Bank (BNR) rövid távon ismét 5 lej/euró alá engedheti a román fizetőeszköz árfolyamát.
Idén nyáron nem emelkedik az általános áfakulcs – jelentette ki szombati sajtótájékoztatóján a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Legkésőbb hétfő reggelre elkészül a deficitcsökkentő intézkedéscsomag végleges változata Dragoș Anastasiu elnöki tanácsadó szerint.
Az uniós alapokhoz való hozzáférésének felfüggesztését kockáztatja Románia, ha október 15-ig nem tesz hatékony lépéseket a költségvetési hiány csökkentésére – jelentette ki pénteken Alin Andrieș pénzügyi államtitkár.
Két nappal az előző drágítás után, pénteken újra árat emelt töltőállomásain a Romániában legkiterjedtebb hálózattal rendelkező Petrom – ez már a harmadik drágítás volt az Izrael és Irán között dúló háború kitörése óta.
Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya – figyelmeztetett a környezetvédelmi őrség (GNM).
Alin Andrieș pénzügyi államtitkár fogja képviselni Romániát az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Tanácsának (ECOFIN) pénteki ülésén.
A román állam 18 új pályázati felhívást közölt bányászati koncessziós jog megszerzésére. A többek között arany-, grafit-, lignit-, feketekőszén-, érc- és sólelőhelyek közül hét helyszín Erdélyben található.
A Román Vasúttársaság utasszállító részlege túlélésre rendezkedett be: nem megy csődbe, nem állítja le a vonatokat, viszont a fizetésképtelenség veszélye fenyegeti – jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján a vállalat vezérigazgatója.
Az eladó nélküli önkiszolgáló, más néven okosboltok olyan üzletek, amelyekben nincs szükség hagyományos kiskereskedelmi eladókra a vásárlók kiszolgálásához.
szóljon hozzá!