2013. február 01., 08:492013. február 01., 08:49
A kutatás eredményeit összefoglaló csütörtöki közlemény szerint világszerte növekednek a családi vállalkozások, a 2011 során elért 65 százalékos értékesítési növekedés is ezt mutatja, szemben a 2010-es évvel, mikor kevesebb mint a fele volt ez az érték.
A növekedés főleg Kelet-Európában, Latin-Amerikában és a Közel-Keleten volt számottevő. Csupán a megkérdezettek 19 százaléka tapasztalt értékesítési csökkenést 2011-ben az előző időszaki 34 százalékhoz képest. A jövőt tekintve a családi vállalkozások nagyon optimisták, a következő öt évben 81 százalékuk számít stabil vagy gyors és egyben agresszív növekedésre. A bővülést tervezők 93 százaléka magabiztos cégének növekedési kilátásait illetően.
A több mint 30 országban 1952 családi vállalkozás vezérigazgatójának megkérdezésével készült felmérés szerint a családi vállalkozások számára jelenleg a képzett munkaerő toborzása, illetve az örökítés megtervezésének folytonos problémája jelenti a legnagyobb kihívást. A megkérdezettek 43 százaléka számára jelent a képzettmunkaerő-toborzás problémát, míg 2010-ben, az előző felmérés alatt csak 38 százalékuk említette a toborzást mint problémaforrást. A külső tényezők között továbbra is a piaci körülmények, a kormányzati politika és szabályozás jelentik a legnagyobb kihívást.
A kutatásban részt vett országok közül Görögországban a válaszadók 64 százaléka, Oroszországban a 49 százaléka és a Közel-Keleten a 46 százaléka jelezte, hogy mindez komoly problémákat okoz. A megkérdezettek 66 százaléka szerint az általános gazdasági helyzet jelenti majd az elkövetkezendő 5 év legnagyobb kihívását. A családi vállalkozások úgy vélik, hogy struktúrájukból adódóan sok előnyt hordoznak – legfőképpen gyorsaságukat, rugalmasságukat, hosszú távú stabilitásukat tekintve.
Kulcsszerepet játszanak az állásteremtésben, állandóságot jelentenek egy kiegyensúlyozott gazdaság számára, és vállalkozószelleműek is. A kutatás megmutatja, hogy a családi vállalkozások úgy érzik, bizonyították hűségüket és megbízhatóságukat, hiszen még nehéz idők során is munkahelyeket teremtenek. Ugyanakkor elégedetlenek az állami támogatásokkal, és úgy vélik, nem becsülik igazán a gazdaságban betöltött szerepüket.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.
Kölcsönös vámcsökkentésben állapodott meg az Egyesült Államok és Kína.
Műszaki problémák miatt a Környezetvédelmi Alap (AFM) hétfőn leállította a roncstraktorprogramot.
Rekordot döntött Románia első negyedévi külkereskedelmi mérleghiánya – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.