A vártnál nagyobb mértékben, 2,5 százalékkal nőtt tavaly a román gazdaság teljesítménye. Minderre az Országos Statisztikai Hivatal (INS) által tegnap nyilvánosságra hozott adatokból derül fény. Mint rámutattak, a 2011. utolsó negyedévi bruttó hazai termék (GDP) éves összehasonlításban 1,9 százalékkal nőtt, a 2011. harmadik negyedévihez képest viszont 0,2 százalékkal esett vissza. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) eredetileg 1,5 százalékos román gazdasági növekedést várt, de a tavalyi év folyamán 2 százalékra módosította a prognózist.
Az idei évre Románia nemzetközi hitelezői 1,5–2 százalékos gazdasági növekedésre számítanak, miután február elején csökkentették a korábbi 2,3 százalékos GDP-növekedési előrejelzést.
A szakemberek szerint a legpozitívabb várakozásokat is meghaladó GDP-bővülés a harmadik negyedévi kiugró gazdasági teljesítménnyel magyarázható, ami jelentős mértékben a kiváló mezőgazdasági évnek köszönhető.
„A gazdaság 2,5 százalékos növekedése két főbb összetevőnek köszönhető: egyrészt sikerült növelni az ipari termelés exportját, másrészt a mezőgazdasági termés is kiváló volt. Az infláció is azért tudott ilyen alacsony szinten maradni, mert a mezőgazdaság szempontjából az export és a belső fogyasztás is jónak bizonyult” – nyilatkozta a Krónikának Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója. A szakember ugyanakkor hangsúlyozta: az agrárium a gazdaság törékeny részét képezi, ugyanis olyan előreláthatatlan elemek befolyásolják, mint például az időjárás, így nem biztos, hogy az idei évben is hasonlóan tud majd teljesíteni Románia.
„Az éves emelkedés mindenképpen jó eredmény, azt bizonyítja, hogy sikeresek voltak a kormányzati és gazdasági intézkedések. Az utolsó negyedévben tapasztalt visszaesés sem ad okot aggodalomra, hiszen elenyésző arányokról beszélünk, ez minden bizonnyal annak tudható be, hogy a mezőgazdaság fellendülése a harmadik negyedévben tetőzött, így az ezt követő időszak nem bizonyult ennyire sikeresnek” – magyarázta Diósi.
Mint mondta, a 2012-es év legfontosabb célkitűzése az export növekedésének további fenntartása mellett a belső fogyasztás csökkenési folyamatának megállítása, mindezt azonban nagyban befolyásolják az Európai Unióban a későbbiekben végbemenő folyamatok. „Úgy gondolom, hogy idén is teljesítheti Románia az 1-2 százalékos gazdasági növekedést, 2013-tól azonban már 4 százalékos emelkedésre számíthatunk az elképzelések szerint” – tette hozzá Diósi.
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő szintén dicséretesnek nevezte a növekedés vártnál magasabb arányát, ugyanakkor aggasztónak találta az utolsó negyedév mutatóit. „Az utolsó negyedévben lassult az ország exportjának növekedése, mindez pedig azt mutatja, hogy a továbbiakban az illetékeseknek figyelemmel kell követniük a gazdasági folyamatokat, illetve gazdaságösztönző intézkedéseket kell hozniuk. Az EU mellett Románia kormányának is elsősorban a fiatal vállalkozók, valamint a kis- és közepes vállalkozások támogatására kell összpontosítania, ugyanis a Nokia esetével kapcsolatban is láthatjuk, hogy mennyire nehéz bevonzani az országba a nagybefektetőket” – magyarázta Winkler.
Hozzátette: Románia külkereskedelmének több mint 70 százalékát EU-s tagállamokkal lebonyolított tranzakciók teszik ki, így a kormány legnagyobb kihívása 2012-ben az, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amelyek képesek ellensúlyozni az Unió esetleges gazdasági lassulását. „Ha sikerül az inflációhoz igazítani a nyugdíjakat, bizonyos mértékig csökkenteni a közalkalmazottakra nehezedő megszorításokat, ha a makrogazdasági egyensúlyok nem mozdulnak el, illetve sikerül elkerülni a választási túlköltekezést, akkor visszanyerhetjük a külföldi beruházók bizalmát, és növelhetjük a belső fogyasztást. Úgy gondolom, hogyha nem történik nagymértékű „földcsuszamlás” az Európai Unióban, akkor Románia 2012-ben ismételten elérheti a 2,5 százalékos gazdasági növekedést” – összegzett az RMDSZ-es képviselő.
Ezzel szemben Pajzos Csaba nagyváradi gazdasági szakértő, a Partiumi Keresztény Egyetem tanszékvezetője a Krónika megkeresésére úgy nyilatkozott: kételyekkel fogadta a 2,5 százalékos gazdasági növekedést, a legnagyobb problémát pedig abban látja, hogy a statisztikai hivatal mindössze adatokat közölt a gazdaság állásáról, anélkül hogy a mögöttes folyamatokra bárki is rávilágított volna. „Pillanatnyilag nem tudnék olyan iparágat említeni, amely igazolhatná a vártnál nagyobb növekedést. A bércsökkentések következtében például visszaesett a fogyasztás, az építőipar is bukdácsol, a 2,5 százalékhoz ezért mintegy 2-3 olyan szektornak kellene léteznie, amely stabilan tudott az év folyamán 5 százalék fölött teljesíteni.
Elsősorban az érdekelne, hogy melyek azok az ágazatok, amelyek a teljesítményt generálhatták” – magyarázta a közgazdász. Hozzátette: Románia valóban kiváló mezőgazdasági évet zárt, az iparág termékforgalmának egyenlege azonban továbbra is negatív, az ország importja meghaladja az exportot, így ez nem ad magyarázatot a nagymértékű növekedésre.
Az év utolsó negyedévében történt visszaeséssel kapcsolatban a szakember kifejtette: érthetetlen és indokolatlan a folyamata, hiszen mindig az év második fele jelenti a gazdasági növekedést, mivel az első negyedév a kivárás időszaka. „Jelenleg is éppen ez történik, a gazdasági szereplők és vállalkozók makro- és mikroszinten is keresik a megfelelő eszközöket, a választási év miatt pedig még hangsúlyosabb a tapogatózás és pozíciókeresés. Ez egyébként a teljes Unióra jellemző, az év első felében valószínűleg eldől majd, hogy mi lesz az euróövezet sorsa, ki marad és ki kényszerül távozásra, az idei gazdasági mutatókat pedig az fogja meghatározni, hogy mit lépnek egyrészt a bajban lévő országok, másrészt pedig hogyan reagálnak az euróválságra az előnnyel rendelkező államok, például Németország” – mutatott rá Pajzos.
A román kormány és Traian Băsescu államfő szerint az ország gazdaságának a távlati stabilitását biztosítja eközben az a tény, hogy a kormánykoalíciót alkotó pártok aláírták tegnap a gazdasági és monetáris unióban megvalósuló stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződéshez történő csatlakozásról szóló egyezményt, így a március elején esedékes európai tanácsi ülésen az államfő aláírhatja az uniós szintű paktumot, s az év végéig a parlament is elfogadhatja az EU-tagállamok többsége által támogatott keretegyezményt.
Amint arról korábban beszámoltunk, február elején az Európai Unió 27 tagállamából – Nagy-Britannia és Csehország kivételével – 25 jelezte, hogy csatlakozik ahhoz a stabilitási egyezményhez, amely szankciókat is kilátásba helyez, ha a tagállamok nem tartják tiszteletben a költségvetésre vonatkozó szabályokat. A szerződés végleges szövege értelmében az aláírók (a tizenhét euróövezeti ország és a vállalásokhoz csatlakozó más EU-tagállamok) államháztartásuk szerkezeti hiányát a bruttó hazai termékhez (GDP) képest legfeljebb 0,5 százalékon tartják. Kivételt képeznek azok az országok, amelyek a GDP-hez képest 60 százaléknál jóval kisebb belső államadóssági rátával rendelkeznek, mert ők egyszázalékos hiányig is elmehetnek.
A szerződés értelmében továbbá minden ország egy automatikus kiigazítási mechanizmus életbe léptetését helyezi kilátásba olyan esetekre, ha a hiány túlzott mértékben meghaladja a küszöböt. Az aláíró országoknak a megállapodás szerint alkotmányukba vagy más törvényükbe kell foglalniuk a költségvetési fegyelemre vonatkozó utalást. Ez utóbbit az Európai Bíróság lesz hivatott ellenőrizni akár már egy tagállam kérésére, és ha valamelyik ország tartósan nem teljesíti vállalt kötelezettségét, akár pénzbírsággal is sújtható.
Romániából egyelőre csak a kormánykoalíciót alkotó alakulatok látták el kézjegyükkel a csatlakozást támogató dokumentumot, de mint Mihai-Răzvan Ungureanu miniszterelnök tegnap jelezte, a Szociálliberális Unióra (USL) is számítanak, ki is hagyták a helyet a dokumentumon számukra. Az ellenzéki pártok szövetsége azonban már korábban jelezte, hogy támogatja az uniós pénzügyi stabilitási egyezményt, azonban nem írják alá a Traian Băsescu által szorgalmazott paktumot.
„Ez a szerződés óriási előrelépés a szorosabb és visszafordíthatatlan fiskális és gazdasági integráció és az euróövezeten belüli, megerősített kormányzás felé. Jelentős mértékben javítani fogja a költségvetés fenntarthatóságát, és erősíteni fogja a gazdasági növekedést” – jelentette ki a tegnapi aláírást követően Kelemen Hunor kulturális miniszter, az RMDSZ elnöke. A szövetség álláspontját tolmácsolva leszögezte, egyetlen európai uniós ország sem képes egyedül, saját erőből legyőzni a gazdasági válságot, egyenként nem lehetnek sikeresek, az Uniónak együttesen kell sikeresnek lennie.
„Éppen ezért úgy gondoljuk, hogy Romániának az első pillanattól kezdve részet kell vennie enbben a kormányközi megállapodásban. Ez a költségvetési egyensúlyra, a közadósság csökkentésére, közép- és hosszú távon pedig az egészséges gazdasági növekedésre helyezi a hangsúlyt. Ezért az RMDSZ támogatja mind az aláírását, mind a parlamenti ratifikálását az uniós kormányközi szerződésnek” – nyilatkozta az RMDSZ elnöke. Kelemen Hunor ugyanakkor felhívást intézett az ellenzéki pártok felé, mondván, az uniós kormányközi szerződés nem csupán a kormánykoalíció érdeke, hanem az egész országé, az Európai Unióé, ezért ennek támogatására szólította fel az ellenzék képviselőit.
Az elemzők eközben nem nyilatkoznak egyértelműen pozitívan a stabilitási paktumról. Ilie Şerbănescu gazdasági elemző úgy látja, hogy bár az egyezmény „csábító”, ám egyúttal igazságtalan és nem realista, ezért szerinte csak azok a tagállamok fognak tudni a jövőben fejlődni, amelyek nem tartják be a szigorú tiltásokat. „Románia számára például csak egy komoly érvet találok az elméleteken túl, ami a csatlakozás mellett szól: ha kisebb lesz a költségvetési hiány, akkor kevesebbet lehet lopni” – fogalmazott a szakember. Szerinte azért igazságtalan, az egyezmény, mivel az elmúlt évek során Németország a költségvetési hiányt eszközként használva tudott fejlődni, most pedig Európa legnagyobb gazdaságaként másoknak megtiltja ezt.
„Ezt gyarmatosításnak nevezik. Nem szabad többé védelmezni a nemzetgazdaságot. Az EU fejlett államai 50 éven át tették, majd megtiltották” – adott hangot felháborodásának Ilie Şerbănescu, aki szerint az egyébként nem realista paktumot nem fogják gyakorlatba ültetni. „Megijedünk tőle, de nem fogják alkalmazni. Két-három éven belül megszorításokat és a gazdaság összeomlását fogja eredményezni, ami akár az EU széteséséhez is vezethet” – összegzett a szakember.
Daniel Dăianu gazdasági elemző, Románia korábbi pénzügyminisztere úgy látja, az uniós egyezménynek egyaránt lehetnek pozitív és negatív hozadékai. Mint rámutatott, a paktum a tekintetben előrelépést jelent, hogy monetáris fegyelemre van szükség, de nem áll elég eszköz a rendelkezésére, hogy amortizálni tudja a nem szimmetrikus sokkhatásokat. „Ha Románia aláírja az egyezményt, akkor meg kell értenie annak hibáit is” – szögezte le Daniel Dăianu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
A fenntarthatatlan ikerdeficit miatt a román gazdaság számára a legfőbb rövid távú kockázatot az jelenti, hogy leminősítik a bóvli (angolul junk, vagyis szemét) kategóriába – kongatta meg a vészharangot Adrian Codirlașu, a CFA Románia elnöke.
Legyártották a nyolcmilliomodik Dacia gépkocsit Romániában – írja az Economedia.ro az Automobile Dacia közleménye alapján. A Mioveni-ben található gyárban összeszerelt nyolcmilliomodik autó egy Indigo Blue színű Bigster Journey volt.
Látogatottsági adatok