Ha a gazdaság különböző ágazatainak béremelkedését vesszük górcső alá, különösebb eltéréseket nem tapasztalunk. Míg az iparban 19 százalékkal nőttek az órabérek, addig az építkezési szektorban 19,8 százalékos volt a béremelkedés.
A leggyorsabb dinamikával különben Lettországban (33 százalék) és Litvániában (26,2 százalék) emelkedtek az idei év első negyedében az alkalmazottak órabérei, az Unióhoz Romániával egy időben csatlakozott Bulgária pedig a negyedik helyet foglalja el a maga 19,4 százalékos növekedésével. Az Eurostat által közzétett statisztika azonban arra nem tér ki, hogy reálértékben melyik tagállamban milyen szinten mozognak az órabérek. A svájci statisztikai hivatal által januárban publikált adatsor azonban egyértelműen arra mutat rá, hogy Románia Bulgáriával „karöltve” a rangsor legvégén kullog, e két országban a legalacsonyabbak változatlanul a bérek.
Mint kiderült, európai szinten Bulgáriában a legalacsonyabbak, miközben Svájcban a legmagasabbak az órabérek: míg az előbbiben a munkaerő óránkénti átlagos értéke 33,81 euró, addig déli szomszédunknál 21-szer olcsóbb, csupán 1,55 euró. Svájc után 32,16 euróval Svédország, 31,98 euróval Luxemburg és 30,31 euróval Franciaország következik. Ami a nálunk is dinamikusabb bérnövekedést mutató balti országokat illeti, az órabér Lettországban átlagosan 3,41 euró, Litvániában 4,21 euró, míg Észtországban 5,50 euró. A svájci statisztikai hivatal kutatói tanulmányukban arra is rámutattak, hogy bár Romániában 2002 és 2006 között több mint 60 százalékkal nőttek a bérek, az óránkénti 2,68 eurós bérköltség Bulgária után így is a vizsgált országok második legalacsonyabbja marad.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.