Fotó: Haáz Vince
Idén második alkalommal szervezték meg Marosvásárhelyen az Erdélyi Gazdasági Fórumot, melynek fő célja, hogy párbeszédre ösztönözze a vállalkozókat, hogy lehetőséget adjon a nehézségeik, dilemmáik, sikereik megbeszélésére, kibeszélésére, arra, hogy reagáljanak és reakciókat halljanak. Nagy Károlyt, a Promelek XXI vezérigazgatóját, valamint Mészáros Anita HR-szakértőt faggattuk a fóromon tapasztaltakról, az idei találkozó aktualitásairól, hangulatáról.
2022. október 31., 20:042022. október 31., 20:04
2022. október 31., 20:082022. október 31., 20:08
Az energiaválság, az infláció, a munkaerőhiány jelenti jelen pillanatban a legnagyobb kihívást az erdélyi vállalkozók számára – erősítette meg a nemrég lezajlott 2. Erdélyi Gazdasági Fórum is. A magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Design Terminal és a Pro Economica Alapítvány által szervezett esemény résztvevői ugyanakkor megoldásokat is kerestek a problémákra. Nagy Károly, a Promelek XXI vezérigazgatója a két mentorprogramban részt vevő vállalkozóként volt jelen a fórumon, illetve work-shop moderálását is elvállalta.
Mint a Krónika kérdésére felidézte, az eseményen is érződött, hogy az emberekben van egyfajta aggodalom a háború, illetve az energiaválság miatt, ami természetes, hiszen nap mint nap ezzel szembesülnek a médiából, a politikum irányából is.
ami által jövő augusztusig nagyjából kiszámítható az energia költsége a magánszemélyek, kis- és közepes vállalkozások, kulturális intézmények számára. Óriási meglepetések nem lehetnek ezen fogyasztók számára” – szögezte le.
Nagy Károly ugyanakkor arra is kitért: az általa vezetett workshopon arra próbálta felhívni a figyelmet: valaki azért vállalkozó vagy éppen menedzser, hogy megoldásokat keressen, ahelyett, hogy kétségbeesne. Hozzátette: természetesen nem lehet minden esetben, minden helyzetre azonnal, rövid távon megoldást találni, de sok megoldást lehet találni a spórolásra, akár támogatások segítségével zöld energia használatával. Szerinte a beszélgetés jó alkalom volt, hogy a résztvevők ne csak a fenyegetettséget érezzék, hanem lehetőségeket is lássanak. Az is pozitív tapasztalat volt – tette hozzá –, hogy a fórumon nem találkozott olyan vállalkozóval, aki az energiaár növekedése miatt elbocsátásokra vagy akár a vállalkozása bezárására kényszerült volna.
Az üzletember szerint amúgy erdélyi vállalkozóként nagy előny, hogy két irányból is lehet tájékozódni, akár forrásokhoz is jutni. Egyébként Császár Csaba magyarországi vendégelőadó előadása során derült fény arra is, hogy a vállalkozásszervezésben a stratégia, illetve a vállalatműködtetés foglalkoztatja a vállalkozókat.
Nagy Károly szerint a stratégia kérdése azért lehet fontos, mert szorosan kapcsolódik az előreláthatóság, a kiszámíthatóság témaköréhez, amelyekre nagy igény van, és meglátása szerint ez a fórum segít egy kicsit kiszámíthatóbbá tenni a vállalkozók számára bizonyos dolgokat. A vállalatműködtetés szempontjából pedig a tapasztalatcsere adhat nagy segítséget – foglalta össze az üzletember.
Személyes tapasztalata szerint az ilyen jellegű rendezvényeken gyakran a többi részvevőtől is szinte annyit lehet tanulni, mint az előadóktól.
„Még ha nem is volt minden hír, illetve információ megnyugtató, úgy gondolom, hogy sokkal tájékozottabban jöttünk el onnan” – tette hozzá a vállalkozó.
Mészáros Anita magyarországi tréner, üzletfejlesztési tanácsadó humán erőforrás témában tartott workshopot, ami arra koncentrált, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben milyen nehézségek merülhetnek fel ezen a területen, illetve hogy miért kell éppen most még többet foglalkozni a munkavállalókkal, mint „normál menetrend szerint”.
Ezenkívül szó esett arról is, mennyire fontos, hogy egy vállalathoz érkező új ember végigjárhasson egy betanulási folyamatot, illetve hogy gyakran vállalaton belül is érdemes „szétnézni”, nem mindig kell külső embert alkalmazni a megüresedő pozícióra. Elhangzott az is, hogy mennyire fontos az alkalmazottak megőrzése egy cégnél.
„Én azt tapasztalom, egyre inkább érzik a vállalkozók, hogy ezzel is érdemes ugyanannyit foglalkozni, mint a többi összetevővel egy vállalkozásnál” – vélekedett Mészáros Anita. Kiemelte: arról is szó esett, hogy az infláció miatt a jövőben, akár már a közeljövőben szükséges lesz a béremelés. Szerinte ezt már most tudatosították a vállalkozók, a kérdés csak az, hogyan lehet ezt beépíteni a működésbe, gazdálkodásba úgy, hogy a vállalkozások hosszú távon fenn tudjanak maradni.
Az anyaországi tréner felidézte, bár érezte, hogy az energiaválság szele belengi a fórumot, alapvetően azt tapasztalta, hogy az emberek nem pánikolnak, nem frusztráltan aggódnak, hanem előre tekintve megoldásokat keresnek. Mintegy zárszóként kiemelte: tapasztalatai szerint az ilyen típusú rendezvények olyan hasznos információkat, tudást, válaszokat tudnak adni, amelyek megkönnyítik a vállalkozók következő lépéseit, döntéseit, másfelől nagyon jó közösség(ek), illetve kapcsolatok alakulnak általuk.
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
szóljon hozzá!