2012. november 16., 07:372012. november 16., 07:37
Egyértelmű tehát, hogy nem lehet tartani a tavalyi év végén, illetve még az idei év elején is becsült 1 százalék feletti növekedési célkitűzést. Ezt már az év közepe táján látták egyébként az elemzők és a gazdasági szakemberek, akik már akkoriban rontották a korábbi becsléseiket. A statisztikai intézet például akkortájt módosította lefele, 0,7 százalékra a célkitűzést, míg Románia nemzetközi hitelezői is akkortól 1 százalék alatti növekedésről beszélnek.
A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött hitelmegállapodást okolja a gazdasági viszszaesés miatt Ilie Şerbănescu gazdasági elemző, aki – mint korábban a Krónikának is nyilatkozta – ismételten leszögezte, megszorítások közepette nem lehet GDP-növekedésre számítani. A rossz mutató mögött álló másik lehetséges okként az elemző azt hozta fel, hogy a román gazdaságot nagyon nagy mértékben tartja ellenőrzés alatt a külföldi tőke, amelynek „nem a gazdasági növekedés előidézése a dolga, hanem a profittermelés”.
„Természetesen viszszaesés tapasztalható a román gazdaságban, ez a trend pedig az elkövetkezőkben is folytatódni fog” – fogalmazta meg a csütörtökön nyilvánosságra hozott adatsorok kapcsán az elismert elemző. Szerinte egyszerűen nincs, ami gazdaságnövekedést eredményezhetne, s az is előfordulhat, hogy a hivatalos növekedési becslések ellenére is recesszióba sülylyed az ország. Şerbănescu egyébként arra is kitért, hogy a közvélekedéssel ellentétben, nem az aszály okozta rossz agrárév eredményezte a visszaesést.
Ha recesszióról nem is beszélnek, de nem zárják ki, hogy a 2012-es esztendő a stagnálás éve lesz Romániában az Erste osztrák csoport elemzői, akik egyébként csütörtökön a korábbi 0,7 százalékos növekedési előrejelzésüket 0 százalékra rontották. Indoklásukban leszögezték, ennek oka, hogy az euróövezet újfent receszszióba süllyedt. Az Erste elemzői szerint viszont valószínűleg a rossz mezőgazdasági termés húzta vissza a leginkább a román gazdaságot, miközben az ipari termelés, valamint az építőipar visszaesése tovább rontott a helyzeten. Egyébként az osztrák csoport szakemberei egyúttal módosították a román gazdaság 2013-as kilátásait, a korábbi 1,9 százalékos növekedési prognózist az eurózóna kilátásai miatt 1,1 százalékra rontották.
Hasonlóképpen vélekedik Steven van Groningen, a Raiffeisen Bank elnöke – aki egyben a Külföldi Beruházók Tanácsának (CIS) az elnöke is –, aki szintén azt mondja, hogy az igen gyenge mezőgazdasági termés, illetve a kiszámíthatóság hiánya vezetett a GDP visszaeséséhez. „Az agrárium eredményei bizonyára hozzájárultak a GDP visszaeséséhez, de meggyőződésem, hogy az euróövezet szintjén tapasztalható kiszámíthatatlanság is okolható. Nehéz úgy kommentálni, hogy nem láttam minden adatot, de ezek semmiképpen sem jó hírek. Azokat a tényezőket kell szem előtt tartanunk, amelyek gazdasági növekedéshez vezetnek” – fogalmazott a szakember. Szerinte ugyanis jelenleg az a kulcskérdés, hogyan alakul a jövő. Mint hangsúlyozta, politikai, törvénykezési stabilitásra van feltétlenül szükség, valamint egy hosszú távú stratégiára. „Két tényezőt kell szem előtt tartanunk. Fogyasztásra van szükségünk, a fogyasztók bizalmára és természetesen, beruházásokra” – vallja Steven van Groningen, aki szerint Romániában megvan a potenciál, azonban „túl kevés szó esik arról, hogy mit akarunk tenni”.
Nem borúlátó eközben a most nyilvánosságra hozott adatsorok miatt Adrian Vasilescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnökének tanácsosa. Mint csütörtökön elmondta, a jegybank arra számít, hogy a GDP az idei év végére 0,5 és 1 százalék közötti értékkel bővül. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy várakozásaik szerint a negyedik évnegyed lényegesen jobb lesz az előzőnél, ugyanis a romániai lakosság a karácsony közeledtével lényegesen többet vásárol, a fogyasztás növekedése pedig előre lendíti majd az ország gazdaságát.
Amint arról korábban beszámoltunk, nem számítanak egyébként stagnálásra vagy recesszióra a nemzetközi hitelezők képviselői sem. Az Európai Bizottság által a múlt héten közzétett prognózis, ha a korábbi becslésekhez képest rontotta is Románia gazdasági kilátásait, 0,8 százalékos GDP-növekedést vetített elő az idei év végére, aminek a legfőbb mozgatója meglátásuk szerint a belföldi kereslet lesz. Az EB szakértői jövőre már 2,2 százalékos gazdasági növekedésre számítanak.
| Az Európai Unió 27 tagállamának hazai összterméke (GDP) 0,1 százalékkal nőtt, ezen belül az euróövezet 17 tagországában 0,1 százalékkal csökkent a harmadik negyedévben az előző negyedévhez képest – közölte csütörtökön első becslésében az Eurostat, az Unió statisztikai hivatala. Az egy évvel korábbihoz képest az euróövezetben 0,6 százalékkal, az EU-ban pedig 0,4 százalékkal csökkent a GDP. Az euróövezet GDP-je már két egymást követő negyedévben csökkent, ami azt jelenti, hogy az eurózóna, 2009 óta másodszor, technikai recesszióba került. Az övezet GDP-je a második negyedévben 0,2 százalékkal esett. Az előző negyedévhez képest a legnagyobb mértékben, 1,1 százalékkal Hollandiában hanyatlott a gazdaság. A további sorrend: Portugália (-0,8 százalék), Ciprus (-0,5), Spanyolország és Csehország (-0,3), Olaszország (-0,2). Ausztriában 0,1 százalékkal csökkent a gazdaság teljesítménye. Görögországból nem érkezett adat. Az euróövezetben a múlt év harmadik negyedéhez képest a legnagyobb, 7,2 százalékos visszaesést Görögország szenvedte el, majd Portugália (-3,4 százalék), Olaszország (-2,4), Ciprus (-2,3) és Spanyolország (-1,6) következik. Hollandiában 1,4 százalékkal, Finnországban 0,8 százalékkal, Belgiumban pedig 0,3 százalékkal maradt el a GDP az egy évvel korábbi értékétől. A legnagyobb növekedést az előző negyedévvel összevetve 1,7-1,7 százalékkal Észtország és Lettország mutatta fel. A múlt év harmadik negyedéhez képest 5,3 százalékkal Lettországban nőtt a leggyorsabb ütemben a GDP, majd 3,4 százalékkal Észtország és 3,3 százalékkal Litvánia következik. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Nagyváradon nyitott üzemet a finn Amer Sports – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
A 2022-es energiaválságot követő csökkenés óta a tavalyi második félévben nőtt először a földgáz lakossági ára az Európai Unióban (EU); a legalacsonyabb árakat Magyarországon, Horvátországban és Romániában jegyezték.
Alaposan megrengeti Románia és ezáltal a polgárok pénzügyeit az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Látogatottsági adatok