Fotó: LNG/Facebook
A németországi vállalatok 27 százaléka rövid távon tevékenysége átmeneti felfüggesztésével vagy végleges leállításával reagál az energiaválságra egy felmérés szerint, minden második cég pedig azt fontolgatja, hogy külföldre helyezi át a termelését. Eközben a német gazdasági miniszter az Egyesült Államokat bírálta, amiért csillagászati áron értékesíti a cseppfolyósított gázt.
2022. október 09., 18:212022. október 09., 18:21
Németországot a szövetségi kormány energiapolitikája miatt az a veszély fenyegeti, hogy ipari országból ipari múzeummá válik – figyelmeztetett a Német Vegyipari Szövetség (VCI) elnöke. Markus Steilemann szerint a kormányzati célként kitűzött energiafordulat megvalósításához naponta tíz szélturbinára lenne szükség. Wolfgang Große Entrup, a VCI ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy az energiaárak radikális emelkedése miatt egyre több vállalkozás kénytelen jelentősen visszafogni vagy leállítani a termelést.
– idézte a V4NA nemzetközi hírügynökség Reinhold von Eben-Worléet, a Családi Vállalkozások Szövetségének vezetőjét. A szervezet olyan felmérésre hivatkozik, amelyben több mint hétszáz vállalat és egyesület vett részt. Ebből kiderül, hogy a vállalatok huszonhét százaléka rövid távon tevékenysége átmeneti felfüggesztésével vagy végleges leállításával reagál az energiaválságra. Miután a villamos energia ára átlagosan 173 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, a földgázé pedig 224 százalékkal, minden második németországi vállalat azt fontolgatja, külföldre helyezi át a termelését, ahol valamivel olcsóbbak a fenntartási költségek.
A tárcavezető a Neue Osnabrücker Zeitung című regionális lapnak adott interjújában arra emlékeztetett, hogy „az Egyesült Államok megkeresett minket, amikor az olajárak robbanásszerűen megemelkedtek, és ennek eredményeként a nemzeti olajtartalékokat is megcsapolták Európában”. Szerinte egy ilyen szolidaritás a gázárak visszafogásának is jót tenne.
Hortay Olivér, a budapesti Századvég Gazdaságkutató Zrt. energetikai üzletágvezetője ugyanakkor úgy látja, a német gazdasági miniszter kijelentése súlyos inkompetenciáról árulkodik. „Az európai gázpiacon kialakuló árakat elsősorban az aktuális kereslet és kínálat (illetve az azokra vonatkozó várakozások) határozza meg. Az áremelkedés oka a szűkös kínálat, ami a (Habeck által szorgalmazott) szankciók lebegtetésének, a bevezetett büntetőintézkedéseknek és az azokra adott válaszlépéseknek a következménye” – fogalmazott Facebook-bejegyzésében a szakértő. Arra is emlékeztetett, hogy az infrastrukturális korlátok miatt a „baráti” országokból érkező gázmennyiség csak részben képes helyettesíteni a kieső orosz szállításokat.
aminek mélyülésében – az Északi Áramlat 2 engedélyeztetésének akadályozásával, a meggondolatlan nyilatkozatokkal és a szankciók erőltetésével – Németországnak és magának Habecknek is megkerülhetetlen szerepe volt. Úgy véli, naivitás azt gondolni, hogy bármelyik ország barátságból olcsóbban fogja adni a gázt Németországnak, vagy Európának.
„Az EU-ba érkező cseppfolyósított gázszállítmányok egy részét például a kereskedők azért irányították a kontinens felé (esetenként megsértve ezzel a más vevőkkel kötött szerződéseiket), mert Európában jelenleg olyan magasak a piaci árak, hogy (a szerződésszegésből fakadó büntetés megfizetése után is) megéri nekik a váltás. A jelenlegi feszült geopolitikai helyzetben különösen igaz, hogy a józan országok saját érdekeiket igyekeznek érvényesíteni a kereskedelmi megállapodásokban. Az USA például tavasszal nem barátságból kötött az EU-val hosszú távú gázszerződést, hanem mert azzal képes több évre előre piacot biztosítani saját kitermelőinek” – fogalmazott az elemző.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás