– idézte a V4NA nemzetközi hírügynökség Reinhold von Eben-Worléet, a Családi Vállalkozások Szövetségének vezetőjét. A szervezet olyan felmérésre hivatkozik, amelyben több mint hétszáz vállalat és egyesület vett részt. Ebből kiderül, hogy a vállalatok huszonhét százaléka rövid távon tevékenysége átmeneti felfüggesztésével vagy végleges leállításával reagál az energiaválságra. Miután a villamos energia ára átlagosan 173 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, a földgázé pedig 224 százalékkal, minden második németországi vállalat azt fontolgatja, külföldre helyezi át a termelését, ahol valamivel olcsóbbak a fenntartási költségek.

A tárcavezető a Neue Osnabrücker Zeitung című regionális lapnak adott interjújában arra emlékeztetett, hogy „az Egyesült Államok megkeresett minket, amikor az olajárak robbanásszerűen megemelkedtek, és ennek eredményeként a nemzeti olajtartalékokat is megcsapolták Európában”. Szerinte egy ilyen szolidaritás a gázárak visszafogásának is jót tenne.

Hortay Olivér, a budapesti Századvég Gazdaságkutató Zrt. energetikai üzletágvezetője ugyanakkor úgy látja, a német gazdasági miniszter kijelentése súlyos inkompetenciáról árulkodik. „Az európai gázpiacon kialakuló árakat elsősorban az aktuális kereslet és kínálat (illetve az azokra vonatkozó várakozások) határozza meg. Az áremelkedés oka a szűkös kínálat, ami a (Habeck által szorgalmazott) szankciók lebegtetésének, a bevezetett büntetőintézkedéseknek és az azokra adott válaszlépéseknek a következménye” – fogalmazott Facebook-bejegyzésében a szakértő. Arra is emlékeztetett, hogy az infrastrukturális korlátok miatt a „baráti” országokból érkező gázmennyiség csak részben képes helyettesíteni a kieső orosz szállításokat.

aminek mélyülésében – az Északi Áramlat 2 engedélyeztetésének akadályozásával, a meggondolatlan nyilatkozatokkal és a szankciók erőltetésével – Németországnak és magának Habecknek is megkerülhetetlen szerepe volt. Úgy véli, naivitás azt gondolni, hogy bármelyik ország barátságból olcsóbban fogja adni a gázt Németországnak, vagy Európának.

„Az EU-ba érkező cseppfolyósított gázszállítmányok egy részét például a kereskedők azért irányították a kontinens felé (esetenként megsértve ezzel a más vevőkkel kötött szerződéseiket), mert Európában jelenleg olyan magasak a piaci árak, hogy (a szerződésszegésből fakadó büntetés megfizetése után is) megéri nekik a váltás. A jelenlegi feszült geopolitikai helyzetben különösen igaz, hogy a józan országok saját érdekeiket igyekeznek érvényesíteni a kereskedelmi megállapodásokban. Az USA például tavasszal nem barátságból kötött az EU-val hosszú távú gázszerződést, hanem mert azzal képes több évre előre piacot biztosítani saját kitermelőinek” – fogalmazott az elemző.