Képünk illusztráció
Fotó: Sóki Tamás/MTI
Visszaküldte az államfő csütörtökön a parlamentnek megfontolásra az extraprofitadót bevezető sürgősségi kormányrendelet elfogadásáról szóló törvényt – tájékoztatott az elnöki hivatal.
2023. április 13., 19:522023. április 13., 19:52
A képviselőház márciusban döntő kamaraként módosított formában fogadta el azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely a nyerskőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatban tevékenykedő vállalatokra vetett ki extraprofitadót az EU Tanácsának októberben elfogadott, a magas energiaárak kezelését célzó vészhelyzeti beavatkozásról szóló rendelete alapján. A jogszabály szerint a fosszilis tüzelőanyag-ágazatnak a 2022. és 2023. évi profit azon része után kell 60 százalékos „szolidaritási hozzájárulást” fizetnie, amely több mint 20 százalékkal meghaladja a 2018-2021-es időszak éves átlagnyereségét. A kötelezettség azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek tavalyi üzleti forgalmának kevesebb mint 75 százaléka származott a nyerskőolaj-, földgáz-, szén- és finomítói ágazatból.
A képviselőházban elfogadott módosítás szerint a 75 százalékos küszöbérték elérésének ellenőrzése során annak a nyerskőolajnak az értékét is figyelembe kell venni, amelyet az adott vállalat kitermelt, de még nem értékesített, vagy amelyet a cégcsoporton belül működő más üzletágainak adott tovább (például már feldolgozott üzemanyagként értékesített). A cégcsoporton belüli hasznosítás esetén – a belső könyvelésében alkalmazott áraktól függetlenül – a kőolaj nemzetközi (a londoni tőzsdén közzétett) piaci árán kell a számításokat végezni.
Szerinte a törvénybe bevezetett új rendelkezések „nem elég egyértelműek”, ezért a parlamentnek újra kell gondolnia ezeket. „A szolidaritási hozzájárulás kiszámításnak mechanizmusát (...) pontosítani kell annak érdekében, hogy elkerülhetők legyenek a törvény alkalmazását megnehezítő helyzetek” – állapította meg az Agerpres szerint Klaus Iohannis.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
A romániai lakosság az elmúlt három évben kezdett ráérezni az aranybefektetések ízére – állapította meg Victor Dima, a nemesfémek és devizák értékesítésével foglalkozó Tavex Románia igazgatója.
szóljon hozzá!