A temesvári székhelyű Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) szervezésében pénteken lezajlott tanácskozáson Horváth Réka egyetemi tanár, a gazdasági és kereskedelmi minisztérium tanácsosa az európai uniós pénzek romániai lehívásának lehetőségeiről és jelenlegi formáiról tartott előadásában egyebek mellett elmondta, hogy négy fő csoportban lesznek elérhetőek az uniós források. Az úgynevezett brüsszeli pályázatok mellett a strukturális alapokra, a pénzügyi eszközök kiegészítésére, valamint a vállalkozások nemzetközivé tételére lehet majd pályázatot írni. Mint mondta, egyelőre azonban nem tudni, hogy mindezek a lehetőségek tételszerűen mire vonatkoznak, mert a kormány még nem fogadta el a megpályázható költségek jegyzékét.
Ezzel szemben Magyarországon már tudni lehet, hogy a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra az Új Magyarország Fejlesztési Keret teljes összege 8000 milliárd forintot tesz ki. Erről Gérnyi Gábor, a magyar gazdasági és kereskedelmi minisztérium munkatársa számolt be, hozzátéve, hogy míg tapasztalataik szerint korábban a forráshiány jellemezte a pályázati rendszert, addig ezután előfordulhat, hogy pályázathiány áll be. A megítélése szerint kiválóan működő Bécs–Pozsony–Győr logisztikai háromszög példájára igen jó lehetőséget nyújthat a Szeged–Arad– Temesvár háromszög. Gérnyi Gábor azt is elmondta: a határon túli programokon belüli források lehívására korábban létező Új Kézfogás Alapítvány átalakulva és kibővülve 2007. júliusa után a Corvinus Nemzetközi Befektetői Zrt. keretében újraindul, augusztusban–szeptemberben pedig legalább 150–200 pályázat kiírása várható.
Éppen ezeknek, valamint a másfajta, uniós pályázatoknak az elérhetőségét javítaná az az együttműködési megállapodás, amelyet a RMÜE és a KMRKIK szeptember 28-án Sepsiszentgyörgyön ír majd alá. „A két vállalkozói érdekképviselet között eddig is létezett együttműködés, de szeptembertől intézményesített formába öntenénk az információcserét, a közös programokban való részvételt, illetve a vállalkozók számára biztosított jogi, szakmai vagy más természetű, a szakmába vágó szolgáltatást” – magyarázta a Krónikának Valdman Ferenc, a RMÜE ügyvezető elnöke. Hasonlóképpen együttműködést szorgalmazott Köllő Gábor egyetemi tanár, az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság (EMT) elnöke is, arra biztatva a vállalkozókat: szakmai tanácsért forduljanak bizalommal az EMT-hez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az elmúlt évek súlyos aszályai és szélsőséges időjárása jelentősen visszavetette a romániai bortermelést, amely 2024-ben 20 százalékkal esett vissza. A tendencia globális: a szőlőültetvények rendkívül érzékenyek az éghajlatváltozásra.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
Látogatottsági adatok