A temesvári székhelyű Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE) szervezésében pénteken lezajlott tanácskozáson Horváth Réka egyetemi tanár, a gazdasági és kereskedelmi minisztérium tanácsosa az európai uniós pénzek romániai lehívásának lehetőségeiről és jelenlegi formáiról tartott előadásában egyebek mellett elmondta, hogy négy fő csoportban lesznek elérhetőek az uniós források. Az úgynevezett brüsszeli pályázatok mellett a strukturális alapokra, a pénzügyi eszközök kiegészítésére, valamint a vállalkozások nemzetközivé tételére lehet majd pályázatot írni. Mint mondta, egyelőre azonban nem tudni, hogy mindezek a lehetőségek tételszerűen mire vonatkoznak, mert a kormány még nem fogadta el a megpályázható költségek jegyzékét.
Ezzel szemben Magyarországon már tudni lehet, hogy a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra az Új Magyarország Fejlesztési Keret teljes összege 8000 milliárd forintot tesz ki. Erről Gérnyi Gábor, a magyar gazdasági és kereskedelmi minisztérium munkatársa számolt be, hozzátéve, hogy míg tapasztalataik szerint korábban a forráshiány jellemezte a pályázati rendszert, addig ezután előfordulhat, hogy pályázathiány áll be. A megítélése szerint kiválóan működő Bécs–Pozsony–Győr logisztikai háromszög példájára igen jó lehetőséget nyújthat a Szeged–Arad– Temesvár háromszög. Gérnyi Gábor azt is elmondta: a határon túli programokon belüli források lehívására korábban létező Új Kézfogás Alapítvány átalakulva és kibővülve 2007. júliusa után a Corvinus Nemzetközi Befektetői Zrt. keretében újraindul, augusztusban–szeptemberben pedig legalább 150–200 pályázat kiírása várható.
Éppen ezeknek, valamint a másfajta, uniós pályázatoknak az elérhetőségét javítaná az az együttműködési megállapodás, amelyet a RMÜE és a KMRKIK szeptember 28-án Sepsiszentgyörgyön ír majd alá. „A két vállalkozói érdekképviselet között eddig is létezett együttműködés, de szeptembertől intézményesített formába öntenénk az információcserét, a közös programokban való részvételt, illetve a vállalkozók számára biztosított jogi, szakmai vagy más természetű, a szakmába vágó szolgáltatást” – magyarázta a Krónikának Valdman Ferenc, a RMÜE ügyvezető elnöke. Hasonlóképpen együttműködést szorgalmazott Köllő Gábor egyetemi tanár, az Erdélyi Magyar Műszaki Társaság (EMT) elnöke is, arra biztatva a vállalkozókat: szakmai tanácsért forduljanak bizalommal az EMT-hez.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Látogatottsági adatok