2012. október 15., 08:122012. október 15., 08:12
„Egyetlen forgatókönyv veszélyeztetheti az IMF-fel kötendő megállapodást, nevezetesen a háztartások terheinek növelése a bankok megadóztatása helyett” – idézi a szerző Rogán Antalt, a Fidesz frakcióvezetőjét, hozzátéve: ezt a „csodálatos, gyarmatosítóellenes” álláspontot sajnos nem Romániában, hanem Magyarországon fogalmazták meg.
Şerbănescu hozzáteszi: Orbán Viktor miniszterelnök egyértelműen kimondta, mindent megtesz azért, hogy Magyarország ne váljék gyarmattá, ezzel szemben Bukarestben sem a jobboldali, sem a baloldali politikusok nem merik kiejteni a gyarmat szót, holott – véleménye szerint – Románia sokkal közelebb került ahhoz, hogy gyarmattá váljék, mint Magyarország.
Az elemző hangsúlyozza, hogy Romániában a válságkezelés terhei kizárólag a lakosságot sújtják – a bércsökkentés, nyugdíjbefagyasztás és áfaemelés révén –, és megvédik azokat a bankokat, amelyek megfontolatlan hitelpolitikájukkal 90 százalékban felelősek a válság előidézéséért. Ezzel szemben Budapest a pénzintézeteket és nyugati kereskedőláncokat is igyekszik bevonni a közteherviselésbe. Ilie Şerbănescu szerint nem csoda, hogy egy ilyen különutas politika az Európai Bizottság és az IMF ellenállásába ütközik.
„Lehet nem szeretni, de el kell ismerni, hogy Orbán Viktor egy nagyon bonyolult világgazdasági helyzetben országa és nemzete egy figyelemre méltó újrapozícionálásával próbálkozik, és ezt nem konjunkturális, kapkodó módon, hanem átgondolt és következetes program alapján teszi. A program egyes elemei sokakat zavarnak, mert szembemennek az európainak nevezett megoldásokkal” – állapítja meg a szerző. Şerbănescu szerint Magyarország úgy döntött, nem teljesíti többé feltétel nélkül a nyugat-európai multik kívánságait, mert az országnak is kell, hogy legyen valami haszna ezek terjeszkedéséből. Ezzel szemben Románia az állam gazdasági szerepének a gyengítését, gyakorlatilag a megszűnését választotta, így már képtelen bármilyen stratégiát megvalósítani, mert ennek eszközeit átengedte a külföldi tőkének – véli az elemző.
„A magyar–román gazdasági versenynek szerepe kellene hogy legyen a jövőnk alakulásában. De nem lesz, mert ezt a versenyt Magyarország már megnyerte: már most is rendelkezik 30-50 évnyi előnnyel, ami a fejlettségét illeti, és a két ország által meghozott stratégiai döntések ezt a különbséget csak növelni fogják” – vonja le a következtetést a makrogazdasági szakértő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2022-es energiaválságot követő csökkenés óta a tavalyi második félévben nőtt először a földgáz lakossági ára az Európai Unióban (EU); a legalacsonyabb árakat Magyarországon, Horvátországban és Romániában jegyezték.
Alaposan megrengeti Románia és ezáltal a polgárok pénzügyeit az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Látogatottsági adatok