Fotó: Boda Gergely
2007. február 21., 00:002007. február 21., 00:00
A statisztikai adatok szerint arendszerváltás utáni első évtized sokkaleredményesebb volt a külföldi befektetésekszempontjából, hiszen akkor az évi átlagelérte az 1,2 millió dollárt. A kereskedelmikamara szakemberei bíznak abban, hogy a helyzet idénjavulni fog, hiszen egy magyar és egy franciacsomagolóanyagokat gyártó cég tervezi,hogy Sepsiszentgyörgyön hozza létre fiókvállalatát.
A komoly befektetők távolmaradásáta háromszékiek saját bőrükön érzik,hiszen a megyében a bérek sokkal alacsonyabbak, mint azországos átlag. A pesszimista elemzők szerint Kovásznamegye gazdasága teljesen összeomolhat, ha alohn-rendszerben működő 13 nadrággyár az EurópaiUnió keleti határain túlra költözik azolcsóbb munkaerő reményében. Az üzletemberek,politikusok általában az infrastruktúrahiányával, a nagy állami vállalatoksikertelen privatizációjával magyarázzáka megye gazdasági életének hanyatlását.Az okok között említik a vidék etnikaiösszetételét is, mondván, hogy a gyakranmesterségesen szított konfliktusok miatt a külföldiüzletemberek bizonytalan befektetési területnekvélik.
Petre Strãchinaru Kovásznamegyei demokrata képviselő a helyi hatóságokatbírálja a kialakult helyzetért, szerinte nemkészült életképes fejlesztésistratégia, ezért Háromszéket megfojtja akét szomszédos megye, Brassó és Hargita,amelyek elszippantják a külföldi befektetőket.Demeter János, a Kovászna megyei önkormányzatelnöke szerint a Külföldi Befektetések RomániaiÜgynöksége (ARIS) a vétkes az ügyben,hiszen erre a vidékre nem irányítanak külföldivállalkozókat. A helyi vezetők bíznak benne,hogy a Brassó–Vidombák repülőtérbeindítása, és a Bukarest– Brassó-Nagyváradautópálya megépítése hozzájárulmajd a megye gazdasági fellendüléséhez.Demeter János, a Kovászna Megyei Tanács elnökekifejtette, az infrastruktúra kiépült az elmúltévekben, a kormány statisztikai adatai szerintHáromszéken sikerült a leginkábbvisszaszorítani a bürokráciát, országosszinten itt a legjobb a közbiztonság, mindezek vonzókörülmények kellene legyenek a befektetőkszempontjából.
A Kovászna megyei önkormányzatjelentése szerint gyakorlati megvalósításokszempontjából az elmúlt esztendő volt az 1989utáni időszakban a legeredményesebb – 2,3 milliólejes befektetéssel felújítottak egy régikazánházat, és létrehoztak egyinkubátorházat a kezdő vállalkozásoktámogatására.
A megyében 36 községrészesült a vidéki infrastruktúra-fejlesztésikormánytámogatásban, összesen 3,9 milliólej értékben. Szentkatolnán, Bardócon ésGidófalván 3,5 millió lej értékbenfejeződtek be SAPARD-programok. Árkoson létrehoztákaz Európai Tanulmányi Központot. Egyiklegfontosabb tavalyi projekt, amely idén is folytatódik,a Kovászna és Hargita megyei hulladékgazdálkodásiprogram, amelyben 20 millió lejt fordítanak egyháromszéki környezetkímélőszeméttelep létrehozására.
Ugyancsak a két megye közösmegvalósítása a Borvíz útjaelnevezésű pályázat, amelyet ez évmásodik felében bonyolítanak le, és hétháromszéki település teljes felújításátjelenti. „Jó esztendő volt, bebizonyítottuk, hogyképesek vagyunk a konkrét fejlesztésre, ésez összefogással valósult meg, a megyeiönkormányzat, a polgármesterek, parlamentiképviselők, kormányzati alkalmazottak közösmunkájával” – összegezte Vajda Lajos, aKovászna Megyei Tanács alelnöke. A megyeiönkormányzat erre az évre 30 problémakörtazonosított, amelyeket a tervek szerint meg is oldanak. Ezekközül a legnagyobb lélegzetű terv aSepsiszentgyörgy, Kökös, Illyefalva, Réty,Uzon, Gidófalva, Kőröspatak és Árkosátalakítása úgynevezettmetropolisövezetté, ami azt jelenti, hogy egyetemiközpontot, tudományos parkot, ipari parkot, turisztikaiparkot hoznak létre, fejlesztik a közszállítást,a szolgáltatásokat, kertvárosokat építenek,és hangsúlyt fektetnek a munkaerő képzésére.
A Kovászna Megyei Kereskedelmiés Iparkamara is készül egy hosszú távúfejlesztési terv kidolgozására. Herman Rosner, akamara elnöke elmondta, hatékonyabban kell pályázniaz európai uniós támogatásokra, átkell venni a már működő európai mintákat,sürgetni kell a Bukarest– Brassó autópálya,és a Brassó megyei vidombáki repülőtérmegépítését.
K. ZS.
Jelentősen nőttek a beruházások
Romániában tavaly 9,1milliárd eurót fektettek be külföldi cégek,ami 75 százalékos növekedést jelent. ARomán Nemzeti Bank szerint a növekedéshezjelentősen hozzájárult a Román KereskedelmiBank (BCR) eladása az osztrák Erste Banknak 2,2milliárd euróért. Tavaly a külföldicégek 1,4 milliárd eurót ruháztak be atávközlési szektorba és 800 millióeurót meghaladó összeget a szolgáltatóágazatba.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.