Helyi gabonából készül a legjobb takarmány: gazdaintegrációval segíti a termelőket a kerelőszentpáli takarmánykeverő üzem

Közép-Európa legmodernebb és legnagyobb takarmánykeverő üzeme a 2019 májusában felavatott kerelőszentpáli mezőgazdasági nagyvállalat, ahol az évi 220 ezer tonnás összkapacitású gyár mellett tavaly ősszel 40 ezer tonna szemes gabona befogadására alkalmas tárolót létesítettek. A 7 millió euróba kerülő gabonasiló építési költségeinek felét a cégcsoport az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány nagyberuházásokat támogató pályázatán nyerte el.

A pályázati elbírálás előfeltétele az volt, hogy a magyar kormány által finanszírozott nagyberuházás nyertese mezőgazdasági tevékenysége során integrálja a környék gazdáit,

akik szerződéses rendszerben az UBM Románia Kft. által működtetett takarmánykeverő nagyüzem nyersanyag-beszállítóivá válnak. Laczkó Dénes, a Marosvásárhelytől húsz kilométerre fekvő kerelőszentpáli takarmánykeverő és gabonatároló ügyvezető igazgatója szerint indulásból gazdaintegrációra készültek, így a Pro Economica Alapítvány pályázati kiírása szerencsésen találkozott az elképzelésükkel.

Az igazgatóval körbejárjuk az ipari szimbiózisban élő két gyártelepet: a gabonatároló és a takarmánykeverő üzem nemcsak futószalagokkal, hanem a legkorszerűbb számítógépes programokkal is össze van kapcsolva. A gyártási technológia automatizált rendszeren alapszik minimális emberi munkaerő bevonásával. Két évvel ezelőtt, amikor Orbán Viktor miniszterelnöknek és egy seregnyi erdélyi és magyarországi újságírónak, valamint az ágazat több jeles szakemberének a jelenlétében felavatták a takarmánykeverő gyárat, próbaüzemben lehetett megtekinteni a vadonatúj berendezéseket.

Most már teljes gőzzel üzemel a keverő: naponta mintegy húsz kamion táptakarmány hagyja el a gyár kapuját, és nagyjából ugyanannyi gabona és egyéb összetevő érkezik a silókba.

„Közel kétéves működésünk alatt Erdély legjobban felkapott takarmánykeverő üzemévé váltunk. A húscsirkenevelő farmok legnagyobb beszállítója vagyunk, de a sertéshizlalás-üzletágban is folyamatosan bővül a piaci részesedésünk” – magyarázza az ügyvezető igazgató. Az egyelőre ötvenszázalékos kapacitással termelő gyár tavaly százezer tonna táptakarmányt értékesített az erdélyi piacon, de egyre több megrendelője van a Kárpátokon túli megyékből is.

A romániai baromfitenyésztők szaklapjának egyik cikke arról számol be, hogy

amelyik húscsirkenevelő cég a kerelőszentpáli táptakarmányt használta, a szárnyasok súlygyarapodásában látványosan jobb eredményeket ért el, mint más hazai takarmányokkal.

Az igazgató ezt a modern gyártási technológiával magyarázza, hiszen a számítógépes adagolórendszereken alapuló keverőüzem patikamérleg-pontossággal állítja össze a takarmányrecepteket. A másik „titok”, hogy a beérkező nyersanyagszállítmányokból a két üzem korszerű laborjaiban vesznek mintát, így csak tiszta összetevők kerülhetnek a gyártási vonalra.

Az igazgató számítógépes kijelzőkön mutatja, miként méri a labor a gabona bel- és kültartalmi tulajdonságait és az esetleges mérgező anyagokat, amelyek szermaradványként kerülhetnek a búzába, árpába, kukoricába és a többi nyersanyagba a különböző növényvédő és gyomirtó szerekkel történő kezelések nyomán. Volt rá példa, hogy „mérgezett” szállítmányokat nem vettek át, de Laczkó Dénes szerint a Maros megyei gabonatermelőkre ez nem jellemző. Tapasztalatai szerint a közép-erdélyi gabonának nagyon jó a minősége, felvásárlóként pedig elégedettek a környék gazdáitól származó nyersanyaggal.

A tavaly márciusban berobbant koronavírus-járvány a takarmánykeverő üzemet túlságosan nem viselte meg, de a termelés mennyiségét visszafogta. Laczkó szerint azért nem érezték meg jobban a piac zsugorodását, mert a vállalat eleve arra rendezkedett be, hogy lépésről lépésre terjeszkedik, így az eltervezett növekedés üteme lett valamivel kisebb, addig a termelői összkapacitásuk felét érték el.

A hústermelő farmok nagy nehézségekkel küszködnek Európa-szerte, és ez alól Románia sem kivétel. Történelmi mélypontra esett vissza az élő sertés 4,5 lejes és a húscsirke 3,5 lejes kilónkénti ára, ami Laczkó Dénes szerint azt jelenti, hogy sok farm már csak az önköltségi ár alatt tudja értékesíteni a végtermékét. Több farm bezárt, mások jelentősen visszafogták a termelést.

Az állathizlaló telepek anyagi gondjait súlyosbítja, hogy a tavalyi szárazság miatt húsz százalékkal növekedtek a gabonaárak, és a drágulás megjelent a keveréktakarmányok árában is.

„Szerencsénkre Erdélyben nem volt akkora a szárazság, így a környékbeli gazdáktól származó gabonával fel tudtuk tölteni a gabonasilókat. A jó közép-erdélyi hozamok miatt a gabonatermesztő gazdák jó évet zártak tavaly, hiszen terményeiket magasabb áron tudták értékesíteni” – magyarázza a szakember, aki az állattenyésztési ágazat jövőjét illetően mégis optimista. Úgy véli, a romániai nagyüzemi állattenyésztés előtt nagy jövő áll, ami a növekvő beruházásokban is megmutatkozik. A mostani pandémiás időszak átmenetileg visszafogja ugyan a fejlődést, de a vírusjárvány lecsengését követően újból magához tér az agráriumnak ez az ágazata is.

A kerelőszentpáli gabonafelvásárló telep úgy kellett a környékbeli gabonatermelő gazdák és farmok számára, mint egy falat kenyér az éhes embernek.

– magyarázza Lackó Dénes. A telephelyen mutatja, hogy a tavaly őszi betakarítás idején az országútig kinyúló teherautósor várt bebocsátásra naponta a gyár kapuján.

A kerelőszentpáli gabonasilókat működtető cég nem csupán felvásárolja a termelők gabonáját, hanem szerződéses rendszerben hosszabb távú együttműködést is kínál számukra.

„A cégcsoportunk keretében működő East Agro Kft. a gazdaintegráció részleteivel foglalkozik. Többféle felvásárlási modellt dolgoztunk ki, kezdve a gabonáját nyáron vagy ősszel alkalomszerűen nálunk értékesítő termelőktől el egészen az olyan kisebb gazdákig vagy gabonatermesztő farmokig, akiknek termelését meghitelezzük a különböző imputanyagok – növényvédő szerek, gyomirtók, vetőmagvak, műtrágyák stb. – kiszállításával, amelyek ellenértékét a megtermelt gabona árából is törleszthetik. Jelzésértékű, hogy a gabonafelvásárló telephely tavaly szeptemberi beindulása óta már több száz gazda jelentkezett hosszabb távú együttműködésre” – foglalja össze a gazdaintegráció módozatait az ügyvezető igazgató.

Pár éve még az történt, hogy a helyben megtermelt gabonát külföldre szállították, és a táptakarmányt Magyarországról importálták. A takarmánykeverő üzem és a gabonasilók beindításával a három tulajdonos – a magyarországi UBM csoport, a gabonakereskedéssel foglalkozó kolozsvári East Csoport és a Maros megyei húscsirkenevelő nagyüzem, az Oprea Avicom – ezt a kört szorosra zárta, közös vállalkozásuk pedig országos sikertörténetté vált.