Takarmányrecept. A nyersanyagszállítmányokból korszerű laborokban vesznek mintát, így csak tiszta összetevők kerülhetnek a gyártási vonalra
Fotó: Makkay József
Évi 220 ezer tonnás termelési kapacitásával a kerelőszentpáli takarmánykeverő üzem és az azt kiszolgáló gabonatároló a közép-erdélyi mezőgazdaságba történő egyik legjelentősebb magyarországi befektetésnek számít. Bár a koronavírus-járvány átmenetileg az állattenyésztési ágazatot is keményen megviseli, Laczkó Dénes, a Maros megyei mezőgazdasági feldolgozó nagyüzem igazgatója szerint a romániai állattenyésztés előtt nagy jövő áll.
2021. február 01., 15:252021. február 01., 15:25
Közép-Európa legmodernebb és legnagyobb takarmánykeverő üzeme a 2019 májusában felavatott kerelőszentpáli mezőgazdasági nagyvállalat, ahol az évi 220 ezer tonnás összkapacitású gyár mellett tavaly ősszel 40 ezer tonna szemes gabona befogadására alkalmas tárolót létesítettek. A 7 millió euróba kerülő gabonasiló építési költségeinek felét a cégcsoport az erdélyi gazdaságfejlesztési program keretében a marosvásárhelyi Pro Economica Alapítvány nagyberuházásokat támogató pályázatán nyerte el.
akik szerződéses rendszerben az UBM Románia Kft. által működtetett takarmánykeverő nagyüzem nyersanyag-beszállítóivá válnak. Laczkó Dénes, a Marosvásárhelytől húsz kilométerre fekvő kerelőszentpáli takarmánykeverő és gabonatároló ügyvezető igazgatója szerint indulásból gazdaintegrációra készültek, így a Pro Economica Alapítvány pályázati kiírása szerencsésen találkozott az elképzelésükkel.
Az igazgatóval körbejárjuk az ipari szimbiózisban élő két gyártelepet: a gabonatároló és a takarmánykeverő üzem nemcsak futószalagokkal, hanem a legkorszerűbb számítógépes programokkal is össze van kapcsolva. A gyártási technológia automatizált rendszeren alapszik minimális emberi munkaerő bevonásával. Két évvel ezelőtt, amikor Orbán Viktor miniszterelnöknek és egy seregnyi erdélyi és magyarországi újságírónak, valamint az ágazat több jeles szakemberének a jelenlétében felavatták a takarmánykeverő gyárat, próbaüzemben lehetett megtekinteni a vadonatúj berendezéseket.
„Közel kétéves működésünk alatt Erdély legjobban felkapott takarmánykeverő üzemévé váltunk. A húscsirkenevelő farmok legnagyobb beszállítója vagyunk, de a sertéshizlalás-üzletágban is folyamatosan bővül a piaci részesedésünk” – magyarázza az ügyvezető igazgató. Az egyelőre ötvenszázalékos kapacitással termelő gyár tavaly százezer tonna táptakarmányt értékesített az erdélyi piacon, de egyre több megrendelője van a Kárpátokon túli megyékből is.
Kapós áru. Naponta húsz kamion távozik takarmánnyal megpakolva a gyárból
Fotó: Makkay József
A romániai baromfitenyésztők szaklapjának egyik cikke arról számol be, hogy
Az igazgató ezt a modern gyártási technológiával magyarázza, hiszen a számítógépes adagolórendszereken alapuló keverőüzem patikamérleg-pontossággal állítja össze a takarmányrecepteket. A másik „titok”, hogy a beérkező nyersanyagszállítmányokból a két üzem korszerű laborjaiban vesznek mintát, így csak tiszta összetevők kerülhetnek a gyártási vonalra.
Az igazgató számítógépes kijelzőkön mutatja, miként méri a labor a gabona bel- és kültartalmi tulajdonságait és az esetleges mérgező anyagokat, amelyek szermaradványként kerülhetnek a búzába, árpába, kukoricába és a többi nyersanyagba a különböző növényvédő és gyomirtó szerekkel történő kezelések nyomán. Volt rá példa, hogy „mérgezett” szállítmányokat nem vettek át, de Laczkó Dénes szerint a Maros megyei gabonatermelőkre ez nem jellemző. Tapasztalatai szerint a közép-erdélyi gabonának nagyon jó a minősége, felvásárlóként pedig elégedettek a környék gazdáitól származó nyersanyaggal.
A tavaly márciusban berobbant koronavírus-járvány a takarmánykeverő üzemet túlságosan nem viselte meg, de a termelés mennyiségét visszafogta. Laczkó szerint azért nem érezték meg jobban a piac zsugorodását, mert a vállalat eleve arra rendezkedett be, hogy lépésről lépésre terjeszkedik, így az eltervezett növekedés üteme lett valamivel kisebb, addig a termelői összkapacitásuk felét érték el.
A hústermelő farmok nagy nehézségekkel küszködnek Európa-szerte, és ez alól Románia sem kivétel. Történelmi mélypontra esett vissza az élő sertés 4,5 lejes és a húscsirke 3,5 lejes kilónkénti ára, ami Laczkó Dénes szerint azt jelenti, hogy sok farm már csak az önköltségi ár alatt tudja értékesíteni a végtermékét. Több farm bezárt, mások jelentősen visszafogták a termelést.
„Szerencsénkre Erdélyben nem volt akkora a szárazság, így a környékbeli gazdáktól származó gabonával fel tudtuk tölteni a gabonasilókat. A jó közép-erdélyi hozamok miatt a gabonatermesztő gazdák jó évet zártak tavaly, hiszen terményeiket magasabb áron tudták értékesíteni” – magyarázza a szakember, aki az állattenyésztési ágazat jövőjét illetően mégis optimista. Úgy véli, a romániai nagyüzemi állattenyésztés előtt nagy jövő áll, ami a növekvő beruházásokban is megmutatkozik. A mostani pandémiás időszak átmenetileg visszafogja ugyan a fejlődést, de a vírusjárvány lecsengését követően újból magához tér az agráriumnak ez az ágazata is.
Laczkó Dénes a gabonasiló számítógépes vezérlőtábláján mutatja az automatizált technológiát
Fotó: Makkay József
A kerelőszentpáli gabonafelvásárló telep úgy kellett a környékbeli gabonatermelő gazdák és farmok számára, mint egy falat kenyér az éhes embernek.
– magyarázza Lackó Dénes. A telephelyen mutatja, hogy a tavaly őszi betakarítás idején az országútig kinyúló teherautósor várt bebocsátásra naponta a gyár kapuján.
„A cégcsoportunk keretében működő East Agro Kft. a gazdaintegráció részleteivel foglalkozik. Többféle felvásárlási modellt dolgoztunk ki, kezdve a gabonáját nyáron vagy ősszel alkalomszerűen nálunk értékesítő termelőktől el egészen az olyan kisebb gazdákig vagy gabonatermesztő farmokig, akiknek termelését meghitelezzük a különböző imputanyagok – növényvédő szerek, gyomirtók, vetőmagvak, műtrágyák stb. – kiszállításával, amelyek ellenértékét a megtermelt gabona árából is törleszthetik. Jelzésértékű, hogy a gabonafelvásárló telephely tavaly szeptemberi beindulása óta már több száz gazda jelentkezett hosszabb távú együttműködésre” – foglalja össze a gazdaintegráció módozatait az ügyvezető igazgató.
Kerelőszentpálon egymás szomszédságában áll a takarmánykeverő és a gabonatároló
Fotó: Makkay József
Pár éve még az történt, hogy a helyben megtermelt gabonát külföldre szállították, és a táptakarmányt Magyarországról importálták. A takarmánykeverő üzem és a gabonasilók beindításával a három tulajdonos – a magyarországi UBM csoport, a gabonakereskedéssel foglalkozó kolozsvári East Csoport és a Maros megyei húscsirkenevelő nagyüzem, az Oprea Avicom – ezt a kört szorosra zárta, közös vállalkozásuk pedig országos sikertörténetté vált.
A romániai üzemanyagpiacot vezető Petrom kedden reggel ismét emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát – ez már a harmadik emelés ebben a hónapban.
Jövő hónaptól sokan árcsökkentést fognak tapasztalni, különösen a gáz esetében, de az elektromos energia esetében is – jelentette ki hétfőn Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
A romániai lakosságnak csupán 16 százaléka gondolja úgy, hogy a biztosítótársaságok foglalkoznak a kártérítés kifizetésével, ha megtörténik a baj – derül ki a romániai fuvarozók szövetsége megbízásából készült közvélemény-kutatásból.
Idén márciusban 22 százalékkal csökkent a forgalomba helyezett új gépjárművek száma Romániában 2023 harmadik hónapjához képest; az elektromos autók szegmensében ennél is nagyobb mértékű, 35,9 százalékos visszaesést jegyeztek.
Hamarosan hivatalosan is befejezettnek nyilvánítják a nagyváradi repülőtér korszerűsítési munkálatait, miután az utolsó szükséges eljárások után elkezdték a projekt átvételét.
Az Európai Unió nem tiltja be a fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánokat vagy fűtési rendszereket – például fali gázkazánokat, bojlereket, fűtőberendezéseket stb. – szögezte le közleményében az Európai Bizottság.
Márciusban 1 137 956 nyugdíjas részesült szociális pótlékban, 1647-tel kevesebb, mint az előző hónapban – derül ki az Országos Nyugdíjpénztar (CNPP) szombaton közzétett adataiból.
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
Péntek óta megrendelhető a romániai márkakereskedéseknél az új Dacia Spring, miután közölték az arculatfrissítésen átesett népszerű elektromos autó árlistáját.
A paradicsom- és fokhagymatermesztési program támogatásaira pályázó gazdák május 16-ig nyújthatják be kérelmeiket. A bukaresti mezőgazdasági szaktárca a hagymatermesztők támogatását is tervezi, erről a következő hetekben dönthet a kormány.
szóljon hozzá!