A bérlista alján. Továbbra is a vendéglátásban dolgozók keresnek a legrosszabbul Romániában
Több mint négyszer többet visznek haza a legjobban fizető ágazat alkalmazottai a vendéglátásban dolgozókhoz képest Romániában. Szeptemberben a kőolajat és földgázt kitermelő ágazat volt a nyerő.
2018. november 08., 18:002018. november 08., 18:00
Enyhén nőtt szeptemberben az átlagbér az előző hónaphoz mérten: bruttó értékben 4482 lej volt, ami 0,7 százalékkal haladja meg az egy hónappal korábban mért szintet. Nettó értékben 2688 lej volt az átlagkereset, ami 19 lejes, vagyis 0,7 százalékos gyarapodást jelent – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által szerdán nyilvánosságra hozott adatsorokból.
Eközben 2017 szeptemberéhez mérten a nettó átlagfizetés 13,1 százalékkal nőtt. Az infláció alapján kiszámolt reálbér pedig 7,7 százalékkal volt magasabb a tavalyi kilencedik hónaphoz mérten.
A legnagyobb fizetésnövekedést – a már említett prémiumnak köszönhetően – a nyers kőolajat és földgázt kitermelő ágazatban regisztrálták, ahol 21,1 százalékkal nőttek augusztushoz képest a fizetések. Öt és tíz százalék közötti mértékben nőtt a nettó átlagbér a kőszenet és kőolajat feldolgozó ágazatban, a kitermelésben, a számítástechnikai szektorban és más ipari tevékenységekben, mint ahogy a kiadóknál, a pénzügyi közvetítés kiegészítő tevékenységeiben, a biztosításoknál és a nyugdíjalapoknál is.
A más szállítási eszközöket gyártó ágazatban csökkent a legnagyobb mértékben a nettó átlagkereset – itt 5 százalékos zsugorodást mértek. A távközlésben 4,2 százalékos volt a visszaesés, majd 2 és 4 százalék közötti csökkenéssel az erdészet és fakitermelés, a fémipar, a vízi közlekedés, a vegyipar, a fémkitermelés, a raktározás és a szállítás melléktevékenységei következtek.
A közszférában is enyhén nőtt a nettó átlagbér az előző hónaphoz viszonyítva: a tanügyben 3,3 százalékos, az egészségügyben és szociális ellátásban 0,2 százalékos, míg a közigazgatásban 0,1 százalékos növekedést regisztrált a statisztikai intézet.
Mint ismeretes, a szociálliberális kormány az elmúlt években a közszférában több lépésben béremeléseket hajtott végre, főleg az oktatásban és az egészségügyben.
A Dăncilă-kabinet ugyanakkor decembertől ismét növelni akarja a bruttó minimálbért, amely a munkaügyi miniszter hét eleji bejelentése szerint 2080 lej lesz a jelenlegi 1900 lej helyett. A felsőfokú végzettséggel és a legkevesebb 15 éves munkaviszonnyal rendelkezők esetében viszont 2350 lejre nőne. A kormány most először vezetne be többlépcsős minimálbért, amely az elmúlt években jelentősen nőtt, 2015 elejéhez képest 94 százalékkal magasabb.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
szóljon hozzá!