Továbbra is Luxemburg az Európai Unió leggazdagabb tagállama: vásárlóerő-paritáson számolva az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) és az egy főre jutó tényleges egyéni fogyasztás (AIC) alapján is toronymagasan vezet a 28 tagú közösségben a nyugat-európai nagyhercegség – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat).
2015. december 13., 18:062015. december 13., 18:06
2015. december 13., 18:312015. december 13., 18:31
Tavaly Luxemburgban az egy főre jutó GDP 266 százaléka volt az uniós átlagnak. Jócskán lemaradva, a második helyen áll Írország, az átlag 134 százalékával.
Összesen 11 tagállamban – Luxemburg és Írország mellett Hollandia (131 százalék), Ausztria (130 százalék), Dánia (125 százalék), Németország (124 százalék), Svédország (123 százalék), Belgium (119 százalék), Finnország (110 százalék), Nagy-Britannia (109 százalék) és Franciaország (107 százalék) – haladta meg az uniós átlagot az egy főre jutó GDP.
Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriába ugyancsak 11 ország került be: Olaszország (96 százalék) és Spanyolország (91 százalék), majd sorrendben Csehország (85 százalék), Málta (84 százalék), Szlovénia (83 százalék), Ciprus (82 százalék), Portugália (78 százalék), Szlovákia (77 százalék), Észtország (76 százalék) Litvánia (75 százalék) és Görögország (73 százalék) következik.
Lengyelországban és Magyarországon az egy főre jutó GDP egyaránt 68 százaléka volt az uniós átlagnak. A sereghajtó Lettországban 64, Horvátországban 59, Romániában 55, Bulgáriában pedig 47 százalékra rúg ez az arány.
Az AIC-mutatót nézve is Luxembourg az első, az EU-s átlag 141 százalékával. Az átlag fölött tíz ország teljesít: Luxembourg mögött Németország (123 százalék), Ausztria (122 százalék), Dánia (115 százalék), Nagy-Britannia (115 százalék), Belgium (114 százalék), Finnország (114 százalék), Hollandia (113 százalék), Franciaország (112 százalék) és Svédország (111 százalék).
Az átlagnál legfeljebb 30 százalékponttal alacsonyabb kategóriába 12 ország szerepel: Olaszország (98 százalék), Írország (96 százalék), Ciprus (90 százalék), Spanyolország (88 százalék), Görögország (83 százalék), Portugália (83 százalék), Litvánia (81 százalék), Málta (79 százalék), Szlovákia (77 százalék), Csehország (76 százalék), Szlovénia (75 százalék) és Lengyelország (74 százalék).
A maradék hat ország csoportját Észtország vezeti 68 százalékkal, majd Lettország következik 65 százalékkal, Magyarország 63 százalékkal, Horvátország 60 százalékkal, Románia 57 százalékkal, végül pedig Bulgária 51 százalékkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!