Az Európai Bizottság (EB) a pozitívumok ellenére „általánosságban véve” gyengén kezelte a 2008-as pénzügyi válságot: a tagállamok eltérő bánásmódban részesültek, a minőségellenőrzés korlátozott körű volt, a végrehajtást nem követték megfelelően nyomon, és a dokumentáció terén is hiányosságok adódtak – írta kedden közzétett jelentésében az Európai Számvevőszék (ECA).
2016. január 26., 19:352016. január 26., 19:35
2016. január 26., 21:332016. január 26., 21:33
A helyzetértékelés szerint a brüsszeli testület nem volt felkészülve az első pénzügyi segítségnyújtási kérelmekre a válság során, mert figyelmen kívül hagyta a korábbi figyelmeztető jeleket. A számvevőszék ugyanakkor megállapította, hogy az EB tapasztalat hiányában is sikerrel irányította a reformokat eredményező programokat.
A számvevők azt vizsgálták, hogy a bizottság miként irányította öt tagállam – Magyarország, Lettország, Románia, Írország és Portugália – esetében a pénzügyi segítségnyújtást. Megállapítást nyert, hogy a szervezet sikeresen vállalt fel új irányítási feladatokat, ami az időbeli korlátokat tekintve önmagában is eredménynek minősül. A válság továbbgyűrűzésével az EB egyre nagyobb szakértelemre tett szert, és az érintett tagállamokban az érdekelt felek széles körét vonta be a folyamatba – mutattak rá a dokumentumban.
A jelentés készítői számos pozitív eredményt soroltak fel, amelyek azt támasztják alá, hogy a programok alapvetően teljesítették a célkitűzéseiket. A hiánycélok többnyire teljesültek, a strukturális hiányok eltérő mértékben bár, de javultak, a tagországok a programokban szereplő legtöbb feltételt teljesítették, és sikeresen indították el a reformokat – közölték.
A hiányosságok közül kiemelték, hogy a válságkezelés során hasonló helyzetben lévő országokkal szemben gyakran eltérő bánásmódot alkalmaztak. Egyes programokban a segítségnyújtás feltételei enyhébbek voltak, ami könnyebben teljesíthetővé tette azokat. Az előírt strukturális reformok nem minden esetben voltak arányosak a fennálló problémákkal, illetve azok nagyban eltérő megközelítést követtek.
Felhívták a figyelmet arra is, hogy a végrehajtás nem megfelelő nyomon követése miatt a bizottság nem tudta minden esetben teljes bizonyossággal megállapítani, hogy a tagállamok valóban teljesítették-e a célokat. „A válság hatásai még ma is érezhetők, és a válaszként hozott hitelprogramok azóta több milliárd eurósra nőttek, ezért alapvető fontosságú, hogy tanuljunk az elkövetett hibákból” – közölte Baudilio Tomé Muguruza, a jelentésért felelős számvevőszéki tag.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!