Vészforgatókönyv. Egyáltalán nem zárható ki, hogy a román kormány leállítja a nagyvállalatok gázellátását
Fotó: Pinti Attila
Jelentős mértékben vetné vissza a román gazdaság teljesítményét a fontos ipari szereplőket érintő esetleges gázkorlátozás – véli a lapunknak nyilatkozó szakértő. Rácz Béla Gergely szerint egy ilyen lépés különösen ártalmas lehet, amikor bizonytalanság uralja a gazdasági környezetet, akadoznak a nemzetközi ellátási láncok, és inflációs nyomás van.
2022. július 08., 20:172022. július 08., 20:17
Olyan forgatókönyvvel is számol a román kormány, amely korlátozza a nagyvállalatok gázfogyasztását a téli időszakban abban az esetben, ha nem sikerül megfelelő mennyiségű gázt importálni. A kormányzati körökből kiszivárgott sajtóinformációt Klaus Iohannis államfő sem cáfolta, de egy katasztrófahelyzetre való technikai jellegű egyeztetésnek nevezte a tervet.
Rácz Béla Gergely közgazdász a Krónika megkeresésére azt mondta, az elképzelés nem véletlenül váltott ki aggodalmat a gazdasági szakemberek körében, még akkor is, ha kicsi a valószínűsége egy olyan helyzet kialakulásának, amely ilyen vészforgatókönyvet indokolna.
Az ipar még mindig nagymértékben függ a gáz felhasználásától. A termelés visszaesése a gazdaság zsugorodását jelenti egy olyan gazdasági környezetben, amikor sok a kiszámíthatatlanság, a bizonytalanság, amikor amúgy is akadoznak a nemzetközi ellátási láncok, ráadásul inflációs nyomás van” – mondta a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.
A szakértő úgy véli, a vészforgatókönyvvel párhuzamosan a kormánynak azon kell dolgoznia, hogy ez a helyzet ne következzen be. „Meg kell találni az alternatív gázforrásokat. Románia ilyen tekintetben szerencsés helyzetben van az Európai Unión belül, mert a hivatalos statisztikák szerint az ország kilencven százalékában önellátó a gázfogyasztást illetően. Sokkal jobb helyzetben vagyunk a gázforrásokkal nem rendelkező Magyarországnál.
– fogalmazott Rácz Béla Gergely. A közgazdász arra emlékeztetett, hogy a magas infláció egy relatív gyors gazdasági növekedéssel párosul az esetek nagy többségében. Akkor van baj – tette hozzá –, ha nagymértékű pénzhígulás mellett a gazdaság stagnál.
„Az energetikai, ellátási láncban történő akadozásokból származó sokkok elszaporodásával megtorpanhat a gazdasági növekedés, esetleg negatívba fordulhat. Ez egy jelentős inflációval súlyos terheket ró a lakosságra is” – mondta az egyetemi adjunktus.
„Ha a mezőgazdaságnak nincsenek inputjai, akkor nyilvánvalóan a mezőgazdasági termelés lelassul, aminek eredményeként tovább drágulhatnak a különböző élelmiszerek árai. Ez pedig az inflációt nyomja tovább felfelé. Ha hiány van, az árak emelkednek” – vázolta a következményeket Rácz Béla Gergely.
Azt is megkérdeztük a közgazdásztól, mennyire érintheti Romániát egy német gazdasági válság, miután Berlinben már nagyon komolyan számolnak a téli gázkorlátozás lehetőségével az iparban. „Németország az egyik legfontosabb külkereskedelmi partnere Romániának, de Magyarországnak is. Ha a német gazdaság megtorpan, a hatás azonnal továbbgyűrűzik Kelet-Európába, így Romániába is” – jelentette ki az egyetemi adjunktus.
„Túlköltekeztek, így ellőtték a kelet-európai gazdaságok azt a puskaport, amit azokra az időkre kellett volna megtartani, amikor a gazdaság nem képes jól teljesíteni. Ezzel szemben a német gazdaság egy erőteljes anticiklikus gazdaságpolitikát folytat. Németország alkotmánya is rögzíti, hogy a német költségvetésnek többlete kell legyen. Németországnak most megvan a lehetősége arra, hogy kormányzati kiadások növelésével tartsa életben a gazdaságot. Bár voltak elhibázott gazdaságpolitikai, energetikai vonatkozású döntéseik, Németországban megvan az az erő, amely megakadályozhatja a negatívba fordulást” – hangsúlyozta a szakértő.
Rácz Béla Gergely fontosnak tartotta megjegyezni, hogy gázt lehet szerezni, csak az orosz gázra az amerikai cseppfolyósított energiahordozó jelenti az alternatívát, ami rendkívül drága. Mint mondta, ha Németország az Egyesült Államokból beszerzi a drága energiahordozót, az árkülönbséget fedezheti, szubvencionálhatja a gazdasági szereplők részére. „A német kormánynak megvan erre a kerete és a mozgástere. Ez esetben nem fog szűkülni a gazdaságuk, így ebben a tekintetben Romániát sem érinti negatívan” – fogalmazott a közgazdász.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
szóljon hozzá!