2009. július 10., 10:202009. július 10., 10:20
Kibővített körben, immár a legfontosabb fejlődő országok – Brazília, Dél-Afrika, India, Kína, Mexikó, Egyiptom, Ausztrália, Indonézia és Dél-Korea – bekapcsolásával folytatódott csütörtökön a hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország csúcstalálkozója Olaszországban. A megbeszélések egyik fontos témája az általános felmelegedés kérdése volt. A Nyolcak – az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország és Oroszország – szerdán, lapzártánk után egyezségre jutottak, hogy az 1990-es szinthez képest 2050-ig felére csökkentik az üvegházhatást (s így a felmelegedést) okozó gázok világméretű kibocsátását, s ezen belül a legiparosodottabb országoknak ennél is nagyobb (legalább 80 százalékos) csökkentést kellene vállalniuk. Azonban a legfontosabb fejlődő országok ilyen ambiciózus kötelezettségvállalásra nem hajlandóak, legalábbis ezt mutatták az egyeztetések. A tárgyalások lapzártánkkor még tartottak.
A szerda késő este véget ért egyeztetésekről kiadott, a csúcstalálkozó első napját záró közös nyilatkozat rámutat, látszanak már a világgazdaság megszilárdulására utaló első jelek. Azonban úgy fogalmaznak, a stabilizálódás jelei ellenére „továbbra is bizonytalan a gazdasági és pénzügyi helyzet”. A válság akkor enyhül majd jelentősen, amikor az állami gazdaságösztönző programok „hatásai kiteljesednek”, áll a zárónyilatkozatban, amely szerint a Nyolcak „együtt és külön-külön is” minden szükséges intézkedést megtesznek, hogy fenntartható növekedés induljon meg a világgazdaságban.
A dokumentum szerint mihamarabb le kell zárni a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 2001 óta húzódó, úgynevezett dohai tárgyalási fordulóját. A kereskedelmi korlátozások és vámok megszüntetéséről kezdett megbeszélések tavaly nyáron szakadtak meg. A tervek szerint még a legnagyobb fejlett és fejlődő gazdaságok alkotta G20-csoport szeptemberi találkozója előtt újraindítják a tárgyalásokat, azzal a céllal, hogy „kiegyensúlyozott és átfogó” megállapodást kössenek a WTO-tagállamok, méghozzá „gyorsan”, mert a válság miatt nagymértékben visszaesett a világkereskedelem és erősödik a protekcionizmus, ezért sürgősen cselekedni kell. A határidő kérdését nyitva hagyja a dokumentum, a G8-csúcson résztvevő Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke azonban szerdán úgy nyilatkozott, hogy a dohai forduló lezárása 2010-ben „reális célkitűzés”.
A nyilatkozatban a Nyolcak állást foglalnak a G20 londoni csúcstalálkozóján a globális pénzügyi rendszer reformjának kidolgozásáról elfogadott határozatok mellett. Ugyancsak közös célként fogalmazták meg egy „kivonulási stratégia” kidolgozását arról, hogy a válság lecsengése után az államok miként vonulhatnának vissza a gazdaságból, amelynek folyamataiba az ösztönző programok, élénkítő csomagok révén alaposan beavatkoztak.
A vezető iparhatalmak nyilatkozatukban hangsúlyozzák, hogy fokozni kell a fejlődő országok támogatását. A terv szerint a fejlett ipari országok 2015-ig a hazai össztermék (GDP) 0,7 százalékára növelik az úgynevezett nemzetközi fejlesztésre, azaz a harmadik világ országainak támogatására fordított összeget. A nyilatkozat kiemeli, hogy változtatni kell az éhínség bevett kezelési módszerein; élelmiszersegélyek helyett a fenntartható mezőgazdaság kialakítására kell összpontosítani, mindenekelőtt Afrikában. A betegségek, járványok megfékezésére a tavalyi németországi csúcson előirányzott 60 milliárd eurót 2012-ig fel kell használni, áll a dokumentumban.
Poénkodásra is jut idő. Obama amerikai és Lula da Silva brazil elnök. Fotó: Agerpres |
A múltat, illetve a jövőt jelképező ajándékkal lepték meg a hét legfejlettebb ipari ország és Oroszország vezetőit az itáliai G8-csúcson – az előbbi Antonio Canova neoklasszicista szobrász munkásságát bemutató kódex, az utóbbi pedig egy arany pénzérme, amely a világ jövendőbeli fizetőeszközét hivatott jelképezni. A könyv – amelyből mindössze tíz példány készült – mérete 71-szer 44,5 centiméter, mindegyik kötet 24 kilogrammot nyom, és 23 olasz mesterember állította elő hagyományos módszerekkel. A borítót márvány dombormű díszíti, az oldalakat selyem és arany szálakkal fűzték össze. A kötetben több tucat, Antonio Canova műveit megörökítő fekete-fehér felvétel látható.
Az arany pénzérmék, amelyeket a belga Luc Luycx készített, egyik oldalukon az eurót mintázzák. Az úgynevezett euródollárok szimbolikus felhívásként szolgálnak az Európát és az Egyesült Államokat egyesítő közös fizetőeszköz bevezetésére. A pénzérmék értéke 2800 euró. A Világ Egyesült Jövendőbeli Fizetőeszköze nevű csoport készíttette őket, amely globális pénzeszköz bevezetéséért kampányol.
Eközben magánbeszélgetésük során Brazil válogatott mezt kapott ajándékba Barack Obama brazil kollegájától. Noha az amerikai elnök örült az aláírt meznek, némi keserűség is volt benne, mivel minap az amerikai futballválogatott épp Brazíliától szenvedett vereséget a Konföderációs Kupa döntőjében. Luiz Inacio Lula da Silva elnök nem állta meg, hogy ne szúrjon oda Obama elnöknek a június 28-i döntőben történtek után, ahol az esélytelenebbnek tartott amerikaiak
2-0-ás vezetésről bukták el a mecscset 2-3-ra. A két államfő félórás találkozója végén az amerikai elnök visszaszúrt kollegájának, és figyelmeztette, hogy még egyszer nem fognak két gólos vezetést kiengedni a kezükből.
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.