Fotó: Archív
2010. október 26., 08:472010. október 26., 08:47
Mint kiszivárgott, a washingtoni pénzintézet képviselője belement abba, hogy a jövő év folyamán legtöbb 15 százalékkal nőjenek a bérek a közszférában. Ugyan a szakszervezetek azt kérték, hogy a fizetések ismét érjék el a júliusi 25 százalékos csökkentés előtti szintet, Franks leszögezte, erről a jelenlegi gazdasági kontextusban biztosan nem lehet szó. Mint részletezte, a költségvetési kiadásoknak nem szabad meghaladniuk az előírt összeget. A problémás területek, mint az oktatás vagy az egészségügy kapcsán Franks elmondta, ahol akut személyzethiány van, ott a kormány dönthet esetleges alkalmazásokról a megszabott keretek között.
Az alkalmazottak érdekeit védő szervezetek vezetői a tegnapi tanácskozáson abbéli kérésüket is felvetették, hogy jövőre 750 lejre nőjön a minimálbér. Ennek kapcsán Franks úgy vélekedett, lehet szó a minimálbér emeléséről, azt azonban még nem tudni, hogy milyen mértékben lehet növelni az összeget. „A minimálbér emelése kapcsán óvatos számításokat kell végezni, mivel ha túlzásokba esünk, akkor tetemes károkat okozhatunk” – részletezte az IMF szakértője.
A szakszervezetek ugyanakkor azt is kérték a nemzetközi hitelintézet képviselőitől, hogy kezeljék prioritásként a munkaerőpiacot, s tegyék lehetővé minél több új munkahely létrehozását. Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke a megbeszélést követően közölte, a tárgyaláson többek között az európai uniós pénzalapok hatékonyabb lehívása is szóba került, a szakszervezetek ebben a témában is javaslatokat fognak megfogalmazni a közeljövőben.
Ugyanakkor Hossu szerint amenynyiben a jelenlegi 600 lejes szinten marad a minimálbér, akkor az azt eredményezi, hogy az egységes bérezési törvény nem is fog vonatkozni a közszférában dolgozók jó részére. Azonban – tette hozzá – az IMF-esek abbéli aggályaiknak adtak hangot, hogy a 750 lejes minimálbér miatt nőne a munkanélküliség. Mint beszámoltunk, a kormány képviselői is korábban arra hivatkoztak, hogy a garantált legkisebb fizetés emelése a magánszférában járna súlyos következményekkel, mivel egyes munkáltatók inkább elbocsátanának, mintsem emeljék a béreket. Hossu azonban cáfolni sietett az ez irányú kijelentéseket.
„A minimálbér befagyasztása a 600 lejes szinten egyetlen munkahelyet sem teremtett, miközben 2002-ben, amikor 48 százalékkal nőtt az összeg, senki nem veszítette el állását” – szögezte le a szakszervezeti vezető. Hozzátette: nem természetes, hogy a 2011-es egységes bérezési törvény alkalmazásakor a 2009. decemberi minimálbért vegyék alapul.
Az IMF küldötteivel folytatott tegnapi megbeszélésen megerősítették azt a korábbi bejelentést is, miszerint 2010-ben 70 ezer közalkalmazottat kell elbocsátani, míg 2011-ben 15 ezer személytől kell a közszférának megválnia. Ugyanakkor az egyre gyakrabban hangoztatott újabb IMF-megállapodás megkötésének lehetőségéről is egyeztettek tegnap a felek. Mint Hossu elmondta, míg a 2009-ben és 2010-ben meghozott intézkedések főként a gazdasági stabilitás megteremtését célozták, addig egy újabb egyezmény a gazdasági növekedést tekintené prioritásnak.
Mint arról beszámoltunk, az IMF-küldöttség október 20. és november elseje között vizsgálódik ismét Romániában, hogy felmérjék, mennyiben tartotta be a kormány a korábbi hitelmegállapodásban rögzítetteket, s előkészítsék egy újabb egyezmény megkötését. Mint ismeretes, a Boc-kabinet az IMF-fel, az Európai Unióval, illetve más nemzetközi szervekkel egy közel 20 milliárd euró értékű hitelmegállapodást kötött meg, amelyből mostanig 11,6 milliárd érkezett meg az országba. A következő, mintegy 870 millió eurós részlet várhatóan december közepén folyik be a jegybank számlájára.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Egyelőre csak a kormányprogramról, a lehetséges deficitcsökkentő intézkedésekről tárgyalnak a nyugatbarát politikai alakulatok, nincs szó nevekről – jelentette ki szerdán Nicușor Dan államfő.
Egyelőre nincs konszenzus a potenciális koalíciós partnerek, a nyugatbarátként emlegetett politikai erők között az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedésekről.
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.