Kedden folytatódik a szenátus költségvetési bizottságában az úgynevezett hitelcseréről szóló törvény parlamenti vitája – az ülésre a Román Nemzeti Bank (BNR) képviselőit is várják.
2016. február 15., 19:472016. február 15., 19:47
Viorel Arcaş, a testület szociáldemokrata párti (PSD) elnöke elöljáróban elmondta, azért halasztották el két héttel a bizottsági egyeztetést, mivel különböző munkacsoportokban tárgyalták a kérdést.
„Megbeszéljük a honatyák módosító indítványait, máris egy sor javaslat van, köztük a törvény kezdeményezőjétől (Daniel Zamfir liberális párti képviselő – szerk. megj.) is érkezett. Azokról a módosító indítványokról egyeztetünk, amelyek az újratárgyalási kérésben (amellyel Klaus Johannis államfő visszaküldte a parlament elé a jogszabályjavaslatot – szerk. megj.) szerepelnek. Ha olyan aspektusokra vonatkoznak, amelyek nincsenek benne az újratárgyalási kérésben, akkor szóba se kerülhetnek” – szögezte le Viorel Arcaş, aki értetlenségét fejezte ki a jegybank hétvégi levele kapcsán, mondván, a BNR képviselőit meghívták a bizottsági ülésre, hogy ott mondják el észrevételeiket.
A szociáldemokrata párti politikus kijelentésével arra a levélre utalt, amely a BNR illetékeseinek a fizetés nélküli törlesztésről szóló törvény kapcsán megfogalmazott javaslatait tartalmazza, és amely a hétvégén a Hotnews hírportál birtokába jutott. Amennyiben ezeket a döntéshozók elfogadják, éppen azok maradhatnak tető nélkül, akik a legnagyobb kockázatnak vannak kitéve, a jegybank ugyanis azt szeretné elérni, hogy a jogszabály ne legyen visszamenőleges hatályú, vagyis csak az érvénybe lépését követően megkötött hitelszerződések esetében tegye lehetővé az úgynevezett hitelcserét.
A központi pénzintézet ugyanakkor azt is szeretné elérni, hogy legtöbb 150 ezer euró legyen a lakás értéke, amelyik esetében a hiteligénylő törlesztésképpen ráruházhatja a kölcsönből vásárolt ingatlant a bankra, s azt is feltételül szabnák meg, hogy a hiteligénylő éljen az érintett lakásban, illetve a havi törlesztőrészlet haladja meg a bevételek 65 százalékát. Mint ismeretes, január elején Mugur Isărescu jegybankelnök is azt hangsúlyozta, hogy a döntéshozóknak szem előtt kell tartaniuk egyebek mellett az Európai Központi Bank ajánlásait is, hogy a törvény valóban azokat védelmezze, akik lakásvásárlásra igényeltek hitelt, és ne másokat.
Daniel Zamfir, a fizetés nélküli törlesztés kezdeményezője viszont azt mondja, hogy a BNR javaslatainak célja a törvény alkalmazásának ellehetetlenítése. „Ahhoz, hogy ezek a javaslatok módosító indítványok lehessenek, egy honatyának fel kell azokat vállalnia. Érdeklődéssel várom, hogy melyik romániai honatya akarja felvállalni a romániai bankok javaslatát” – emelte ki ugyanakkor a liberális párti politikus. Alina Gorghiu, a PNL társelnöke hétfőn úgy nyilatkozott, alakulata tárgyalni fog a BNR javaslatairól, és később a szociáldemokratákkal is egyeztetnek a hitelcsere mikéntjéről.
Mint ismeretes, a törvénytervezetet, ami lehetővé teszi egy magánszemély számára, aki bankhitelt vett fel, és nem tud törleszteni, hogy a bankra írassa a jelzálogot képező ingatlant, november 25-én fogadta el a képviselőház döntéshozó testületként. A jogszabályt keményen bírálták a bankok képviselői. Klaus Johannis államfő decemberben visszaküldte a parlament elé újragondolásra. A felsőház költségvetési bizottságából a gazdasági, majd a jogi bizottságba megy tovább, hogy a plénum elé kerülhessen, a döntéshozó kamara viszont a képviselőház.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
szóljon hozzá!