Év eleji aggodalmak. Egyre többen érzik azt, hogy nem elég a fizetésük
Fotó: Jakab Mónika
A munkavállalók mintegy 53 százaléka fizetésemelésre számít 2023-ban, és 40 százalékuk munkahelyet vált, ha nem nő a bére – derül ki egy friss felmérés kedden közzétett eredményeiből.
2023. január 10., 14:252023. január 10., 14:25
2023. január 10., 14:262023. január 10., 14:26
Az Undelucrăm.ro online platform decemberben készített közvélemény-kutatásában 3834 munkavállalót és 446 munkáltatót (a vállalatok humánerőforrás-szakértőit) kérdezett meg.
Az Agerpres által idézett felmérés eredményei szerint a megkérdezett munkavállalók mintegy 27 százalékának 20–30 százalékos béremelésre lenne szüksége ahhoz, hogy meg tudjon élni, 20 százalék 10-15 százalékos, 19 százalék pedig 15 és 20 százalék közötti fizetésemelésre számít. Mintegy 7 százalék mondta azt, hogy 50 százalékot meghaladó béremelést szeretne, 6,5 százalék pedig akkor is meg tudna birkózni a kiadásokkal, ha a fizetése nem nő idén.
19 százalék ez esetben bértárgyalást kezdeményez felettesével, 13 százalék egy második állás után néz, 9 százalék pedig egyéb juttatásokkal is beérné. A válaszadók 19 százalékának nincsen B terve arra az esetre, ha idén nem kap fizetésemelést.
Romániában az alkalmazottak kevesebb mint harmada részesült idén béremelésben, amelynek mértéke többnyire nem fedezte a 15 százalék körüli éves inflációt – derült ki egy friss felmérésből, amelynek eredményeit a Mediafax hírügynökség ismertette hétfőn.
A megkérdezett munkavállalók mintegy 35 százaléka azt nyilatkozta, hogy évente emelik a fizetését, 28 százaléknak csak akkor, ha bértárgyalást kér, 19 százalék a teljesítmény függvényében kap nagyobb fizetést, 12 százalék pedig azt mondta, hogy vállalatánál csak bizonyos beosztások esetében van évente béremelés. A válaszadók közel 2 százaléka válaszolta azt, hogy negyedévente, 5 százaléknak pedig kétévente növelik a fizetését.
például kevesebbet fog utazni, nyaralni, és olcsóbb termékeket fog vásárolni. Körülbelül 23 százalék nagyobb változtatásokra kényszerül, például nem vásárol új ruhát, inkább saját márkás termékeket választ az áruházakban, és még jobban odafigyel a közüzemi költségekre (energiaszámla, vízdíj).
A válaszadók 17 százaléka azt gondolja, hogy nagyon nehezen fog boldogulni, mert a törlesztőrészletek és az egyéb nagyobb kiadások felemésztik havi jövedelmük nagy részét. Körülbelül 13 százalék mondta azt, hogy nem kell ugyan törlesztőrészletet fizetnie, de így is nehéz dolga lesz, mert alacsony a fizetése, és nincs kilátásban béremelés. Tíz százalék azt vallotta, hogy nehéz dolga lesz, mert a törlesztőrészlet elviszi a család havi jövedelmének jelentős részét, de kap némi segítséget a szülőktől.
A munkáltatók mintegy 62 százaléka nyilatkozta azt, hogy idén emelni tervezi alkalmazottai fizetését, 21 százalék csak bizonyos munkakörben dolgozó alkalmazottak bérért készül növelni, 17 százalék pedig nem emel fizetést ebben az évben.
Az országos nettó átlagbér szeptemberben 4003 volt, 70 lejjel (1,8 százalékkal) nagyobb, mint augusztusban, a bruttó átlagbér pedig 6457 lej volt, 109 lejjel (1,7 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
A HR-szakemberek 36 százaléka szerint vállalatuknál 5–10 százalékkal fognak nőni a bérek idén, 22 százalék 5 százalékos, 17 százalék pedig 10–15 százalékos emelésre készül.
A munkáltatók 52 százaléka a munkavállalók motiváltságának fenntartására irányuló éves terv részeként tervezi végrehajtani a béremelést, 28 százalék a gazdasági konjunktúra, 17 százalék a munkaerőpiac dinamikája, 2,5 százalék pedig a vállalat várakozásokat felülmúló teljesítménye miatt ad fizetésemelést. Körülbelül 5 százalék más okokból tervezi emelni a béreket.
Azok, akik nem emelik a fizetéseket, jobbára – 39 százalékban – azért döntöttek így, mert más módon akarják megjutalmazni alkalmazottaikat. A megkérdezett munkavállalók 28 százaléka azért nem emeli a fizetéseket, mert a vállalat pénzügyi helyzete ezt nem teszi lehetővé, 17 százalék a makrogazdasági környezetre hivatkozott, 17 százalék pedig azzal indokolta a döntést, hogy vállalatuknál csak bértárgyalással nőnek a bérek.
Az Undelucrăm.ro a legnagyobb online munkavállalói közösség Romániában, a platformon regionális szinten több mint egymillió munkavállaló van jelen.
Átlagban 12 százalékkal nőttek ebben az évben a bruttó bérek a magánvállalatoknál – derül ki a PwC Románia csütörtökön közzétett felméréséből.
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Anyagilag egyre megerőltetőbb lesz gépkocsit fenntartani, vezetni, hiszen akár havi több száz lejes pluszköltséget generálhatnak az autótulajdonosoknak a kormány megszorító intézkedései, melyek egyéb drágulásokkal karöltve érkeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök takarékossági okokból arra utasította a minisztériumokat és a közintézményeket, hogy ritkítsák az alkalmazottak külföldi útjait.
A második deficitcsökkentő csomag a Környezetvédelmi Alap (AFM) programjairól is rendelkezni fog, beleértve a roncsautóprogramot is – nyilatkozta szerdán Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter.
Románia nagyon jó jelzést kapott az Európai Bizottságtól, miután a kormány felelősséget vállalt az első deficitcsökkentő intézkedéscsomagért, és ezzel mérséklődött az ország leminősítésének kockázata – véli Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Újabb, menetrendszerű tiltakozó akciókat hirdetett kedden az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) a kormány deficitcsökkentő intézkedései ellen.
Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este azt nyilatkozta, ügyvivő államfőként meglepetéssel értesült arról, hogy a bírák és ügyészek átlagosan 48 éves korban vonulnak nyugdíjba és az átlagnyugdíjuk 5000 euró.
A költségvetési hiány korrekciója prioritás Románia számára – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter kedden, az uniós pénzügyminiszterek tanácsának (Ecofin) ülésén.
szóljon hozzá!