A gyakorlatban azonban ez nem valósult meg, a vállalkozások egy jelentős része továbbra is a jogszabály által előírt minimumnál kevesebb nettó vagyont jelentett, ám ez nem járt semmilyen következménnyel. Az EY Románia összesítése szerint 2016-os évre a romániai aktív cégek 46 százaléka, míg 2017-es évre a 39 százalék jelentett a törvényesnél kevesebb nettó vagyont, ami számításaik szerint 270 ezer vállalkozást jelent.

Emiatt a pénzügyminisztérium kezdeményezte a gazdasági vállalkozásokról szóló törvény módosításának tervezetét a tőkevesztett vállalkozások helyzetének rendezéséről. Eszerint a minisztérium honlapján közzétennék azoknak a cégeknek a listáját, melyek aktív vagyona kevesebb mint a törzstőke fele, s ha egy cég két egymást követő évben megjelenik a listán, az adóhatóság hivatalból elindíthatja az eljárást a felszámolására.

– részletezte a gazdasági elemző. Rámutatott, a tervezetet egy sor korábbi intézkedés is megelőzte, már 2015-ben a hatóságok hivatalos értesítést küldtek ezeknek a vállalkozásoknak, emlékeztetve a törvényes előírásra.

A Számvevőszék jelentésében szintén felhívta az adóhatóságok figyelmét, hogy nem összpontosítanak azokra a cégekre, melyek veszteséget jelentenek, bár a kockázatelemzésben ez is egyik kritérium, mégsem ellenőrzik kiemelten. Aztán 2017 óta a pénzügyi mérleg benyújtásához szükséges űrlapon külön mezőben kell feltüntetni, ha a nettó vagyonra vonatkozó előírás nem teljesül.

– tanácsolja Raluca Popa.

„Nem életszerű, és furcsának tűnik, hogy egy cég a könyvelési adatok szerint tulajdonképpen évekig veszteséges, de mégis működik, mert a tulajdonosok folyamatosan teszik bele a saját pénzüket” – vallja hasonlóképpen Krónikának Édler András. A Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke rámutatott,

Például ha egy szolgáltató egy ezerlejes munkáért száz lejt számláz le, és a különbözetet zsebre teszi, akkor csak száz lej után fizet adót, de gyorsan tőkevesztetté válik, hiszen a száz lejből kellene fenntartania a működését.