Budapest és Bukarest is „felszállhat” a Starline szupergyors vonatra

szupergyors vonat

A szupergyors vonat 39 európai célállomást kíván összekötni

Fotó: Pixabay.com

Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket, teljesen új, multifunkcionális állomásépületeket képzel el. A Starline névre elkeresztelt, az elképzelések szerint 2040-ig „sínre tehető” szupergyors vonat Budapesten és Bukarestben is megállna, viszont külön vonalon.

Páva Adorján

2025. március 30., 16:572025. március 30., 16:57

A 21st Europe nevű dán agytröszt (think tank) Starline-hálózata 39 európai célállomást tervez összekötni, a szupergyors vonat többek között az Egyesült Királyságba, Törökországba és Ukrajnába is eljutna – olvasható a Euronews portál angol nyelvű kiadásában.

A cikkben kifejtik, az elmúlt években átadott több tucatnyi vasúti útvonal megkönnyíti az európai országhatárokat átlépő utazást, egy koppenhágai székhelyű agytröszt nemrégiben bejelentett javaslata azonban sokkal ambiciózusabb tervet fogalmaz meg a kontinens vasúti összeköttetéseivel kapcsolatban.

A Starline szupergyors vonat előnyei

A 21st Europe tervezete egy egész Európára kiterjedő nagy sebességű vasúti hálózatot irányoz elő, amely úgy működne, mint egy metróhálózat. A Starline névre keresztelt tervezet a kontinens „széttöredezett, egyenetlen és gyakran lassú” vasúti infrastruktúrájának újjáépítését és a légi közlekedéssel vetekedő, ultragyors összeköttetések bevezetését célozza.

„A metrórendszerhez hasonlóan kialakított Starline megváltoztatja az európaiak saját kontinensükről alkotott képét – nem távoli fővárosok gyűjteményeként, hanem egyetlen, gyorsan mozgó hálózatként, ahol minden kapcsolat, legyen szó emberekről vagy árukról, könnyen elérhető” – írják le elképzelésüket a tanácsadók-elemzők.

A 21st Europe célja, hogy a hálózat 2040-re működjön. De mennyire reális a tervük?

– teszik fel a kérdést a Euronews cikkében. Amely szerint tagadhatatlan, hogy egy egész Európára kiterjedő vasúti rendszer, a Starline szupergyors vonat rendkívül népszerű lenne az utazók körében. „Az éjszakai vonatok aranykorától kezdve az Interrail mai évi több mint 400 000 felhasználójáig egyértelmű az igény a nyílt, hozzáférhető utazásra” – állítja a kutatóintézet. A közigény ellenére azonban a határokon átnyúló utazás „továbbra is széttöredezett, lassú és drága”.

Tény, hogy már folyamatban van az Európai Unió kezdeményezésének, a transzeurópai közlekedési hálózatnak (TEN-T) a kiépítése, amelynek célja az infrastruktúra egységesítése az egész kontinensen. A dán agytröszt szerint azonban hiányzik belőle az „ambíció és tervezés”; az utazási élményt rontja, hogy a bonyolult jegyrendszer, a következetlen szolgáltatások és az elavult állomások miatt a vasút széttöredezettnek tűnik, és kijelenthető: „elszalasztották a lehetőséget, hogy a vasúti közlekedés Európa meghatározó jellemzőjévé váljon”.

A csoport úgy véli, hogy az egységes tervezés kulcsfontosságú a határokon átnyúló hálózat kiépítésében. „Az állomások szétválasztottnak tűnnek, a vonatok kialakítása nagyon eltérő, és magát az utazást ritkán tekintik az élmény részének” – állapították meg a jelenlegi rendszerről. Miközben más közlekedési formák – például a „golyóvasútnak” is nevezett japán Sinkanszen nagy sebességű vasúthálózat vagy a skandináv repülőterek – megmutatták, hogy „a mobilitás egyszerre lehet funkcionális és ikonikus”.

A 21st Europe 22 000 kilométeres Starline-hálózata 39 európai célállomást kíván összekötni, az Egyesült Királyságba, Törökországba és Ukrajnába is eljutnak járatok.

Az új rendszer a becslések szerint 30 százalékkal gyorsabb lesz, mint a közúti és a jelenlegi vasúti közlekedés, a vonatok 300-400 km/h sebességgel közlekedhetnek.

Ez azt jelenti, hogy az utasok például a jelenlegi egész napos utazás helyett alig több, mint öt óra alatt juthatnának el Helsinkiből Berlinbe.

A Starline vonatai könnyen felismerhető mélykék színűek lesznek. A kocsikat nem osztályok szerint osztják majd fel, hanem a különböző igényeknek megfelelő terek szerint, például csendes zónák a dolgozóknak vagy családbarát övezetek. Ugyanakkor a szerelvényeket úgynevezett „időérzékeny áruk” szállítására is használnák, mint például orvosi eszközök, kiemelt fontosságú friss termékek vagy gyártóipari alkatrészek.

A vonatok a nagyvárosok mellett épülő új állomásokra érkeznek majd, amelyek csatlakoznak a meglévő városi közlekedési rendszerekhez. A think tank elképzelései szerint

ezek az állomások kulturális-szórakoztató központok lesznek, amelyekben éttermek, bevásárlóközpontok és jól kialakított váróterek, valamint koncerttermek, múzeumok, sportlétesítmények és rendezvényterek is helyet kapnak.

szupergyors vonat Galéria

A Starline szupergyors vonat tervezett útvonalainak térképe

Fotó: 21st Europe

A Starline szupergyors vonat útvonaltervei

A kezdeményezők útvonalterveket is felvázoltak. A mellékelt térképen öt fővonal látható: Nápoly–Helsinki (sárga), Lisszabon–Kijev (vörös), Madrid–Isztambul (narancssárga), Dublin–Kijev (zöld) és Milánó–Oslo (barna). Budapest a narancssárga vonal mentén látható, Bécs és Belgrád között, míg Bukarest a vörös vonalon kap helyet a térképen, Szófia és Chișinău között.

A magyar és a román főváros között nem húztak közvetlen vonalat, tehát a Starline jelenlegi tervezete nem érinti Erdélyt. Budapestről csak Belgrád és Szófia érintésével lehetne Bukarestbe jutni, de minden bizonnyal így is elég gyorsan.

Mint ismeretes, jó ideje felmerült egy nagy sebességű vasútvonal kiépítése a magyar és a román főváros között. Tavaly ősszel a bukaresti közlekedési miniszter úgy fogalmazott: úgynevezett köz- és magán-együttműködés révén képzeli el a Budapest és Bukarest között tervezett nagy sebességű vasút megépítését. Sorin Grindeanu szerint a két ország kormányához egy harmadik állam vasútépítője társulhatna.

Visszatérve a koppenhágai kutatóintézet tervére: arra is emlékeztetnek, hogy a közlekedés Európa egyik legnagyobb éghajlati kihívása. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint 2022-ben az ágazat az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 29 százalékát adta. A rövid távú repülőjáratok továbbra is milliók számára jelentik az alapértelmezett közlekedési módot, annak ellenére, hogy a nagy sebességű vasút akár 90 százalékkal kevesebb CO2-t bocsát ki utazásonként.

Az olyan országok, mint Franciaország és Ausztria, elkezdték korlátozni a rövid távú járatokat ott, ahol van vasúti alternatíva, de a valódi hatáshoz kontinentális megközelítésre van szükség – állítja a kutatóközpont.

Idézet
A nagy sebességű vasútra való bátor átállás lehet Európa legjobb esélye arra, hogy elérje a 2050-re kitűzött nettó nulla százalékos célkitűzéseit, miközben biztosítja, hogy a mobilitás gyors és környezetbarát maradjon”

– érvelnek az agytröszt munkatársai.

De hogyan válhat a Starline valósággá? A 21st Europe központi koordinációt javasol a vonatok, az utasok élménye és a technológia tekintetében, miközben a nemzeti vasúttársaságok számára lehetővé teszi, hogy franchise modell alapján üzemeltessék az útvonalakat. Az agytröszt szerint a rendszert közpénzekből finanszírozzák és a jóváhagyott nemzeti vasúttársaságok működtetik majd, miközben egy új európai vasúti hatóság (ERA) felügyeli, amely az uniós kereteken belül a rendszer koordinációjáért, interoperabilitásáért és hosszú távú bővítéséért felelős szerv.

A kezdeményezők szerint ahhoz, hogy a Starline európai rendszerként működhessen, harmonizált munkaügyi megállapodásokra, műszaki szabványokra és biztonsági előírásokra lenne szükség. Ez azt jelenti, hogy a mozdonyvezetőket, a karbantartó személyzetet és az állomások személyzetét közös európai keretrendszerben képeznék ki, biztosítva a működési egységességet, függetlenül attól, hogy hol dolgoznak.

Ez egy rendkívül ambiciózus javaslat, de az agytröszt szerint 2040-re megvalósulhat. „Most megkezdjük a hálózat kiépítését a valódi változás előmozdítása érdekében, összehozva a politikai döntéshozókat, tervezőket és az iparág vezetőit, hogy a jövőképet tettekre váltsuk” – közölte a 21st Europe dán agytröszt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 23., péntek

Románia az egyetlen tagállam, amely nem küldte el a költségvetési hiány csökkentéséről szóló jelentést

Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.

Románia az egyetlen tagállam, amely nem küldte el a költségvetési hiány csökkentéséről szóló jelentést
2025. május 23., péntek

Trump 50 százalékos vámot vethet ki Európára

Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.

Trump 50 százalékos vámot vethet ki Európára
2025. május 23., péntek

Villanypásztorprogram: több mint 200 pályázatot hagytak jóvá

A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.

Villanypásztorprogram: több mint 200 pályázatot hagytak jóvá
2025. május 23., péntek

Nicușor Dan: szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése

Szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése a következő időszakban – jelentette ki pénteken Nicușor Dan megválasztott államfő.

Nicușor Dan: szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése
2025. május 22., csütörtök

Boloș szerint megvalósítható Nicușor Dannak a kampányígérete

Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.

Boloș szerint megvalósítható Nicușor Dannak a kampányígérete
2025. május 22., csütörtök

Nyugdíjak újraszámítása: még várni kell, egyelőre csak tesztelik a rendszert

Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.

Nyugdíjak újraszámítása: még várni kell, egyelőre csak tesztelik a rendszert
2025. május 22., csütörtök

Kedvezményes gazdahitelprogramot hirdet meg a mezőgazdasági minisztérium

Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.

Kedvezményes gazdahitelprogramot hirdet meg a mezőgazdasági minisztérium
2025. május 22., csütörtök

Hamvába holt: nem épül meg Nagyváradon az amerikai közreműködéssel tervezett akkumulátorgyár

Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.

Hamvába holt: nem épül meg Nagyváradon az amerikai közreműködéssel tervezett akkumulátorgyár
2025. május 22., csütörtök

Kormánypénzekkel akadályoznák meg, hogy vissza kelljen fizetni repülőterek felújítására kapott uniós finanszírozást

Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.

Kormánypénzekkel akadályoznák meg, hogy vissza kelljen fizetni repülőterek felújítására kapott uniós finanszírozást
2025. május 22., csütörtök

Burduja a villanyszámlákról: nincs szó az ársapka meghosszabbításáról

A villamosenergia-piacot július 1-jétől mindenképpen liberalizáljuk, és nincs szó az ársapka meghosszabbításáról – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.

Burduja a villanyszámlákról: nincs szó az ársapka meghosszabbításáról