Budapest és Bukarest is „felszállhat” a Starline szupergyors vonatra

szupergyors vonat

A szupergyors vonat 39 európai célállomást kíván összekötni

Fotó: Pixabay.com

Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket, teljesen új, multifunkcionális állomásépületeket képzel el. A Starline névre elkeresztelt, az elképzelések szerint 2040-ig „sínre tehető” szupergyors vonat Budapesten és Bukarestben is megállna, viszont külön vonalon.

Páva Adorján

2025. március 30., 16:572025. március 30., 16:57

A 21st Europe nevű dán agytröszt (think tank) Starline-hálózata 39 európai célállomást tervez összekötni, a szupergyors vonat többek között az Egyesült Királyságba, Törökországba és Ukrajnába is eljutna – olvasható a Euronews portál angol nyelvű kiadásában.

A cikkben kifejtik, az elmúlt években átadott több tucatnyi vasúti útvonal megkönnyíti az európai országhatárokat átlépő utazást, egy koppenhágai székhelyű agytröszt nemrégiben bejelentett javaslata azonban sokkal ambiciózusabb tervet fogalmaz meg a kontinens vasúti összeköttetéseivel kapcsolatban.

A Starline szupergyors vonat előnyei

A 21st Europe tervezete egy egész Európára kiterjedő nagy sebességű vasúti hálózatot irányoz elő, amely úgy működne, mint egy metróhálózat. A Starline névre keresztelt tervezet a kontinens „széttöredezett, egyenetlen és gyakran lassú” vasúti infrastruktúrájának újjáépítését és a légi közlekedéssel vetekedő, ultragyors összeköttetések bevezetését célozza.

„A metrórendszerhez hasonlóan kialakított Starline megváltoztatja az európaiak saját kontinensükről alkotott képét – nem távoli fővárosok gyűjteményeként, hanem egyetlen, gyorsan mozgó hálózatként, ahol minden kapcsolat, legyen szó emberekről vagy árukról, könnyen elérhető” – írják le elképzelésüket a tanácsadók-elemzők.

A 21st Europe célja, hogy a hálózat 2040-re működjön. De mennyire reális a tervük?

– teszik fel a kérdést a Euronews cikkében. Amely szerint tagadhatatlan, hogy egy egész Európára kiterjedő vasúti rendszer, a Starline szupergyors vonat rendkívül népszerű lenne az utazók körében. „Az éjszakai vonatok aranykorától kezdve az Interrail mai évi több mint 400 000 felhasználójáig egyértelmű az igény a nyílt, hozzáférhető utazásra” – állítja a kutatóintézet. A közigény ellenére azonban a határokon átnyúló utazás „továbbra is széttöredezett, lassú és drága”.

Tény, hogy már folyamatban van az Európai Unió kezdeményezésének, a transzeurópai közlekedési hálózatnak (TEN-T) a kiépítése, amelynek célja az infrastruktúra egységesítése az egész kontinensen. A dán agytröszt szerint azonban hiányzik belőle az „ambíció és tervezés”; az utazási élményt rontja, hogy a bonyolult jegyrendszer, a következetlen szolgáltatások és az elavult állomások miatt a vasút széttöredezettnek tűnik, és kijelenthető: „elszalasztották a lehetőséget, hogy a vasúti közlekedés Európa meghatározó jellemzőjévé váljon”.

A csoport úgy véli, hogy az egységes tervezés kulcsfontosságú a határokon átnyúló hálózat kiépítésében. „Az állomások szétválasztottnak tűnnek, a vonatok kialakítása nagyon eltérő, és magát az utazást ritkán tekintik az élmény részének” – állapították meg a jelenlegi rendszerről. Miközben más közlekedési formák – például a „golyóvasútnak” is nevezett japán Sinkanszen nagy sebességű vasúthálózat vagy a skandináv repülőterek – megmutatták, hogy „a mobilitás egyszerre lehet funkcionális és ikonikus”.

A 21st Europe 22 000 kilométeres Starline-hálózata 39 európai célállomást kíván összekötni, az Egyesült Királyságba, Törökországba és Ukrajnába is eljutnak járatok.

Az új rendszer a becslések szerint 30 százalékkal gyorsabb lesz, mint a közúti és a jelenlegi vasúti közlekedés, a vonatok 300-400 km/h sebességgel közlekedhetnek.

Ez azt jelenti, hogy az utasok például a jelenlegi egész napos utazás helyett alig több, mint öt óra alatt juthatnának el Helsinkiből Berlinbe.

A Starline vonatai könnyen felismerhető mélykék színűek lesznek. A kocsikat nem osztályok szerint osztják majd fel, hanem a különböző igényeknek megfelelő terek szerint, például csendes zónák a dolgozóknak vagy családbarát övezetek. Ugyanakkor a szerelvényeket úgynevezett „időérzékeny áruk” szállítására is használnák, mint például orvosi eszközök, kiemelt fontosságú friss termékek vagy gyártóipari alkatrészek.

A vonatok a nagyvárosok mellett épülő új állomásokra érkeznek majd, amelyek csatlakoznak a meglévő városi közlekedési rendszerekhez. A think tank elképzelései szerint

ezek az állomások kulturális-szórakoztató központok lesznek, amelyekben éttermek, bevásárlóközpontok és jól kialakított váróterek, valamint koncerttermek, múzeumok, sportlétesítmények és rendezvényterek is helyet kapnak.

szupergyors vonat Galéria

A Starline szupergyors vonat tervezett útvonalainak térképe

Fotó: 21st Europe

A Starline szupergyors vonat útvonaltervei

A kezdeményezők útvonalterveket is felvázoltak. A mellékelt térképen öt fővonal látható: Nápoly–Helsinki (sárga), Lisszabon–Kijev (vörös), Madrid–Isztambul (narancssárga), Dublin–Kijev (zöld) és Milánó–Oslo (barna). Budapest a narancssárga vonal mentén látható, Bécs és Belgrád között, míg Bukarest a vörös vonalon kap helyet a térképen, Szófia és Chișinău között.

A magyar és a román főváros között nem húztak közvetlen vonalat, tehát a Starline jelenlegi tervezete nem érinti Erdélyt. Budapestről csak Belgrád és Szófia érintésével lehetne Bukarestbe jutni, de minden bizonnyal így is elég gyorsan.

Mint ismeretes, jó ideje felmerült egy nagy sebességű vasútvonal kiépítése a magyar és a román főváros között. Tavaly ősszel a bukaresti közlekedési miniszter úgy fogalmazott: úgynevezett köz- és magán-együttműködés révén képzeli el a Budapest és Bukarest között tervezett nagy sebességű vasút megépítését. Sorin Grindeanu szerint a két ország kormányához egy harmadik állam vasútépítője társulhatna.

Visszatérve a koppenhágai kutatóintézet tervére: arra is emlékeztetnek, hogy a közlekedés Európa egyik legnagyobb éghajlati kihívása. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint 2022-ben az ágazat az EU teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mintegy 29 százalékát adta. A rövid távú repülőjáratok továbbra is milliók számára jelentik az alapértelmezett közlekedési módot, annak ellenére, hogy a nagy sebességű vasút akár 90 százalékkal kevesebb CO2-t bocsát ki utazásonként.

Az olyan országok, mint Franciaország és Ausztria, elkezdték korlátozni a rövid távú járatokat ott, ahol van vasúti alternatíva, de a valódi hatáshoz kontinentális megközelítésre van szükség – állítja a kutatóközpont.

Idézet
A nagy sebességű vasútra való bátor átállás lehet Európa legjobb esélye arra, hogy elérje a 2050-re kitűzött nettó nulla százalékos célkitűzéseit, miközben biztosítja, hogy a mobilitás gyors és környezetbarát maradjon”

– érvelnek az agytröszt munkatársai.

De hogyan válhat a Starline valósággá? A 21st Europe központi koordinációt javasol a vonatok, az utasok élménye és a technológia tekintetében, miközben a nemzeti vasúttársaságok számára lehetővé teszi, hogy franchise modell alapján üzemeltessék az útvonalakat. Az agytröszt szerint a rendszert közpénzekből finanszírozzák és a jóváhagyott nemzeti vasúttársaságok működtetik majd, miközben egy új európai vasúti hatóság (ERA) felügyeli, amely az uniós kereteken belül a rendszer koordinációjáért, interoperabilitásáért és hosszú távú bővítéséért felelős szerv.

A kezdeményezők szerint ahhoz, hogy a Starline európai rendszerként működhessen, harmonizált munkaügyi megállapodásokra, műszaki szabványokra és biztonsági előírásokra lenne szükség. Ez azt jelenti, hogy a mozdonyvezetőket, a karbantartó személyzetet és az állomások személyzetét közös európai keretrendszerben képeznék ki, biztosítva a működési egységességet, függetlenül attól, hogy hol dolgoznak.

Ez egy rendkívül ambiciózus javaslat, de az agytröszt szerint 2040-re megvalósulhat. „Most megkezdjük a hálózat kiépítését a valódi változás előmozdítása érdekében, összehozva a politikai döntéshozókat, tervezőket és az iparág vezetőit, hogy a jövőképet tettekre váltsuk” – közölte a 21st Europe dán agytröszt.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 16., péntek

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint

Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint
2025. május 15., csütörtök

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme
2025. május 15., csütörtök

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér

Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér
2025. május 14., szerda

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben

Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben
2025. május 14., szerda

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt
2025. május 14., szerda

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint

Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint
2025. május 14., szerda

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)

Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)
2025. május 13., kedd

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint
2025. május 13., kedd

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is

Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is
2025. május 13., kedd

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból

Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból