Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Sikeresen lobbiztak a Partiumért a Három Tenger Kezdeményezés (3SI) bukaresti csúcstalálkozóján, Nagyvárad felkerült a Via Carpatia közlekedési folyosó nyomvonalára – újságolta el szerdán a Krónikának Pásztor Sándor, a Bihar megyei önkormányzat elnöke.
2018. szeptember 20., 10:152018. szeptember 20., 10:15
Hangsúlyozta, ezért mentek el a csúcstalálkozóra, és sikerült is elérni, hogy Nagyvárad most már rajta van a „térképen”. „Tekintetbe véve, hogy a részt vevő országok belefoglalták a zárónyilatkozatba ezt a stratégiai útpályázatot, innen már nehéz lenne visszalépni” – szögezte le.
Pásztor szerint a fejlemény a térség számára mindenképp biztató, ugyanis
Üröm az örömben viszont a megyeelnök szerint, hogy Románia „szokás szerint” most sem azt vállalta, hogy teljes mellszélességgel támogatja a projektet, hanem mindössze azt, hogy ha van finanszírozás, akkor partner lesz. Ám a partiumi politikus szerint ez már így is előrelépés, hiszen Románia eddig hallgatott ebben a témában.
Pásztor Sándor ugyanakkor emlékeztetett, hogy már márciusban tartottak Nagyváradon egy konferenciát, ahová összehívták partiumi megyék tanácselnökeit, prefektusait, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország képviselőit, és már akkor eldöntötték, hogy a Partium csatlakozik a Litvániát Görögországgal összekötő, Románián is áthaladó Via Carpatia-autópálya megépítését támogató térségekhez. Akkor Arad, Bihar, Szatmár és Temes megye képviselői erről megállapodást is aláírtak, bár még nem volt megrajzolva az út pontos romániai nyomvonala.
Mint ismeretes, az Európai Unió észak–dél irányú legkeletibb autópályájának kiépítéséről szóló szándéknyilatkozatot nyolc évvel ezelőtt Lengyelországban írták alá hét ország – Lengyelország, Litvánia, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária és Görögország – képviselői. A 3300 kilométer hosszúra tervezett Via Carpatia a litván Klaipédán és Kaunason, a lengyel Bialystokon, Lublinon, Rzeszówon, a szlovákiai Kassán keresztül Debrecenig, továbbá Románián és Bulgárián keresztül halad Görögországig.
Andrzej Adamczyk lengyel infrastrukturális és építkezési miniszter még két évvel ezelőtt azt nyilatkozta, hogy a több ezer kilométeres Via Carpatia 2026-ig megépülhet. Romániában fenntartásokat fogalmaztak meg a finanszírozásával kapcsolatban, mert ezzel az ország túllépné az államháztartási hiányt, ezért a közvetlen uniós finanszírozást tartják erre alkalmasnak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!