Az olajpiac igazi átalakulása még csak most kezdődik, rövid távon ingadozó, hosszabb távon pedig stabil olajárakra lehet számítani a Forbes.com hírportál szerint.
2016. április 06., 12:222016. április 06., 12:22
2016. április 06., 14:582016. április 06., 14:58
Rövid távon nehezen becsülhető meg az olajár alakulása. A piaci volatilitás a globális pénzügyi válság óta mostanában szökött fel a legmagasabb szintre két fő tényező, az amerikai palaolaj-kitermelés gyors növekedése miatt, illetve mert Szaúd-Arábia piaci részesedésének védelme érdekében feladta hagyományos kínálat- és árszabályozó szerepét. Hosszabb távon azonban az olajárak alakulását két alapvető trend határozza meg, ezért a kilátások jobban behatárolhatóak.
Az egyik fő tényező a legnagyobb olajfelhasználó, a közlekedés részarányának a csökkenése a keresletben, a másik pedig az olajtermelésben a nagy tőkeigényű technológiák részarányának a zsugorodása lesz. Mindkét tényező az olajárak hosszú távú emelkedése ellen hat.
A közlekedés olajtermékek iránti keresletét elsősorban az elektromos járművek robbanásszerű terjedése szorítja vissza. Az UBS elemzése szerint a csökkenő akkumulátorárak és adózási szabályok Európában 2021-re, Kínában 2025-re versenyképessé tehetik az elektromos autókat a hagyományos járművekkel szemben.
A világnak azonban ezzel együtt is még nagyon hosszú ideig és nagyon sok olajra lesz szüksége. Változni fog viszont a kitermelés költséghatékonysága, és az összes termelésen belül csökkenni fog a nagy tőkeigényű kitermelési eljárások részaránya. Mindez pedig együttesen hosszabb távon árstabilitást és nem túl magas olajárakat hoz.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
szóljon hozzá!