Nem ment zökkenőmentesen. Kapkodás jellemezte a könyvelők munkáját az elmúlt napokban
Fotó: Pixabay
Meggyűjtötte a romániai könyvelők baját az elmúlt időszakban a pénzügyminisztérium, miután utolsó pillanatban módosította a részmunkaidős szerződésekre vonatkozó D112-es elektronikus űrlapot. Az ágazat képviselői azt kérik, ne fordulhasson elő, hogy a szaktárca késve látja el a feladatát.
2022. szeptember 30., 09:152022. szeptember 30., 09:15
„A pénzügyminisztériumnak is legyenek kötelezettségei, és létezzenek határidők, amelyeket be kell tartania” – javasolják a versenyszféra képviselői, miután a könyvelők és a könyvelési szoftverek fejlesztői az elmúlt hétvégén azzal szembesültek, hogy az adóbevallások leadásának határideje előtt két nappal a szaktárca módosította a részmunkaidős szerződésekre vonatkozó D112-es elektronikus űrlapot. Ami még így is tele volt hibákkal, majd az utolsó előtti percben újra változtattak.
A pénzügyminisztérium honlapján egy héttel korábban megjelent ugyan a D112-es nyilatkozat új változata, amely tartalmazta a részmunkaidős szerződésekre vonatkozó módosításokat, ám mivel annak érvényesítési hibái voltak, szeptember 23-án, pénteken – vagyis a határidő előtt két nappal – előrukkoltak egy javított, de még mindig nem elég jó változattal.
„Az jelentett kiutat, hogy ugyan az adóbevallásokat minden hónap 25-éig kell feltölteni, ám ez szeptemberben vasárnapra esett, így még hétfőn is elfogadták a nyilatkozatokat a privát virtuális térben (SPV)” – mutatott rá lapunk megkeresésére Bodosi Imre az egész országban, de leginkább Erdélyben könyvelési és ügyviteli szoftvereket szolgáltató és szervizelő Hamor Soft cég társtulajdonosa.
„Általában túl későn jelennek meg a pénzügyminisztérium által kidolgozott eljárási útmutatók, a program módosításai, amivel a megváltozott nyilatkozatokat fel lehet tölteni a pénzügyminisztérium platformjára” – hívta fel a figyelmet Bodosi Imre. Kifejtette, minden programot tesztelni kellene, természetes, hogy a pénzügyminisztérium szakemberei is javítgatják, de az ágazat képviselői szerint erre időt kellene hagyni.
„Ha a módosítás későn jelenik meg, kapkodás van” – összegezte Bodosi Imre.
Meglátása szerint az lenne a megoldás, ha módosítanák az adóeljárási törvénykönyvet, és belefoglalnák, hogy a pénzügyminisztérium kötelessége ezeket a módosításokat időben rendelkezésre bocsátani, hogy a saját programfejlesztőjének legyen ideje letesztelni, ha szükséges módosítani, majd a könyvelők időben tudják benyújtani a jelentéseiket.
– szögezte le a vállalkozó.
„Gondot jelent ugyanakkor, hogy a pénzügyminisztérium számítástechnikai szakemberei csak programot írnak, nem ismerik a területet, ahol azt a programot használni fogják, ez esetben a könyvelést, az ügyvitelt” – mutatott rá egyúttal Bodosi Imre. Hozzátette, az úgynevezett „nyílt kormányzásra” van akarat, az országos szoftver szövetség tagjaként például részt vettek az e-számlázás, az e-szállítás rendszerének a kidolgozásában, és a lobbinak köszönhető, hogy egyelőre ezeken a területeken nem alkalmaznak bírságot. Ismerni kell, hogy milyen környezetbe kell használni a programot, a cégek mennyi idő alatt tudnak felkészülni annak az alkalmazására, részletezte a szakértő.
Kifejtette, a programozóik, amikor éppen nem fejlesztenek, terepen vannak, a cégeknél, a könyvelőknél szervizelik a szoftvereket, megismerik a felhasználók igényeit. Így a részmunkaidős módosításokkal kapcsolatos fejetlenségben is elboldogultak, végül nem csúsztak el, de ha a minisztérium időben lép, nem kellett volna kapkodniuk.
Mint ismeretes, augusztus közepén jelent meg a Hivatalos Közlönyben a 1855/2022-es pénzügyminisztériumi rendelet, mely a részmunkaidős szerződéseket szabályozza, eszerint ha a részmunkaidőben foglalkoztatott személy juttatása nem éri el a minimálbért, a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulékot a minimálbérnek megfelelően kell befizetni.
A részmunkaidős szerződésekre kivetett „többletadó” eltörlését kéri a kormánytól a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR).
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
szóljon hozzá!