Fotó: Mediafax
2010. augusztus 25., 09:052010. augusztus 25., 09:05
Az illetékes hivatalok alkalmazottai azonban még mindig nem tudnak pontos felvilágosítást adni, így előfordul, hogy egymásnak ellentmondóan magyarázzák a jogszabályt. Amint arról lapunkban beszámoltunk, júliustól az érintettek havi bevételük után egészség-, illetve nyugdíjbiztosítást, valamint munkanélküliségi járulékot is kötelesek befizetni.
Ehhez első lépésként legkésőbb ma szerződést kell kötniük a három illetékes szakhatósággal, illetve be kell fizetniük a júliusi jövedelmük utáni munkanélküliségi hozzájárulást, valamint nyugdíjbiztosítást. Amennyiben ezt elmulasztják, tetemes, 2500 és 5000 lej közötti pénzbírságokra számíthatnak. Az egészségbiztosítás az egyetlen, amit most nem kell egyébként befizetniük, mivel azt csak negyedévenként vagy évente kell utalni.
Az elmúlt napokban óriási sorok alakultak ki a szakhatóságok megyei kirendeltségeinél, ám is ez okozta a legnagyobb fejtörést az érintettek számára. Ugyanis – mint sokan elpanaszolták – a hivatalnokokat nem tájékoztatták megfelelően az új előírásokról, így sokszor egymásnak ellentmondóan értelmezték a módosításokat, vagy egyáltalán nem is tájékoztatják az érintetteket azokról a lépésekről, amelyeket meg kell tenniük, hogy törvényes keretek között folytathassák eddigi tevékenységüket.
A gondot egyebek mellett az is okozza, hogy az adótörvénykönyv módosítása július végén jelent meg, azonban visszamenőlegesen érvényes már júliusra. Az új rendelkezés értelmében az egyéni vállalkozóknak, a szerzői jogdíjas vagy megbízási szerződéssel tevékenykedőknek havi jövedelmük 10,5 százalékát kell befizetniük a nyugdíjpénztárnak, 0,5 százalékot a munkaerő-elhelyező ügynökségnek, 0,85 százalékot pedig az egészségbiztosítási pénztárnak – ez utóbbi nem kötelező, csak azoknak kell befizetniük, akik szeretnének betegszabadságot kivenni, amennyiben az elkerülhetetlenné válik. Minden érintettnek be kell azonban fizetnie a kötelező egészségbiztosítást, ez a jövedelem 5,5 százalékára rúg, s elég negyedévente befizetni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Látogatottsági adatok