Fotó: Pixabay
Az Európai Unióban (EU) végzett gazdasági tevékenység miatti üvegházhatásúgáz-kibocsátás 1,041 milliárd tonna szén-dioxid-egyenérték volt 2021 utolsó negyedévében, ami kevéssel meghaladja a koronavírus-járvány előtt, 2019 utolsó három hónapjában mért szintet – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által hétfőn közzétett adatokból.
2022. május 16., 19:532022. május 16., 19:53
Az EU gazdaságának üvegházhatásúgáz-kibocsátása 8 százalékkal nőtt 2021 utolsó három hónapjában 2020 azonos időszakához mérten, miután a válság előidézte visszaesést követően fellendülésnek indult a gazdaság.
Összehasonlításképpen 2019 negyedik negyedévében az EU gazdaságának üvegházhatásúgáz-kibocsátása 1,005 milliárd tonna szén-dioxid-egyenérték volt.
Valamennyi ágazatban nőtt a kibocsátás 2021 negyedik negyedévében 2020 ugyanazon időszakához mérten, a legjelentősebb növekedést a szállítás és raktározás (18 százalék), a bányászat (11 százalék) és a villamosenergia-ellátás (10 százalék) ágazatában könyvelték el.
Néhány országban elenyésző volt a növekedés (Cipruson 0,3 százalékos, Hollandiában és Szlovéniában 2 százalékos, Luxemburgban 3 százalékos), más államokban viszont számottevő, Észtországban például 28, Bulgáriában 27, Máltán pedig 23 százalékos.
Egyes országokban, például Észtországban (28 százalék), Bulgáriában (27 százalék), Svédországban (14 százalék), Lettországban és Belgiumban (13-13 százalék) jelentősebb volt a növekedés, mint a 2019 negyedik negyedéve és 2020 negyedik negyedéve közötti csökkenés.
Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős összegű támogatást hirdetett meg a kormány erdőtelepítésre. Egy hektár tölgyfaerdő telepítése esetén az elérhető teljes támogatás közel húszezer euró, a programban résztvevők húsz éven át évi 640 euró támogatásban részesülnek.
A megismételt romániai elnökválasztás első fordulójának eredménye sokkolta a pénzpiacot, az egyre fokozódó aggodalmak erős érzelmi reakciókat váltottak ki a befektetők és a megtakarításokkal rendelkező lakosság körében is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!