Fotó: Pixabay
Az Európai Unióban (EU) végzett gazdasági tevékenység miatti üvegházhatásúgáz-kibocsátás 1,041 milliárd tonna szén-dioxid-egyenérték volt 2021 utolsó negyedévében, ami kevéssel meghaladja a koronavírus-járvány előtt, 2019 utolsó három hónapjában mért szintet – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által hétfőn közzétett adatokból.
2022. május 16., 19:532022. május 16., 19:53
Az EU gazdaságának üvegházhatásúgáz-kibocsátása 8 százalékkal nőtt 2021 utolsó három hónapjában 2020 azonos időszakához mérten, miután a válság előidézte visszaesést követően fellendülésnek indult a gazdaság.
Összehasonlításképpen 2019 negyedik negyedévében az EU gazdaságának üvegházhatásúgáz-kibocsátása 1,005 milliárd tonna szén-dioxid-egyenérték volt.
Valamennyi ágazatban nőtt a kibocsátás 2021 negyedik negyedévében 2020 ugyanazon időszakához mérten, a legjelentősebb növekedést a szállítás és raktározás (18 százalék), a bányászat (11 százalék) és a villamosenergia-ellátás (10 százalék) ágazatában könyvelték el.
Néhány országban elenyésző volt a növekedés (Cipruson 0,3 százalékos, Hollandiában és Szlovéniában 2 százalékos, Luxemburgban 3 százalékos), más államokban viszont számottevő, Észtországban például 28, Bulgáriában 27, Máltán pedig 23 százalékos.
Egyes országokban, például Észtországban (28 százalék), Bulgáriában (27 százalék), Svédországban (14 százalék), Lettországban és Belgiumban (13-13 százalék) jelentősebb volt a növekedés, mint a 2019 negyedik negyedéve és 2020 negyedik negyedéve közötti csökkenés.
Az Európai Unió célul tűzte ki, hogy 2030-ra az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, hogy 2050-re elérje a klímasemlegességet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!