FRISSÍTVE – Nemzetközivé terebélyesedett a román tejtermékbotrány, miután az EU élelmiszer-biztonsági riasztást bocsátott ki az országból származó juhsajtra. A bukaresti szakhatóság úgy pontosított: a riasztás nem a juhsajtot, hanem a Lactate Brădet tehéntúróját célozza.
2016. március 18., 16:502016. március 18., 16:50
2016. március 20., 18:572016. március 20., 18:57
Olasz kezdeményezésre európai élelmiszerbiztonsági riasztást adtak ki pénteken a Romániából származó juhsajtra, miután az itáliai hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy egy Firenzében dolgozó román vendégmunkás kórházba került kislánya Romániából importált juhsajt fogyasztása miatt kapott E. coli-baktérium-fertőzést.
Az uniós riasztást követően a román állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság (ANSVSA) is bejelentette, hogy elrendelte az Argeş megyei Lactate Brădet gyár 20 tonna tejtermékének visszavonását a hazai piacról, sőt felszólították a lakosságot, hogy ne fogyasszon a cég termékeiből. A gyár spanyol és olasz piacon lévő másfél tonnányi tejtermékét is visszavonták az üzletekből.
Mint ismeretes, a román hatóságok már másfél hónapja eredménytelenül próbálják beazonosítani annak a csecsemőket megtámadó, véres hasmenést és veseelégtelenséget okozó baktériumfertőzésnek a forrását, amely miatt tucatnyi gyerek kórházba került, három pedig meg is halt. A firenzei kórházba E. coli-fertőzéssel beutalt 14 hónapos kislánynál szintén – veseelégtelenséggel és vérszegénységgel járó – hemolitikus urémiás szindróma alakult ki, akárcsak a Romániában kórházba utalt gyerekek esetében. Az olasz hatóságok szerint a gyerek Brădet juhsajtot fogyasztott, amelyben szintén kimutatták a E. colit.
Az Európai Bizottság által kiadott riasztás szerint fennáll a veszélye, hogy E. coli-baktériummal fertőzött az olasz, német, francia piacon forgalmazott román juhsajt is. Szombaton ugyanakkor a bukaresti élelmiszer-biztonsági felügyelet úgy pontosított, hogy az olasz hatóságok tévedtek, és az általuk kezdeményezett uniós riasztás nem a román juhsajtra, hanem a tehéntejből készült túróra vonatkozott. Ettől eltekintve Spanyolországban több mint ezer, Franciaországban pedig 500 kilogrammot bevontak a Brădet termékeiből.
Egészségtelen ásványvizek
Ötvenezer lejes bírsággal sújtott a román fogyasztóvédelmi hatóság öt hazai ásványvíz-palackozót, miután a laborvizsgálatok kimutatták, hogy termékeik nem felelnek meg a mikrobiológiai követelményeknek. A bukaresti bevásárlóközpontokban folytatott vizsgálatból kiderült, hogy alkalmatlan a fogyasztásra a Winny, az ARO és az Izvorul Zânelor 2 literes palackban forgalmazott szénsavmentes ásványvize, továbbá a Calipso 6 literes, valamint az Aqua Queen 5 literes forrásvize. A fogyasztóvédők bevonták a polcokról ezeket a termékeket.
Mint arról beszámoltunk, múlt héten az Argeş megyei gyár hét alkalmazottjánál kimutatták az E. coli-baktériumot. A cég igazgatója szerint azonban az illető dolgozók csak a becsomagolt termékekkel érintkeztek, és a román munkajogban nincs olyan passzus, amelynek értelmében a baktériumhordozókat betegeknek lehet nyilvánítani, vagy el lehet bocsátani.
Bár a hazai egészségügyi hatóságok a Brădet több termékében is kimutatták az E. colit, ezt nem tudták egyértelmű összefüggésbe hozni a főleg Argeş megyei csecsemőket érintő járványszerű megbetegedésekkel, ugyanis ezeket a hemolitikus urémiás fertőzéseket nem E. coli-baktérium, vagy annak törzsébe tartozó kórokozó okozta.
A Digi 24 hírtelevízió szerint Románia főleg azokba az országokba – Olaszországba, Spanyolországba, Nagy Britanniába és Németországba – exportál juhsajtot, ahol sok román vendégmunkás dolgozik. A román juhsajtkivitel 9,2 ezer tonnát tesz ki mintegy 32 millió euró értékben.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
szóljon hozzá!