FRISSÍTVE – Nemzetközivé terebélyesedett a román tejtermékbotrány, miután az EU élelmiszer-biztonsági riasztást bocsátott ki az országból származó juhsajtra. A bukaresti szakhatóság úgy pontosított: a riasztás nem a juhsajtot, hanem a Lactate Brădet tehéntúróját célozza.
2016. március 18., 16:502016. március 18., 16:50
2016. március 20., 18:572016. március 20., 18:57
Olasz kezdeményezésre európai élelmiszerbiztonsági riasztást adtak ki pénteken a Romániából származó juhsajtra, miután az itáliai hatóságok arra a következtetésre jutottak, hogy egy Firenzében dolgozó román vendégmunkás kórházba került kislánya Romániából importált juhsajt fogyasztása miatt kapott E. coli-baktérium-fertőzést.
Az uniós riasztást követően a román állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági hatóság (ANSVSA) is bejelentette, hogy elrendelte az Argeş megyei Lactate Brădet gyár 20 tonna tejtermékének visszavonását a hazai piacról, sőt felszólították a lakosságot, hogy ne fogyasszon a cég termékeiből. A gyár spanyol és olasz piacon lévő másfél tonnányi tejtermékét is visszavonták az üzletekből.
Mint ismeretes, a román hatóságok már másfél hónapja eredménytelenül próbálják beazonosítani annak a csecsemőket megtámadó, véres hasmenést és veseelégtelenséget okozó baktériumfertőzésnek a forrását, amely miatt tucatnyi gyerek kórházba került, három pedig meg is halt. A firenzei kórházba E. coli-fertőzéssel beutalt 14 hónapos kislánynál szintén – veseelégtelenséggel és vérszegénységgel járó – hemolitikus urémiás szindróma alakult ki, akárcsak a Romániában kórházba utalt gyerekek esetében. Az olasz hatóságok szerint a gyerek Brădet juhsajtot fogyasztott, amelyben szintén kimutatták a E. colit.
Az Európai Bizottság által kiadott riasztás szerint fennáll a veszélye, hogy E. coli-baktériummal fertőzött az olasz, német, francia piacon forgalmazott román juhsajt is. Szombaton ugyanakkor a bukaresti élelmiszer-biztonsági felügyelet úgy pontosított, hogy az olasz hatóságok tévedtek, és az általuk kezdeményezett uniós riasztás nem a román juhsajtra, hanem a tehéntejből készült túróra vonatkozott. Ettől eltekintve Spanyolországban több mint ezer, Franciaországban pedig 500 kilogrammot bevontak a Brădet termékeiből.
Egészségtelen ásványvizek
Ötvenezer lejes bírsággal sújtott a román fogyasztóvédelmi hatóság öt hazai ásványvíz-palackozót, miután a laborvizsgálatok kimutatták, hogy termékeik nem felelnek meg a mikrobiológiai követelményeknek. A bukaresti bevásárlóközpontokban folytatott vizsgálatból kiderült, hogy alkalmatlan a fogyasztásra a Winny, az ARO és az Izvorul Zânelor 2 literes palackban forgalmazott szénsavmentes ásványvize, továbbá a Calipso 6 literes, valamint az Aqua Queen 5 literes forrásvize. A fogyasztóvédők bevonták a polcokról ezeket a termékeket.
Mint arról beszámoltunk, múlt héten az Argeş megyei gyár hét alkalmazottjánál kimutatták az E. coli-baktériumot. A cég igazgatója szerint azonban az illető dolgozók csak a becsomagolt termékekkel érintkeztek, és a román munkajogban nincs olyan passzus, amelynek értelmében a baktériumhordozókat betegeknek lehet nyilvánítani, vagy el lehet bocsátani.
Bár a hazai egészségügyi hatóságok a Brădet több termékében is kimutatták az E. colit, ezt nem tudták egyértelmű összefüggésbe hozni a főleg Argeş megyei csecsemőket érintő járványszerű megbetegedésekkel, ugyanis ezeket a hemolitikus urémiás fertőzéseket nem E. coli-baktérium, vagy annak törzsébe tartozó kórokozó okozta.
A Digi 24 hírtelevízió szerint Románia főleg azokba az országokba – Olaszországba, Spanyolországba, Nagy Britanniába és Németországba – exportál juhsajtot, ahol sok román vendégmunkás dolgozik. A román juhsajtkivitel 9,2 ezer tonnát tesz ki mintegy 32 millió euró értékben.
A 2025-ös turisztikai év eddig rosszul alakult a vendéglátósok számára, az ágazatot az életszínvonal csökkenése és az áfa 19 százalékra emelése egyaránt fenyegeti – jelentette ki a Turisztikai Ügynökségek Országos Szövetségének (ANAT) alelnöke.
Dragoș Pâslaru miniszter szerint 7,8 milliárd euróra rúg azon projektek összege, amelyek az országos helyreállítási terv (PNRR) részeként kaptak uniós finanszírozást, ám jelenleg erősen kérdéses, hogy határidőre meg lehet-e őket valósítani.
Megkezdődött az aratás Arad megyében, de a szárazság miatt nem jók a kilátások. Nagy Zsolt falugazdász szerint örvendhetnek, ha nullszaldósok lesznek a gazdák a kevés gabonatermés, és az alacsony, tíz évvel ezelőtti szintű felvásárlási ár miatt.
Megadóztathatják a betegszabadságokat az új kormány tervei szerint. Az egészségügyi miniszter szerint sok ilyen kérés fiktív, hamis okokon alapul, a tervezett intézkedésnek pedig kettős haszna lenne.
Az európai autópiac az áprilisi zsugorodás után májusban visszatért a növekedés útjára, de a kontinensen Romániában esett vissza a legnagyobb mértékben a gépkocsi-beíratások száma az előző évhez képest.
Úgy tűnik, hogy a nyaralás során kipipálandó dolgok véget nem érő listáját felváltja a lehetséges élmények listája, ahol semmi sem kötelező, és minden saját tempóban történik.
A bejelentett adóemelésekkel kapcsolatos aggodalmainak adott hangot kedden a Concordia munkáltatói szövetség.
A Partiumi Falugazdász Hálózat 19 falugazdász segítségével tartja a kapcsolatot a partiumi megyék magyar gazdáival. Kovács Szabolcs István vidékfejlesztési szakemberrel, a Partiumi Falugazdász Hálózat szervezeti vezetőjével beszélgettünk.
Fizetések szempontjából nagy aránytalanságok tapasztalhatóak Romániában: egyes ágazatokban a munkavállalók átlag nettó keresete eléri a 11 ezer lejt, más területeken pedig alig haladja meg a 3300 lejt.
A romániai lakosság gyakrabban jár étterembe, ám összességében jóval kevesebb pénzt hagy a vendéglőkben, mint a szomszédos európai országokban élők.
szóljon hozzá!